„Más kor – másként” – középkori és kora újkori kalandozások az ELTE-n

Nagy érdeklődéssel indult útjára a „Más kor – másként” elnevezésű programsorozat, amelynek első eseményére 2015. szeptember 22-én kerül sor az ELTE BTK Történeti Intézet Szekfű Gyula Könyvtárában. A „Filmklub: A rózsa neve” csupán a kezdete egy négy részes szériának, amely szervezése mögött az ELTE BTK Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Tanszék munkatársai állnak.

A példamutató kezdeményezés az egyetemi órákon kívül, rendhagyó módon kívánja bevonni a hallgatókat olyan programokba, amelyek kiegészíthetik, és más módon közelíthetnek meg adott témaköröket, illetve korszakokat. Hogyan lehetséges ez? Például így.

Ha valaki eddig nem ismerte volna, A rózsa neve című film nem más, mint Umberto Eco híres regényének 1986-ban, Jean-Jacques Annaud által elkészített adaptációja, amelyben a főszerepet (Baskerville-i Vilmost) Sean Connery alakította. Az akkoriban nagy költségvetésűnek számító mű, számos díjat elnyert a 80-as évek végén, egyúttal Magyarországot is meghódította a mozivásznakon.


Sághy Marianne. Forrás: https://people.ceu.edu/unit/medievalstudies

A filmet Sághy Marianne vezette fel, aki elmondta, hogy az esemény nem előzmények nélküli, ugyanis korábban 1988-ban, még a magyar megjelenés évében sikerült megszerveznie az egyetemen való levetítést, amit akkor egy kerekasztal-beszélgetés egészített ki. Elmesélte, hogy magának a filmnek a megszerzése akkor nem ment olyan zökkenőmentesen, mint manapság. Magától a forgalmazótól kellett elkérnie a tekercseket és megszervezni a szállítás lebonyolítását.


Vetítés közben. A szerző fotója.

A felvezetőt követően angol nyelven, magyar felirattal tekinthették meg a nézők a filmet. A 14. században játszódó alkotás, amellett, hogy egy másik korba röpítette, gyakran késztette nevetésre és elgondolkodásra a résztvevőket.

A megtekintés után Klaniczay Gábor beszélt a filmmel és a könyvvel kapcsolatos érdekességekről. Elmondta, hogy látta már korábban is, azonban az akkor nem nyerte el a tetszését. Most, hogy újra látta, azt állapította meg, hogy „nem ártott neki az idő”, mert ezúttal tetszett neki. Elhozott néhány könyvet is annak szemléltetésére, hogy a mű több történetírót írásra késztetett és a történészeket egyáltalán nem hagyta hidegen. Megtudhattuk, hogy maga Umberto Eco jó kapcsolatot ápolt francia történészekkel, különösen Jacques Le Goff-fal, aki szakértőként segítette egy ideig a forgatást. Az is kiderült, hogy maga a történet több helyről, kreatívan lett összeollózva. A történelmi szál mellett az apokalipszis gondolatköre is végigkíséri a művet, amely Eco egyik sajátos érdeklődési iránya volt egy időben. Ez párosult a krimiszerű, mindennapra jutó gyilkosságokkal és a hozzájuk kötődő okfejtésekkel. Érdekes megfigyelni, hogy az inkvizíció és a domonkos rend hogyan jelenik meg a vásznon. Ha jobban megnézzük, rájöhetünk arra is, hogy a perek szövegeit a szerző egyszerűen átemelte az inkvizíciós kézikönyvekből, ahogy tette ezt más részek esetében is. Egy ponton bizonyosan megfogható volt a különbség a film és a könyv között. Talán nem érződik át annyira, hogy hogyan próbálták védeni magukat a sarokba szorított személyek a perek során. Ez egy kicsit forradalmira sikeredett a mozi verzióban, ám az is elmondható, hogy egészen jól jelentek meg a korabeli vallási problémák, az avignoni pápaság és a ferencesek között kialakult hitbeli ellentmondások. A vitáknak az egyik jellemző problémafelvetése (a szegénység) a felvételben is központi szerepet kapott. Ezek mindenképp a készítők javára írhatók.


Klaniczay Gábor. Forrás: https://people.ceu.edu/unit/medievalstudies

Az esemény számunkra egyfajta példája volt annak, hogy a különféle hallgatói műhelyek és körök ”alulról” történő szervezése mellett az intézetek és a tanszékek által megrendezett programokra egyaránt jelentkezik igény. Érdemes interaktívabbá tenni az oktatást és kimozdítani a hallgatókat az íróasztalokon tornyosuló könyvhalmok és a számítógépek elől, mert az ilyesfajta tanulás javukra válhat.

A programsorozatról, további rendezvényekről a tanszék weblapján és Facebook-oldalán tájékozódhatnak.

Balogh Ádám

Kapcsolódó cikkek:

Modern Magyarország – Élet a fokozaton túl…

Abszurditás a britek földjén – az Artúr király című filmről

Robin Hood, a tolvajok fejedelme (1991) és Robin Hood (2010)

ISHA Budapest: A történész hallgatók nemzetközi szövetsége

Öt éve a hallgatókért – bemutatkozik a Károli Történész Műhely

Ezt olvastad?

2024. március 5-én került bemutatásra a Novák Ádám szerkesztette Erdélyi pénzek a Déri Múzeumban című katalógus Budapesten, a Magyar Numizmatikai
Támogasson minket