Miért pont 896-ot tekintjük a Honfoglalás évének?
A magyar őstörténetben a folyamatos kutatás ellenére számos fehér folt akad napjainkig. Többek között a Honfoglalás datálásában sem sikerült még lezárni a vitát. A régészeti leletek és az írott források nem tisztázzák kétséget kizáróan évszámának kérdését. Sok helyütt – többek között számos iskolai tankönyvben is – mégis pontos évszámmal, a 896-ossal találkozunk. Hogyan lehetséges ez?
A kérdés megválaszolásához a dualizmus korához kell visszanyúlnunk, ezen belül az 1896-os millenniumi emlékévhez, mivel a 896-os dátumot ebből visszaszámolva alkalmazzák. De miért pont ezt az esztendőt választották ki annak idején az ezer éves évforduló megünneplésére? A válaszhoz egészen 1891. október 31-éig kell visszamennünk. E napon Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter törvényjavaslatot nyújtott be a magyar országgyűléshez, melyben indítványozta, hogy 1895-ben Budapesten tartsanak országos nemzeti kiállítást. A javaslat indoklásául az ezer éves államiság megünneplését, az 1885-ös budapesti kiállítás tíz éves évfordulóját, valamint a gazdaság élénkítését jelölte meg. A beadványt az országgyűlés elfogadta, s az 1892. évi II. törvénycikk-kel jogerőre emelte. Baross Gábor 1892. május 9-én elhunyt.
Július 16-án Lukács Béla követte a miniszteri bársonyszékben, aki 1893. január 7-én újabb törvényjavaslatot adott be a kiállítás kapcsán, melyet az országgyűlés az az évi III. törvénycikk-ként elfogadott. A törvény indoklása egyértelműen összekötötte Baross kiállítás-tervét a nemzeti millenniummal. Nem tartotta elégségesnek a vásárt, történelmi kiállítást is rendelt hozzá. A folyamatban levő nagyberuházások, építkezések átadását is integrálni kívánta az ünnepségsorozatba. Mivel lehetetlennek tartotta, hogy ez 1895-re megtörténjen, javasolta, hogy halasszák el egy évvel a megemlékezést. Azzal érvelt, hogy a történeti hűség nem sérül ezzel, mert a Magyar Tudományos Akadémia által kiküldött bizottság 1883-as jelentése szerint a honfoglalás 888 és 900 között bármikor megtörténhetett. A kiállítás megszervezése a Lukács-féle törvény megszavazása után kezdődött el, minthogy ez teremtett rá pénzügyi alapot. Mi is volt pontosan a miniszter által hivatkozott jelentésben? A kormány felkérése után négy tudóst bíztak meg javaslattétel kidolgozásával. Pauler Gyula, Salamon Ferenc és Szabó Károly válaszai a kiadvány hasábjain olvashatók, Botka Tivadar két korábban, a Századokban 1878-ban, illetve 1881-ben megjelent cikkét adta meg szakvéleményként, melyet a bizottság figyelembe is vett. A négy szakvélemény összevetése után az Ipolyi Arnold és Fraknói Vilmos vezette bizottság a következő konklúzióra jutott:
„Teljesen kétségtelen tény gyanánt az adatok tömkelegéből csak az bontakozik ki, hogy 888 előtt a magyarok mai hazánk területén nem telepedtek meg, és 900-ban mai hazánk elfoglalása be volt fejezve, a magyar állam által meg volt alapítva.”
Megjegyzendő, hogy ezt a datálást már a kezdetektől támadták, hogy egyetlen példát említsek, Salamon Ferenc már 1884-ben terjedelmes cikket írt a Budapesti Szemlébe, nehezményezve, hogy nem az ő álláspontját fogadták el, amely 898-at jelöli ki a honfoglalás dátumának. A datálás pontosságát azonban nem tartották igazán fontosnak az ünnepség szempontjából, amire legjobban az világít rá Lakits Ferenc 1891-es, a Századok hasábjain megjelent cikke, amelynek tanulsága szerint
az eszme megünneplése a fontos, ez pedig nem annak a kérdése, hogy a honfoglalás pontosan mikor történt.
Feltett kérdésünkre tehát azt a választ adhatjuk, hogy a 896-os datálás Lukács Béla kereskedelemügyi miniszternek köszönhető, aki az ezredéves ünnepségek megvalósítására anyagi okokból az 1896-os évet jelölte ki. Ez a példa jól rávilágít arra, hogy az aktuálpolitikai döntések mekkora hatással lehetnek a társadalom történeti tudatára.
Ezt olvastad?
