Mi van a teknős páncélja alatt? – A Szegedi Társadalomtudományi Szakkollégium bemutatása

A Szegedi Társadalomtudományi Szakkollégiumot 1995-ben hozták létre szegedi egyetemi hallgatók, azzal a szándékkal, hogy intézményes keretet adjanak a tagok érdeklődésének megfelelően szerveződő kurzusoknak, előadásoknak.


A Szakkollégium logoja

A Szakkollégium régóta ismert szereplője a felsőoktatásnak: magas színvonalú szakmai képzést folytató, közösségformáló autonóm intézmény, amely társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség kinevelésére hivatott. Célja, hogy tagjai intézményes keretek között, felelősségteljesen gyarapíthassák tudásukat, elsajátíthassák a demokratikus magatartásformát, hozzájáruljanak a Szakkollégium hagyományainak hosszú távú megőrzéséhez, valamint hogy öregbítsék a Szegedi Tudományegyetem és a város hírnevét.

Jóllehet a Szakkollégium az Egyetem minden hallgatója számára nyitott, mégis elsősorban az Állam- és Jogtudományi, a Bölcsészettudományi, a Gazdaságtudományi, valamint a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar hallgatóira számítunk, de várjuk más karok társadalomtudományi érdeklődésű fiataljait is. A felvételin nem elsősorban a hallgató tárgyi tudását, hanem nyitottságát, problémaérzékenységét, kreativitását vizsgáljuk.

A szakkollégiumi képzés színvonalát belső szakmai szabályzatunk és szervezetünk (Tanulmányi Bizottság) garantálja. Szakmai kurzusaink előadóit igyekszünk egyetemünk, valamint az ország vezető szaktekintélyei közül kiválasztani. Mivel a Szakkollégium célja – a szakmai képzés mellett –, hogy felelős, széles látókörű értelmiségivé képezze tagjait, ezért tagjaink interdiszciplináris, az egyes szaktudományok határterületein mozgó kurzusokat is szerveznek. Tagjaink számára publikációs lehetőséget biztosítunk kiadványainkban (Szakkollégiumi Füzetek), illetve honlapunkon.

Mindezek mellett előadásokat, konferenciákat szervezünk tagjaink és az egyetemi hallgatók számára. Szakkollégiumunk nem zárt, a rendezvények mellett a kurzusokra is várunk „külsősöket”. Célunk, hogy a különböző tudományágak új eredményeit a szélesebb közönséggel is megismertessük.

A Szakkollégiumi Charta megköveteli tagszervezeteitől az együttlakást. Sajnos mi – saját épület híján – csak tagjaink egy részére tudunk kollégiumi elhelyezést biztosítani a Herman Ottó Kollégium 52 fős „B” épületében.

Közösségi életünk része a frissen felvettek beilleszkedését segítő kirándulások, beszélgetések, vitaestek, filmnézések szervezése, illetve végzős hallgatóink búcsúztatása.


Közösségi élet

A Szakkollégium önállóan működő közhasznú egyesület, anyagi javaival önállóan gazdálkodik. Bevételeinket a tagdíjak mellett elsősorban pályázati pénzek és az SZJA 1%-ából származó források jelentik. A Szakkollégium irodája jelenleg három számítógéppel, nyomtatóval, egy projektorral, szkennerrel, fénymásolóval, továbbá magnókkal, diktafonnal, írásvetítővel rendelkezik. Könyvtárunk mintegy 200 kötetből áll. Aktuális információk a Szakkollégium Facebook-oldalán találhatók.

Eddigi főbb tevékenységeink, eredményeink

1995 tavaszán hallgatók által szervezett előadássorozat indult a kelet-közép-európai és magyarországi rendszerváltásról. Az előadássorozat anyagi feltételeit a hallgatók pályázati úton teremtették meg. A szervezés közben adódó sikerek és kudarcok vetették fel a szakmai munka intézményes kereteinek megteremtését. A kezdőlépések megtételében segítséget nyújtott Chikán Attila, a Rajk László Szakkollégium igazgatója, aki hasznos tanácsokat adott a Szakkollégium megalapítása körüli teendőkhöz. A tagság a már működő öt kurzus (ifjúságszociológia, morálfilozófia, gazdaságtörténet, kortárs magyar irodalom, a rendszerváltás története) résztvevőiből szerveződött. Első előadóink közé tartozott Vajda Mihály professzor, akit a 2000. februári Közgyűlés a Szakkollégium első tiszteletbeli tanárává választott.

