Magyar történelmi könyveket adtak át Ferenc pápának
Ferenc pápa – mint azt a híreket követők minden bizonnyal tudják – Budapestre látogatott az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából. Áder János köztársasági elnök két, történettudományi szempontból is rendkívül érdekes könyvvel ajándékozta meg a római katolikus egyház fejét.
A két kötet egyike Magyarország 20. századi történetébe kalauzolja el az érdeklődőket. A Magyar hősök – Elfeledett életutak a 20. századból című, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és az MCC Alapítvány gondozásában megjelent illusztris kiadvány nyomán készült Heroes Among Us. 50 True Stories of Brave Hungarians in the 20th Century címmel idén napvilágot látott angol nyelvű kötet egy díszpéldányát vehette át az egyházfő. A kötetben 20. századi totális diktatúrákkal szemben ellenálló vagy más módon érdemeket szerző magyar hősök életpályáit ismerhetik meg az olvasók. Olyan emberek kaptak benne helyet, mint például az evangélikus lelkészként a második világháború alatt és után gyermekeket mentő Sztehlo Gábor, a katolikus érsekként a kommunisták által meghurcolt Mindszenty József, az 1947-ben Amerikába emigrált Nobel-díjas orvos, Szent-Györgyi Albert vagy a nyilasok által kivégzett gyógyszerész, Richter Gedeon. (A magyar nyelvű kötet bemutatójáról írt cikket itt, a könyvet ismertető recenziót itt találhatják olvasóink, jelen hírünk forrásául pedig ez a bejegyzés szolgált a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Facebook-oldalán.)
A másik kötetet kézbe véve a középkor világába kerülhet az olvasó, ugyanis az első összefüggő magyar nyelvemlék, a Halotti beszéd és könyörgés szövegét is tartalmazó Pray-kódex díszmásolatáról van szó, amely az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) munkatársainak szakértelmét dicséri. A 12. századi magyarországi egyházi kultúrát különböző szertartási szövegeken keresztül bemutató kódex 1813-ban került az OSZK-ba. Nevét Toldy Ferenc irodalomtörténész adta, aki a létezéséről először hírt adó Pray György jezsuita történészről nevezte el. A díszmásolat készítői arra is gondoltak, hogy magyar és spanyol nyelven ismertetőszöveget is készítsenek. Ezeket lúdtollal pergamenre írva, az egykorú íráskép alapján készítették el, majd a kódexmásolathoz kötötték, így egységben áll a főkötettel. A könyv testét timsós cserzésű, színezetlen kecskebőr borította bükkfatáblák védik, amelyet korabeli minták alapján készült rézveretekkel és -csatokkal díszítettek fel. (A díszmásolatról az Országos Széchényi Könyvtár honlapján, közvetlenül ezen a linken található bővebb információ.)
A borítókép forrása: Miniszterelnökség / Botár Gergely.
Ezt olvastad?
További cikkek
Aláírásgyűjtés az egyetemi oktatás és a kutatás fejlesztéséért
Három egyetem is tiltakozásba kezdett néhány hete az egyetemi dolgozók bérhelyzete miatt, és ezzel a kezdeményezéssel a kutatók is szolidaritást vállaltak. Kiszámítható munkakörülmények és a rendkívül alacsony bérek emelése – […]
5+1 könyv az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcról
Március 15-e több mint egy ünnep. Ezen a napon egész Magyarország az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc hőseire emlékezik, előttük tiszteleg. 1848 tavaszán született meg a modern Magyarország, így ez az […]
1848/49-es programsorozat a Bálna Honvédelmi Központban március 15-én
Magyarország nemzeti ünnepének alkalmából a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum „forradalmi hangulattal” várja az érdeklődőket. A rendezvényt idén új helyszínen, a Bálna Honvédelmi Központban tartják március 15-én. Az egész napos […]
Előző cikk
A bíróság elé került egykori megtorló – Biszku Béla pályaképe
Biszku Béla (1921. szeptember 13. Márok, Bereg vármegye – 2016. március 31. Budapest) kommunista politikus belügyminiszterként az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő megtorlás egyik irányítója volt. 1989 után visszavonulva élt. […]