Mit is őriznek a bécsi levéltárakban? – Fazekas István előadásának rövid vázlata

Fazekas István az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszékének, a volt bécsi levéltári delegátus előadást tartott az Eszterházy Károly Főiskolán múlt hét pénteken „A bécsi levéltárakban őrzött magyar vonatkozású iratanyag és kutatási lehetőségei” címmel. A következőkben erről számolunk be röviden.

Plakát: Kép forrása: EKF Facebook-oldala

Hagyományosan a korábbi évekhez, az egri Eszterházy Károly Főiskolán nemcsak a főiskola tanárai tartanak előadásokat, hanem a Történelemtudományi Doktori Iskola az országból és külföldről hívja meg a szakma elismert képviselőit.

Fazekas István 1989-ben végzet az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen történelem és latin szakon. 1995-2014 között a magyar állam Bécsbe delegált levéltárosa volt. Jelenleg az ELTE docense és kora újkori témákban tart előadásokat.

Magyarország 1526-tól majd 400 éven keresztül a Habsburgok koronájának a szerves részét képezte. A központi igazgatás iratanyaga három levéltárban került:

• Haus-, Hof- und Staatsarchiv (HHStA)
• Kriegsarchiv (KA)
• Finanz- und Hofkammerarchiv (FHKA)

Fazekas és levéltár: Kép forrása: Újkor.hu

Ezeket három közös minisztérium felügyelt a Monarchia időszakában. (külügy, hadügy és az erre szolgáló pénzügy). Ezek a levéltárak 1945-ben egyesületek és létrejött az Österreichisches Staatsarchiv. Helyileg ugyanakkor két épületben található meg az iratanyag a HHStA-ban (Minoritenplatz 1.) és a Központi épületben (Nottendorfer Gasse 2.). Az előadó felhívta a figyelmet: a kutatónak fel kell készülnie, hogy az iratanyag elsősorban latin és német nyelvűek, kevés a magyar nyelvű anyag. Az iratmennyiség körülbelül 180 irat kilométer (ebből a Kriegsarchiv kb. 50 km, HHStA 20 km, FHKA kb. 5 km).

Mit is őriznek a bécsi levéltárakban?

1931 óta minden iratanyag nyilvános és kutatható, kivételt képeznek azok az iratok, amelyek állomány védelem szempontjából csak mikrofilmen kutathatóak. 1918 előtt komolyan korlátozott volt az ezen iratok közötti kutatás. Haus-, Hof- und Staatsarchiv-ban az uralkodó család, az udvartartás és a központi igazgatás szervei által létrehozott külügyi és az uralkodó mellett működő tanácsadó szervek iratai találhatóak meg.

Finanz- und Hofkammerarchiv-ban őrzik a Hofkammerarchiv: központi pénzügyigazgatás iratait, és a Finanzarchiv: pénzügyminisztérium anyagait a 19-20. századból, illetve a közös pénzügyminisztérium levéltári anyagát (1867–1918) találhatjuk itt.

Kriegsarchiv-ban katonai vonatkozású iratok találhatóak, melyek a 16-20. századra vonatkoznak. Az Allgemeines Verwaltungsarchiv-ban az osztrák birodalomfél miniszteriális levéltári fondjai valamint családi levéltárak és hagyatékok találhatók meg. Azok, akik a modern kori Ausztria történetével kívánnak foglalkozni azoknak az Archiv der Republik-ot kell felkeresniük, mivel ez őrzi az 1918 utáni iratanyagot.

Az előadás során betekintést nyerhetett a hallgatóság, hogy pontosan korszakok szerint milyen anyagok is találhatók a bécsi levéltárakban. Összesen 7 időmetszeten keresztül (1526 előtti, 16-17. század, 18. század, a 19. század első fele, 1848-49 és a neoabszulutizmus kora, 1867–1918-ig és 1918 után) mutatta be Fazekas a bécsi levéltárak értékeit.

Ezen anyagok mellett fontos az Udvari levéltárak (Hofarchive) kiemelkedően gazdag gyűjteménye. Aki  az uralkodó udvarával kíván foglalkozni annak érdemes átnéznie a Obersthofmeister (főudvarmester), a Oberstkämmerer (főkamarás), a Obersthofmarschall (főudvarnagy) és a Oberstallmeister (főistállómester) anyagait.

Fazekas István előadása végén kitért még a nem a hivatalos levéltárak típusaira is, amelyek értékes forrásokat tartalmazhatnak a magyar történelemre nézve. A nem hivatalos levéltárak közé sorolta az egyetemi (Archiv der Universität Wien) és az egyházi levéltárakat. Utóbbiba sorolhatóak a különböző szerzetesrendek, például a domonkosok (közös rendtartomány) anyagai. A családi levéltárak színes palettája vázolható fel. Österreichisches Staatsarchiv őrizetében van a Harrach család levéltára (AVA) és az Erdődy család „levelesládája” is. Érdemes még kiemelnünk a tartományi levéltárakban, a magántulajdonban (kastélyok, várak) illetve Csehországban őrzött családi anyagokat.

Előadásának végén Fazekas értékes tippeket adott egy leendő bécsi kutatás kezdetéről. Először érdemes a választott témára vonatkozó irodalmi ismereteket összegyűjteni. Másodszor nem árt, ha hivataltörténeti ismeretekkel vértezzük fel magunkat, például: mely hivatal volt illetékes, hogy működött, meddig, milyen iratanyaga maradt fenn. Harmadszor a levéltári segédleteket érdemes átnézni. Külön magyar segédletek állnak rendelkezésre Buzási János, Ress Imre, Pajkossy Gábor, illetve Fazekas István ismertető cikkei által többek között a Levéltári Közleményekben. Negyedszer pedig a mikrofilmek átnézése is ajánlott idehaza, hogy ne kelljen a kutatónak esetleg feleslegesen Bécsbe utaznia.

Sztancs Gábor

***

Az előadások mindenki számára nyilvánosak, ezért érdemes a féléves terítéket ismertetni:

Vendégelőadók a 2015/2016. tanév tavaszi félévében:

2016. február 12. Fazekas István (ELTE):

A magyar történelem forrásai a bécsi levéltárakban

2016. február 26. Püski Levente (DE):

Parlamentarizmus a Horthy-korszakban

2016. március 11. Pál Judit (BBTE):

Erdély uniója és integrációjának problémái a kiegyezés után

2016. április 15. Papp István: (ÁBTL):

Fehér Lajos „életei”

2016. április 29. K. Lengyel Zsolt (Ungarisches Institut, Regensburg):

A két világháború közötti transzilvánizmus

2016. május 13. Anssi Halmesvirta (University of Jyváskylá):

Egy készülő Bibó-életrajz dilemmái

(A Szerk.)

Ezt olvastad?

„A szerencsétlen Lengyel Királyság kapzsi és hitvány feldarabolása” – A kortárs brit közvélemény Lengyelország második és harmadik felosztásáról

Lengyelország első, 1772. évi felosztását követően a lengyel uralkodó, II. Szaniszló Ágost (1764–1795) hiába bízott a nyugat-európai államok támogatásában. Többek

X