1996 tavaszán került sor a Szegedi Társadalomtudományi Szakkollégium Szervezeti és Működési Szabályzatának megszavazására és az ügyvivői testület megválasztására. Az 1996/97-es tanév első félévében már kurzusismertető kiadványban foglaltuk össze nyolc induló kurzusunk tematikáját. Az ügyvivői testület az SZMSZ-nek megfelelően négytagúra bővült, a közgyűlés pontosította a tagság kritériumait is. A kurzusok szervezésében és vezetésében egyre inkább számíthattunk a JATE oktatóinak szakmai és erkölcsi támogatására.

A Szakkollégium 1996 őszén képviseltette magát a tőserdei szakkollégiumi találkozón. Az 1996/97-es tanév második félévében annyiban módosult a kurzusrend, hogy az előadások túlsúlyát az elmélyült szemináriumi és műhelymunka váltotta fel. Ezek a sikeresen működő oktatási formák, megteremtve a kiscsoportos munka feltételeit, mikroközösségek létrejöttét, a Szakkollégium bővítésének, fejlesztésének szükségességét hívták elő.

1997 tavaszán pályázatot adtunk be a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz és a Soros Alapítványhoz. A pályázatokon elnyert 2,5 millió forintot a már működő kurzusok mellett újabbak indítására, ill. a Szakkollégium intézményi és infrastrukturális feltételeinek kialakítására fordítottuk. Az 1997/98-as tanév első félévében 12 előadássorozat és kurzus indult. Az eredményes munkának köszönhetően a szakkollégisták száma nőtt, a Szakkollégium pedig az egyetem kísérleti műhelyévé nőtte ki magát. A támogatásnak köszönhetően sikerült a Szakkollégium könyvállományát az előadások, kurzusok igényeinek megfelelően kibővíteni. Az 1997/98-as tanév első félévében ismertető kiadványaink jelentek meg, aktívabbá vált részvételünk a szakkollégiumok közötti együttműködésben.

1998 augusztusában Terényben megtartottuk első nyári táborunkat, ahol a résztvevők értékelték az elért eredményeket, és döntöttek a szakmai munka struktúrájának további fejlesztéséről, a beszámoltatási rendszerről, a következő évi kurzusrendről és költségvetésről. A bajai NYATA (Szakkollégiumok Országos Nyári Találkozója) első napján a szakkollégiumi tagság kritériumait elemző szekciót Szakkollégiumunk egyik képviselője vezette, A Szakkollégiumok felelőssége a hallgatói önkormányzatok demokratizmusában címmel önálló vitaindítót tartottunk.

1999. március 25-én a Rajk László Szakkollégiummal közösen Társadalmi mobilitás a felsőoktatásban címmel szakmailag sikeres konferenciát és kerekasztal-beszélgetést rendeztünk, melyen Bukodi Erzsébet, Utasi Ágnes, Gábor Kálmán és Róbert Péter tartott előadást.

1999 tavaszán a Szakkollégium intézményesülése minden tekintetben lezárult: élvezve a JATE oktatóinak erkölcsi és anyagi támogatását, formális együttműködési megállapodást kötöttünk a Társadalomelméleti Intézettel. A Szegedi Társadalomtudományi Szakkollégiumot a Csongrád megyei Bíróság 1510. szám alatt társadalmi szervezetként nyilvántartásba vette. A szakkollégiumi képzés folyamatosságának megőrzésében, az intézményesülés előmozdításában Dr. Dékány András (egyetemi docens, SZTE Filozófia Tanszék) szakkollégiumi tanár alapvető segítséget nyújtott.


Civertan Légifotó: legifoto.com

1999. augusztus 21–24-ig Sikondán szakkollégiumi nyári tábort tartottunk, mely hatékonyan elősegítette új tagjaink beilleszkedését. Ezen előkészítettük a következő év képzési tervét, közösségi és kulturális programjait. Lefektettük a társintézményekkel (szakkollégiumokkal, civil szervezetekkel, szakmai egyesületekkel) való együttműködés irányelveit.

