Milyen kincset rejtett a csökölyi szőlő? – Újabb kaposvári éremkatalógus

Oszd meg másokkal is:

Lapozó

Milyen kincset rejtett a csökölyi szőlő? – Újabb kaposvári éremkatalógus

A történeti segédtudományok közül talán a numizmatika áll legközelebb a történelem laikus kedvelőihez. Több családban hagyományozódnak éremgyűjtemények generációról generációra, és keletkeznek újabbak. Az egyes múzeumok gyűjteményére épülő katalógusok ezért nem csak a szakma, de sokak számára lehetnek érdekesek, ezért is tartjuk fontosnak, hogy röviden bemutassuk a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Éremgyűjteményéből készült második kiadványt.

Középkori és kora újkori aranypénzek (A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Éremgyűjteménye 1.) című kiadvánnyal útjára indított kaposvári sorozatról olvashattunk 2016-ban az Újkor.hu-n Nagy Zsolt Dezső jóvoltából. Azóta a Hungaricana közgyűjteményi Könyv- és Dokumentumtára jóvoltából online is megtekinthető a kiadvány. A sorozat gondozója Varga Máté régész, aki célul tűzte ki, hogy a Somogy megyében fellelt éremleleteket rendszerezi. A tallérleletekről szóló kutatásából előadást állított össze a 2017-es 29. Hóman Bálint Numizmatikai Nyári Egyetemre, illetve jelen kötet irodalomjegyzéke alapján már publikálás előtt áll ennek kézirata is. A szerző számos publikációt jelentetett meg már a témában, és a régészet egyéb területéről is, a részletekről Academia.edu oldala is árulkodik.

Jelen kiadvány a Csököly községben fellelt tallérok közlésére vállalkozik. A Somogy megye középső részén található településről 1993-ban bejelentés érkezett a múzeumba, miszerint kapálás közben Kántor Józsefné és Toplak Ferencné 3 darab ezüst tallért talált. Sajnos azt kell mondanunk erkölcsi piedesztára emelhetjük a csökölyi asszonyokat, ugyanis meg kell jegyeznünk: bár csupán állampolgári kötelességüknek tettek eleget, feltehetően kevesen jártak volna el hasonlóan. Ugyanis a jelenleg hatályos örökségvédelmi törvény szerint:

„(…) ha régészeti feltárás nélkül régészeti emlék, lelet vagy annak tűnő tárgy kerül elő, (…) a “találó” köteles az általa folytatott tevékenységet azonnal abbahagyni, és az illetékes települési önkormányzat jegyzőjét [értesíteni], valamint a (…) köteles a tevékenységet szüneteltetni, továbbá a helyszín és a lelet felelős őrzéséről a feltárásra jogosult intézmény intézkedéséig gondoskodni (24.§). A bejelentés elmulasztása örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után (82.§ (2) bekezdés).”

Forrás: Magyar Múzeumok

A 25 évvel ezelőtti törvények sem rendelkeztek másképp. A megtalálók így jogszerűen jártak el, és hazánk kulturális örökségének megvédése érdekében talán érdemes ehelyütt hangsúlyoznunk is ezt.

A kötet mindössze három oldalas előszavában fény derül a feltárás körülményeire. 1993-ban jelen kötet társszerzője, Költő László vezetésével indult meg a leletmentés. Egy agyagedénybe rejtve összesen 54 db érmét találtak, majd a lelettől távolabb egy további darabot. Röviden, de minden lényeges információt ismertetve a szerzők bemutatják az éremlelet tartalmát, melynek tükrében eljuthatnak a kincs elrejtésének hipotetikus hátteréhez. Mivel az éremlelet záródarabja 1650-ben készült, ezért feltételezhető, hogy Zrínyi Miklós 1664. évi hadjáratával van kapcsolatban a tallérok elrejtése. A harcok során ugyanis a visszavonuló csapatok érintették Csököly térségét is. A pontos körülményekre nyilvánvalóan nem derülhet sohasem fény, a kincs elrejtésének dátuma azonban mindenképpen ehhez az időszakhoz köthető.

Az előszó az előző kötethez hasonlóan szintén három nyelven olvasható, a magyaron kívül angolra és németre is lefordították. A kötet katalógusa a 22. oldaltól a 76. oldalig adja közre az 55 db érme méretarányosan nagyított képeit és leírásait. A jó minőségű fotók Balla Krisztián keze munkáját dicsérik. Az adatok között a leltári szám mellett a közlők igyekeztek megadni a kibocsájtó országot, az uralkodót, a verdejegyet, verdét, a verés idejét, az érme típusát, átmérőjét, súlyát és szabatos leírását is. Az előszóban olvashatóval összhangban egyértelműen állítható: jó minőségű tallérokról van szó, hiszen karcolás, sérülés alig látható rajtuk. A katalógust követően négy informatív ábra látható, mely elhelyezi a kora újkori somogyi éremleleteket egy térképen, valamint az érmék időbeli, uralkodó, és kibocsájtó szerinti megoszlását jeleníti meg egy-egy diagramon.

Az igényesen szerkesztett, jó minőségű fotópapírra nyomott katalógus méltó folytatása a kaposvári sorozatnak. Éppen ezért talán érdemes lenne a további számokat ragasztott, vagy cérna kötéssel megjelentetni a tűzött formával szemben.

Bízunk benne: Kaposváron folytatják a munkát és a Múzeumban őrzött éremleletekből több is katalógusban kerül publikálásra, a jelen, második szám pedig hamarosan elérhető lesz mindenki számára online is. (A múzeum honlapján hamarosan elérhető lesz, illetve megvásárolható a Rippl-Rónai Múzeumban, érdeklődni: titkarsag@smmi.hu /A Szerk./) A numizmatikusok munkája Kaposváron e mellett is támogatásra lelt, hiszen 2019 elején tervezik megnyitni a Rippl-Rónai Múzeum állandó kiállítását „Dukátok, tallérok, denárok – Érmék Somogy földjéből” címmel, melyről a jelen kiadvány bemutatóján ejtettek szót.

Novák Ádám

A kötet adatai: Varga Máté–Költő László: A csökölyi tallérlelet. Kaposvár, Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum, 2018. (A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Éremgyűjteménye 2.) 80 pp.

Ezt olvastad?

2024. január 26-án mutatták be az Apple TV+ felületén a Levegő urai (Masters of the Air) című minisorozat első epizódját.
Támogasson minket