Metálzene és kultúratörténet – a TheHistoryGeek interjúja Fejes Jánossal
Hogyan lesz valaki vallástörténészből metálkutató? Hogyan lehet foglalkozni a metálzenével történészként? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélgetett a TheHistoryGeek YouTube-csatorna elBeszélő podcastjának második adásában Fejes János történésszel Mezey Csaba Bence és Lengyel Ádám.
Az adás központi témája a metálkutatás és annak kultúrtörténeti aspektusa volt. Mivel Fejes János a beszélgetés felvételekor épp New Yorkban tartózkodott, így természetesen ez is szóba került. Megtudhattuk, hogy a Nagy Alma kicsit tényleg olyan, mint ahogy a filmekben látjuk – szerencsére mindenféle katasztrófák nélkül.
A szokásos, bevezető részben kiderült, hogy Fejes János kutatási témája vallástörténeti és esztétai végzettségeinek ötvözéséből, illetve a metál iránti rajongásból született. A zenéből kiemelte az MTV és a nu metal hatását a 2000-es évek elejének zenei kultúrájára. Később a skandináv black metal ragadta meg leginkább, amit a mai napig rendkívül kedvel.
Fejes János tudományos (PhD) fokozatát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Irodalom- és Kultúratudományok Doktori Iskolájában szerezte. Doktori értekezésében az antikvitás európai és közel-keleti mítoszainak metál zenébe történő beépülését vizsgálta nyolcvanhat dalszövegen keresztül. A módszertan esetében szóba került, hogy ebben az esetben nem a zene zeneközpontú vizsgálatáról van szó, hanem a szövegéről olyan szemszögből, hogy mi, milyen nézőpont és milyen mítoszértelmezés olvasható ki belőle. Ebből nőtte ki magát a Doktor Metal blog (azóta névváltás útján Metal Mythologist blog).
A beszélgetés második fele a metálzene kialakulásáról szólt – mítoszrombolással körítve. Ebből megtudhattuk, hogy a műfaj társadalmi háttere a feszültségektől terhes angol Midlands térség. A zene feszültséglevezetésként szolgált, s ez napjainkban például a metálkoncertek közönségének pogózásában él tovább. A metál a kezdetektől lázadást jelent a korábbi generációk értékeivel szemben. Ide vezethető vissza a metálzenéhez is kapcsolódó újpogányság megjelenése is. Szó esett a magyar és kelet-európai vonatkozásokról is: a 20. század történelmi viharai miatt az alapvetően szociálisan/társadalmilag érzékeny stílus sokszor nemzeti színezetet kap – ezzel is lázadva a rendszer ellen.
A teljes adás itt tekinthető meg:
Ezt olvastad?
További cikkek
A 143 éve született Bartók Béla portréja
A zenetudós, zeneszerző és zongoraművész Bartók Béla 1881. március 25-én született Nagyszentmiklóson, Torontál vármegye területén, mely ma már Romániához tartozik. Neve szorosan egybeforrt a népzenegyűjtés kezdeteivel, a szintén (zene)óriás Kodály […]
Solymossy Sándor, a néprajz első rendes tanára
Solymossy Sándor 1864. augusztus 28-án született tanár és folklorista. Már fiatal korában érdeklődni kezdett a néprajz iránt, élete nagy részét mégsem gyűjtőmunkával, hanem tanítással töltötte. Az ország első néprajzi tanszékének […]
Néprajz, tánc, közösség és szenvedély – interjú Apjok Viviennel
Apjok Vivien sokáig néptánctanárnak készült, de egy nyári múzeumi önkénteskedés során megismerkedett a néprajz fogalmával. A találkozás a Szegedi Tudományegyetem néprajz szakára vezette, amelynek elvégzése után a PhD-képzésre is beiratkozott, […]
Előző cikk
Praetorianusok - A római császári testőrség felemelkedése és bukása
Az ókor leghíresebb testőrségéről, a praetorianus gárdáról és annak történetéről még nem jelent meg magyar nyelven átfogó monográfia. Guy de la Bédoyère Praetorianusok – A római császári testőrség felemelkedés és […]