1999 októberében az Alkalmazott Vallástudományi Kutatócsoporttal közösen rendeztük meg Vallás–tudomány? című konferenciánkat.

2000 tavaszán országos szakkollégiumi találkozót rendeztünk Közszolgálatiság címmel, melyen budapesti, veszprémi, pécsi és debreceni szakkollégiumok képviseltették magukat.

2000 májusában megjelent a Szakkollégiumi Füzetek első száma, benne szakkollégisták tanulmányaival és könyvrecenzióival.

2000 augusztusában Domaszéken rendeztük meg nyári táborunkat, ahol – egyidőben az Élet és Irodalom vitafolyamának indulásával – a cigányság helyzetéről és társadalmi mobilitásának esélyeiről tartottunk vitát. A táborban finn egyetemi hallgatókat is vendégül láttunk.

2000. október 13–14-én a Filozófia Tanszékkel és a kolozsvári Pro Philosophia Alapítvánnyal közösen két napos nemzetközi konferenciát tartottunk Európa közepe – Közép-Európa? címmel. A konferencia anyaga megjelent a Szakkollégiumi Füzetek második számaként.

2001 nyarán beindítottuk a CEDTW projektet (Central European Database of Theoretical Writing), melynek célja, hogy összegyűjtse, és az interneten elérhetővé tegye a térség (V4 + Románia) kutatóinak, fiatal szakembereinek társadalomtudományi munkáit több nyelven (az eredeti, valamint az adott tudományágra jellemző nyelven). A projekt infrastrukturális hátterének megteremtéséhez jelentős segítséget nyújtott a MEH IKB.

2002 nyarán Egyetemünket egyedül képviseltük a Sziget Fesztiválon. Sátrunk a Civil Faluban kapott helyet, ahová minden napra szerveztünk egy beszélgetést. Igyekeztünk ritkán érintett, de a fiatalokat érdeklő témákban jártas előadókat meghívni. A Civil Nagysátorban élénk érdeklődés mellett folyt vita a civil szféra „erejéről” hazánkban, ill. ifjúságszociológiai vizsgálatokról tartott beszámolót – többek között – Gábor Kálmán, a Sziget-felmérések vezetője. Saját sátrunkban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal fiatal munkatársaival a műemlékvédelem népszerűsítéséről, Vukán Györggyel és Szokolay Balázzsal a komoly- és a könnyűzene kapcsolatáról, majd egy gyulai zenekarral a fiatal zenészek lehetőségeiről beszélgettünk. Nálunk tartott bemutatkozó előadást a Védegylet is.

A 2002/2003-as év első félévétől a Gazdaságtudományi Kar Feketesas utcai épületében önálló irodát kaptunk. Eszközeink nagy része és könyvtárunk itt kapott helyet.

2003 márciusában konferenciát tartottunk Esélyegyenlőtlenségek a mai magyar társadalomban címmel. Az elhangzott előadásokból konferenciakötetet adtunk ki.

2003 nyarán a Szakkollégium tagjai részt vettek a nemzetközi szakszervezetek által szervezett nyári egyetemen Hattingenben (Németország), melynek címe Resistance yesterday, today & tomorow volt.

2004. március 23–24-én megtartottuk A felsőoktatás jelene és jövője című tudományos konferenciánkat, melynek keretében négy szekcióban tárgyaltuk meg a különböző egyetemi szakokon felmerülő reformokkal kapcsolatos kérdéseket.

2005 áprilisában újabb tudományos konferenciát szerveztünk a A szexualitás ezer arca címmel. A rendezvény helyszínét a József Attila Tudományos és Információs Központ (TIK) biztosította.

2005 augusztusában szakkollégiumunk tagjai részt vettek a Manchesterben megrendezett Social and econimical regeneration and movement of workforce című nemzetközi nyári egyetemen. Ugyanebben a hónapban képviseltettük magunkat a Szegedi Ifjúsági Napokon is.

2006 áprilisában tudományos konferenciát rendeztünk Kínáról Hová vezet a selyemút? címmel. A helyszínt ismét a TIK biztosította.

2007 tavaszán szakkollégiumunk ismét részt vett a tőserdei szakkollégiumi találkozón.

2007 áprilisában újabb tudományos konferencia szervezése a TIK-ben a „Közép-Európa társadalmi konfliktusai” címmel.

