Modern fővárosnak modern bűnözést?

2017. április 11-én megrendezték az 5. Történész Sörestet a budapesti Klisé bárban. Ahogy azt már megszoktuk, szakmabeliek, műkedvelők és a történelem iránt érdeklődők sokasága várta izgatottan, italát szorongatva, hogy megkezdődjön az előadás. Az est folyamán Perényi Roland, a Kiscelli Múzeum főosztályvezetőjének nagyítóján keresztül vizsgálhattuk meg Budapest dualizmus kori bűnözésének jellegzetességeit.


Lugosi András felvezeti az előadást (fotó: Varga Zsombor)

Az előadás kezdete előtt Lugosi András, Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosa mutatta be az est előadóját, amelynek során külön kiemelte, hogy Perényi Roland figyelmét a téma iránt, a társadalom deviáns elemei iránti érdeklődése keltette fel, nem pedig az a szándék, hogy ötleteket szerezzen a korszak elkövetőinek viselkedéséből. A felvezető kissé humorosra sikeredett, amely ismételten megteremtette a Sörest jellemzően kötetlen hangulatát.


Perényi Roland előadás közben (fotó: Varga Zsombor)

Modern idők, modern város, modern bűnözés? Az előadó leginkább ezt a kérdéskört feszegette. Fő kérdése pedig az volt, hogy a lassan világvárossá formálódó Budapesten is megjelentek-e a korra jellemző bűnözési formák. Rövid ismertetést követően kiderült, hogy a dualizmus kezdetén fővárosunkban a leggyakoribb bűnesetek közé a tolvajlás és a kocsmai verekedés tartozott, mely valljuk be, nem vall túl modern elkövetési módra. Később azonban már megjelentek az olyan csalók és bűnözők is, akik valamilyen álruhát öltve (pl: rokkant katona) pénzt próbáltak kicsalni a jószándékú állampolgárok pénztárcájából. Viszont ahogyan az időben előre haladtunk, arra is volt példa, hogy jól szervezett bandák által működtetett illegális kártyabarlangok ellen kellett fellépnie a bűnüldözésnek. A csalás, átverés, az úgynevezett „fehérgalléros bűnözés” elleni harc komolyabb, felkészültebb embereket követelt. Így 1881-ben a főváros kialakulásával szinte egy időben megszületett a Fővárosi Államrendőrség, amely Thaisz Elek vezetésével meg is kezdte munkáját.


(Fotó: Varga Zsombor)

A modernizálódó városnak még több évet kellett várnia arra, hogy a korszak keretein belül modernnek nevezhető bűnüldöző szervvel rendelkezzen. Az előadás folyamán betekintést nyerhettünk azokba az újdonságokba, amelyek a főváros rendőreinek rendelkezésére álltak a bűn elleni harc során. Ilyen volt például az, amikor 1885-ben felállították a Detektívosztályt, mely lehetőséget biztosított az alaposabb kivizsgálás lefolytatásához, illetve 1902-ben Budapesten elkezdték használni a daktiloszkópia (ujjlenyomat alapján történő személyazonosítás) eljárását, mely a korszak egyik nagy vívmányának számított a bűnüldözésben. Az eljárás sikerét az 1907-es, Dános község határában történt négyes rablógyilkosság hozta meg. A daktiloszkópia alkalmazása nélkül elképzelhető, hogy az elkövetők sosem kerültek volna rendőrkézre.

Ezeken felül Perényi Roland előadásából olyan érdekességeket is megtudhatott a jelen lévő publikum, minthogy 1908-ban a Budapesti Főkapitányság szorgalmazására egy olyan múzeumot alapítottak, amely eleinte csak a rend őreinek biztosította egyes bűnesetek bizonyítékainak megtekintését.


(Fotó: Varga Zsombor)

A prezentáció második részében az előadó a korszak egyik nagy port kavaró esetét mutatta be korabeli képek és újságcikkek segítségével. Ez az eset nem volt más, mint Mágnás Elza meggyilkolása. A korabeli hírhedt brutális gyilkosság részletezésével ismerhettük meg, hogy a korszakban a rendőrség hogyan is kezdte el használni a sajtót, mint lehetséges eszközt a tettesek felkutatásában.

Az előadás végén egy kötetlen beszélgetés zajlott az est két vendége kötött, majd pedig a közönség soraiból érkeztek izgalmas kérdések. Perényi Rolandnak az ezekre adott válaszaiban olyan dolgokra világított rá, mint hogy a szolgálatteljesítés közben elhunyt rendőrök eseteit hogyan is kezelte a testület, illetve hogy családjaiknak járt-e egyáltalán valamiféle kompenzáció. Az est érdemi részét ismételten a már megszokottnak tekinthető totó zárta, amelyen az előadással kapcsolatos kérdésekre helyesen válaszolók között a bár jóvoltából ajándékot sorsoltak ki a szervezők.


(Fotó: Varga Zsombor)

Összességében elmondható, hogy az előadás sorozathoz méltó hangulat uralkodott a Klisé bárban, amelyen az érdeklődök egy igen érdekes témába nyerhettek bepillantást. Az est hátralevő részében az asztaltársaságokra szakadt hallgatóság jó hangulatban vitatta meg az est folyamán elhangzottakat.

Végezetül a szervezőktől megtudhattuk, hogy a május végén esedékes előadás középkori témájú lesz és Dr. Veszprémy László és Dr. Gálffy László lesznek a Történész Sörest következő vendégei, a téma pedig a Magyar Királyság és keresztes háborúk kapcsolata lesz.

Mati Áron

Ezt olvastad?

Százharmincöt évvel ezelőtt, 1888-ban egy máig megoldatlan gyilkosságsorozat rázta meg London lakosságát. A növekvő pánik miatt egyre sürgetőbben követelték a
Támogasson minket