A magyarság emlékezeti helyei itthon és külföldön

Oszd meg másokkal is:

Lapozó

A történelem és emlékezet kérdései mindig is foglalkoztatták az embereket. Elég itt az őskori barlangrajzokra gondolnunk vagy egy középkori festményre, ami a valóság egy lehetséges leképződését ábrázolja. Pierre Nora a történelemmel kapcsolatban több helyen kifejtette, hogy éles különbség áll fenn a nagybetűs történelem és az emberek által megélt tapasztalatok (emlékezet) összessége között. E folyamat egyik legmarkánsabb és egyben legkézzelfoghatóbb lenyomatait kívánja bemutatni Farkas József György kötetében.

A kiadvány több mint másfélszáz emlékezeti teret és helyet mutat be a középkori személyektől egészen a világűrig. A világban található magyar emlékeket több csoportja bonthatjuk: egyszer ott vannak azok, amik konkrét személyhez kapcsolódnak (például Hunyadi Mátyáshoz), másszor olyan csoportokat találhatunk, mint az első világháborúban elesett magyar katonák. Külön részét képezheti az olyan eseményekre való utalás, mint például az 1703-as brezáni kiáltvány, az 1989-es határnyitás emlékei vagy a Holdon található kráterek elnevezései. A kiadvány a megörökített témákat időrendben követi, vagyis nem a szobrok állítását teszi központba, hanem az ábrázolt személyek, történések korát és idejét.

A magyar történelemben több olyan korszakot is találhatunk, amik „emlékezésre” adhattak okot. Az első ilyen maga a nép származása és keletkezése, vagyis hogy pontosan kivel is vagyunk „rokonok” e világon. Az Árpád-ház megjelenése, majd annak 1301-es kihalása újabb fejezetet nyitott a magyarság történeti emlékezetében, mint egy korábbi aranykor időszaka.

A világháborúk áldozatainak emlékműve. Vácrátót, Petőfi tér. Kép forrása: Köztérkép.hu

A kötet stílusa jól illeszkedik a magyar olvasóközönség fogyasztási szokásaihoz, vagyis egy szócikket („emléket”) ennek megfelelő módon és terjedelemben tárgyal. A különböző emlékművek bemutatásakor szinte mindegyikről találhatunk illusztrációt, ami segítheti az egyéni emlékezést és kötődést.

A mai fogalmainkkal „emigrációként” meghatározott csoportot II. Rákóczi Ferenc nyitotta, amikor is 1711 elején elhagyta az országot külföldi segítség reményében. Az orosz támogatás elmaradása után a fejedelem először Lengyelországban, majd Franciaországban (Grobois), végül pedig Törökországban telepedett le Rodostóban. A Bercsényi Miklós által csak „Ostorod”-nak nevezett falu lett az első magyar politikai emigráció emlékezeti helye, amit később további csoportok idéztek fel vándorlásuk során.

II. Rákóczi Ferenc-emlékház és múzeum. Kép forrása: Wikipédia

Megfigyelhető, hogy nagyobb történelmi kataklizmák (háborúk, forradalmak) idején illetve közvetlenül utánuk nagy embertömegek menekültek el az akkori ország határain túlra. Ilyen volt például az 1848-49-es forradalom és szabadságharc utáni időszak, amikor többen kerültek Nyugat-Európába (például Itáliába) vagy Amerikába (északra és délre egyaránt). A következő ilyen esemény az 1956-os forradalom volt, ami során több ezer magyar hagyta el az országot.

A választott emigráció mellett számos olyan magyar élt és él jelenleg is külföldön, aki egyéni indíttatásból választotta ezt. Számukra is igényként jelent meg, hogy olyan művészeti alkotásokat láthassanak, ahol emlékezni tudnak szülőföldjükre. Ezeket létrehozhatják maguknak, vagy esetleg anyaországuk kormányának segítségével. Utóbbi helyzetben figyelembe kell venni azt, hogy számos magyar él jelenleg a szomszédos államok területén, ahol egy ilyen lépést össze kell hangolni a különböző kormányokkal a jó szomszédi viszony érdekében.

Eger vár hõs védõje: Dobó István szobra -Eger, Dobó téren. Kép forrása: OSZK

A hiánypótló kiadvány érdemei mellett fel kell hívnunk a figyelmet a lehetséges javítási lehetőségekre, amik tovább növelnék a könyv értékét. Ilyen lehetne például egy áttekintő táblázat, ahol megfigyelhetnénk térben (kontinensek szerinti felosztásban) a magyar emlékeket, valamint időrendben is közölhetnék ezeket az adatokat. Utóbbi rámutatna arra a tendenciára, hogy melyik történelmi szereplő milyen megítélés alá esett a különböző korszakokban. Az adatok ábrázolását pedig még színesebbé tehetné egy áttekintő térkép, amivel vizualizálni lehetne a fenti folyamatokat.

Összességében elmondható, hogy a kiadvány igazi kuriózum lehet azok számára, akik érdeklődnek a magyar történelem és annak emlékezeti helyei iránt. A színes illusztrációs anyag valamint a jó olvashatóság okán a könyv az iskolai oktatásban is sikerrel használható, mivel olyan témára irányíthatja a figyelmet, ami a történelemoktatásban nem mindig kap elég hangsúlyt.

Kiss Márton

Az ismertetett kötet adatai: Farkas József György: Magyar emlékek a nagyvilágban. Budapest, Kossuth Kiadó, 2019. 240 p.

Ezt olvastad?

Írásunkban Gulag-túlélők történeteit mutatjuk be, különösen letartóztatásukat és elhurcolásukat kiemelve. Az elmúlt években 23 Gulag-túlélő családjával készítettünk interjút az ország
Támogasson minket