2007 nyarán csereprogram szervezése hat ország fiataljai részvételével, ’WHOMAN?’ ’Gender roles in societies’ címmel.

2007 augusztusában szakkollégiumunk ismét részt vett a Szegedi Ifjúsági Napok Civil Falujában.

2008 tavaszán tudományos konferencia szervezése Hatvannyolc címmel az MTA Szegedi Akadémiai Bizottságának épületében, amely az 1968-as események és az ezekben szerepet játszó, vagy az események kapcsán megszülető mozgalmak, eszmék bemutatására vállalkozott. Az év levezetéseként Klaniczay Gábort kértük fel évzáró tematikus előadás megtartására.

2008 júniusában a lengyelországi „Take an action!” – Training on active participation, valamint a szlovéniai iLearn.iParticipate.iCulture programon való részvétel.

2009 tavaszán konferencia szervezése Nyolcvankilenc címmel a közép-európai rendszerváltozásokról többek között Csaba László közgazdász (CEU), Ripp Zoltán történész (Politikatörténeti Intézet) és Matolcsy György volt gazdasági miniszter részvételével. A helyszín ismét az MTA SZAB székháza.

2010 tavaszán a közelgő országgyűlési választások alkalmából ezekhez kapcsolódó előadássorozat szervezése, melynek célja a magyar választási rendszer, valamint a politikai kampányok, manipulatív technikák részletes bemutatása meghívott szaktekintélyek (Prof. Dr. Lánczi András – BCE, Kovács László – SZTE, Löffler Tibor – SZTE) tolmácsolásában.

2010 augusztusában szakkollégiumunk részt vett a Pécsett megrendezésre kerülő NYATÁ-n.

2010 őszén az SZTE Rektori Hivatalának támogatásával nyílt napot tartottunk az SZTE TIK épületében, ahol régi és új tagjaink szakmai előadásaival bemutattuk a szakkollégium tagjainak kutatási területeit. A félév során nyilvános előadás tartására kértük fel többek közt Lengyel László politológust, illetve Martyn Radyt, az University College London kutatóprofesszorát. Ezen felül a felsőoktatás átalakításának apropóján kérdeztük meg az illetékes személyt.

2011 tavaszán a Szegedi Politológushallgatók Egyesületével közösen az Európai Unió Tanácsának magyar elnökségéhez kapcsolódó előadássorozatot szerveztünk az Oktatási Közalapítvány támogatásával. Az egyes előadások, beszélgetések megtartására az elnökséggel kapcsolatos közvetlen teendőket ellátó szakpolitikusokat, illetve szóvivőket kértük fel, ugyanakkor az egyetem oktatóit és tudományos munkát végző hallgatóit is igyekeztünk bevonni. Vendégünk volt többek közt Bakos Piroska, illetve Hajdú Márton hazai és brüsszeli szóvivő, illetve Hidvéghi Balázs nemzetközi és EU-ügyekért felelős helyettes államtitkár.

A tematikus előadássorozat mellett megrendezésre került szokásos tavaszi konferenciánk, melynek központi témája ezúttal a társadalmi devianciák jelensége volt, illetve az, hogy az egyes diszciplínák milyen eszközökkel képesek azt megragadni, illetve mit tekintenek deviáns magatartásnak. A konferencia szervezését a Szegedi Fegyház és Börtön munkatársaival közösen végeztük, meghívott előadóink közt nagy hangsúlyt kaptak a büntetés-végrehajtási intézetek munkatársainak kriminológiai témájú előadásai.

2011 nyarán megjelentettük a tavaszi Európai Uniós előadássorozat szakmai anyagát, Magyar EU-elnökség: lehetőségek és kötelezettségek címmel. Októberben beindítottuk közéleti vitaestünket. Novemberben elindítottuk a szakkollégium filmklubját, amelybe integráltuk a Szegedi Politológus Hallgatók Egyesületét és a Móra Kollégium Egyesületét, így egy kritikai filmklubot sikerült létrehozni. Ugyanezen szervezetekkel közös előadássorozatot valósítunk meg, ennek keretében októberben került sor a Vizuális manipuláció című előadás megszervezésére. Tervezett programjaink közt szerepel egy hallgatói tudományos konferencia szervezése is, nagyobb hangsúlyt kapnának azonban csupán tagjaink számára látogatható belső programjaink (vitaestek, könyvbemutatók), valamint tanulmányi rendszerünk átstrukturálása.

2012-ben megrendezésre került a pszichológia vándorkurzus, az alábbiakkal: Kékesi Márk Zoltán: csoporttörténet és identitás, Harsányi Szabolcs Gergő: sportpszichológia, Dr. Szenes Márta: valláspszichológia. Meghívott vendégünk volt dr. Zimonyi István, aki Kairói Kulturális Tanácsosként kiemelkedő tevékenységet fejtett ki a magyar-egyiptomi kapcsolatok erősítésért. Szakkollégiumunknak Magyarok Egyiptomban címmel tartott előadást. Közös könyvbemutatót valósítottunk meg, amelynek tárgya a Belvedere Meridionale folyóirat A Dontól a Dunáig, az avaroktól az Arany Hordáig és a szakkollégium Deviancia című konferenciakötete volt. Sor került a SZOHATA (szociológushallgatók országos találkozója) második konferenciájának szervezése. Ezen felül a látókörbővítés keretében sor került egzisztenciálfilozófia kurzusra Dékány András vezetésével, valamint makroökonómia kurzusra Gébert Judit irányításával.


Szegedi látkép. Civertan Légifotó: legifoto.com

A 2013-ban több érdekes kurzusunk is volt. Sándor Klára tanárnő a székely írásról tartott nekünk több előadást, melyek során megismerkedtünk a fennmaradt emlékekkel, napjaink hiedelmeivel az úgynevezett rovásírással kapcsolatban. Megtudhattuk, hogy hol autentikus, milyen társadalmi rétegek használták, illetve mely korokban miért ápolták, kutatták. Kiss János fazekas mester tartott előadást a kerámia elméleti hátteréről, később pedig az agyag rejtelmeibe is beavatta a tagságot. A Politikai pszichológia című előadáson Harsányi Szabolcs Gergely ismertette a kutatását és annak eredményeit. A borkurzus előadásainak keretein belül alkalom nyílt felfedezni a borászat, a szőlőművelés, a borismeret tudományát – az előadások végén konkrét borok elemzéseire is sor került. Ezen felül tartottunk egy irodalmi estet, melynek meghívott előadója Hodossy Gyula író, költő volt, fő témánk pedig a felvidéki magyar könyvkiadás, irodalom, és kulturális élet aktuális helyzete. Év végén A teknős páncélja alól címmel napvilágot látott a szakkollégium tanulmánykötete, mégpedig a Belvedere Meridionale folyóirat téli, negyedéves tematikus köteteként..

2014-ben Társadalmi törésvonalak a Kárpát-medencében 1914-2014 címmel megrendezésre került interdiszciplináris konferenciánk, amely az első világháborúval és annak hosszabb-rövidebb távú hatásaival foglalkozott. Közös filmklubot szerveztünk a Szegedi Történészhallgatók Egyesületével, valamint lebonyolítottunk egy vitaestet, amely a bölcsészettudományok háttérbeszorulását, háttérbeszorítását, és annak várható hatásait járta körül.

A Szegedi Társadalomtudományi Szakkollégium európai értelemben vett értelmiségieket akar faragni tagjaiból, ezért várja soraiba a motivált, tudásszomjtól égő, közéletileg is aktív hallgatókat. Együttműködünk helyi és országos öntevékeny csoportokkal, egyesületekkel és más szakkollégiumokkal céljaink megvalósítása érdekében.

Kovács Attila

Kapcsolódó cikkek:

Együtt Ópusztaszeren – beszámoló a II. Kárpát-medencei Fiatal Magyar Történészek Táboráról

ISHA Budapest: A történész hallgatók nemzetközi szövetsége

Jegyben járva a tudománnyal – Bemutatkoztak az SZTE BTK professzorai

Díjátadó, Konferencia, Publikáció – Amit a Délvidék Kutató Központ januárra ajánl

Bemutatkozik a Csongrád Megyei Levéltár

Ezt olvastad?

Több mint hat éve foglalkozom intenzíven a múzeumi munkám mindennapi részeként – ahogy ma nevezzük – az Élő Történelem fejlesztésével,
Támogasson minket