München – A béke illúziója

1938. szeptember 30-án Münchenben a Német Birodalom tejhatalmú ura, Adolf Hitler, Olaszország ducéja, Benito Mussolini, valamint Nagy-Britannia miniszterelnöke, Neville Chamberlain és Edouard Daladier, francia kormányfő megkötött egy egyezményt, amitől a nyugati vezetők – különösen Chamberlain – egy generációnyi időszakra békét vártak, de végül egy újabb világháborút kaptak. A München (Munich: The Edge of War) című film ezt a sorsdöntő konferenciát dolgozza fel két fiatal „diplomata” szemszögéből.

(Forrás: imdb.com)

A 2021-ben bemutatott München című film Robert Harris 2017-ben megjelent történelmi regényének megfilmesített változata Christian Schwochow rendezésében. A főbb szerepekben Jeremy Irons (Neville Chamberlain), George MacKay (Hugh Legat) és Jannis Niewöhner (Paul Hartman) látható.

Balról a második a rendező (Forrás: imdb.com)

A több mint kétórás filmdráma két kitalált személy, két barát, az angol Hugh Legat és a német Paul Hartman szemszögéből mutatja be az 1938-as müncheni konferenciát. Az oxfordi egyetemen összebarátkozó fiatalok élete 1932 után eltávolodott, hogy majd 1938-ban újból összekapcsolódjon. Legat ekkor már a brit miniszterelnök titkáraként dolgozott, míg Hartman a német külügy munkatársa volt és részese egy titkos összeesküvésnek, amely a valóságban is létezett, de kudarcot vallott.

A film történetének központjában a Németország területi expanziója miatt kialakult háborús veszély áll. Hitler 1938 tavaszán bekebelezte Ausztriát és az európai nagyhatalmak számára világos volt, hogy a következő áldozata Csehszlovákia lesz, az országban élő jelentős német kisebbség miatt.

Az 1938 őszére eszkalálódott csehszlovák helyzet miatt folyamatos volt a nagyhatalmak vezetőinek, különösképpen Chamberlain miniszterelnök és Hitler egyeztetése a kérdés megoldása érdekében. Annak a kérdésnek, amit a négy európai nagyhatalom vezetőinek müncheni konferenciáján kívántak véglegesen rendezni Csehszlovákia kihagyásával, de ezen nem érdemes meglepődni, ahogy a filmben sem csodálkoztak különösebben rajta, hiszen ennek azért volt már hagyománya. Az első világháború után sem érdekelte a győzteseket a vesztesek véleménye a békével kapcsolatban.

Chamberlain (Jeremy Irons) felszólalása a parlamentben (Forrás: imdb.com)

A történetet végigkíséri a háttérben egy Hitler-ellenes összeesküvés (résztvevői: Halder, Beck, Stüpnagel, Witzleben, Thomas, Brocksdorff tábornokok és Helldorf gróf berlini rendőrfőnök) és egy szigorúan titkos dokumentum az ún. Hossbach-jegyzőkönyv. Utóbbi 1937. november 5-én keletkezett a Hitler valamint egyes német katonai és politikai vezetők közti tanácskozásról. A dokumentumban számos érdekesség található a jövőbeli német célokkal és azok mozgatórugóival kapcsolatban. „A német politika célja a néptömegek és élelmezésük biztosítása és megtartása. Ez tulajdonképpen a tér problémája. A német néptömeg 85 millió emberből áll, amely az emberek számát és az európai települési térség zártságát tekintve oly zárt faji magot alkot, amelyhez hasonlót más országban nem találni, s e tény másrészről a nagyobb élettér iránti igényt jogosabbá teszi, mint más népek esetében. […] A német kérdés megoldása csak erőszak útján mehet végbe, amely sohasem kockázatmentes. […] Háborús lebonyolítás esetén katonai-politikai helyzetünk javítása érdekében elsődleges célunk Csehország és Ausztria meghódítása…”

Versenyfutás az idővel (Forrás: imdb.com)

A film cselekménye szerint ez az a dokumentum, ami megakadályozhatja valójában a háborút, azáltal, hogy nem kötnek a britek végül egyezséget a németekkel a Szudéta-vidék Csehszlovákiától Németországhoz való csatolásáról. Ez az a dokumentum, amit megkap Paul Hartman, aki maga is tagja a Hitler-ellenes összeesküvésnek, vagyis ő is ellenálló, s megpróbálja a jegyzőkönyv segítségével megváltoztatni a történelem menetét.

A film a müncheni konferencia kezdetével vesz igazán lendületet. A bajor fővárosban kerül sor Hugh és Paul találkozására is, hiszen „háttéremberként” mindketten tagjaivá válnak kormányküldöttségeknek. Ebből következően, nem ők azok, akik az eseményeket alakítják. Legalábbis a politikusok szerint biztosan nem ők vannak hatással a történésekre. A nézők viszont azt láthatják, hogy e két barát tartja a kezében az események irányítását, hiszen azt a történelemből tudjuk, hogy a müncheni egyezmény aláírásra került, de mégis, a film elhiteti a nézőkkel, hogy talán csoda történik és minden megváltozhat. Történelmi filmről lévén szó az eseményeknek igazodniuk kell a valósághoz.

A miniszterelnök és titkára (Forrás: imdb.com)

Mégis érdekes ahogy Hugh a brit miniszterelnök titkára botor módon bejuttatja régi barátját Pault Chamberlainhez annak teljes megrökönyödésére. Nem szokványos módja ez egy találkozónak, már csak a két személy közti rangbéli különbözőség okán is. A célkitűzés, a világ háborútól való megmentése azonban felülírja a protokollt. A filmben számtalanszor elmondja maga Chamberlain is, hogy ő békét akar minden áron. S itt jön a képbe Paul Hartman, aki teljesen őszintén hisz abban, hogy a világ megváltoztatható, s a kisember is sikert érhet el egy váratlan fordulatnak köszönhetően. Sajnos azonban újból kiderül, hogy a világ és a nemzetközi politika nem úgy működik, hogy bizonyos folyamatokat csak úgy egy csapásra le lehetne állítani. Így e filmben is megköttetik a müncheni szerződés, majd pedig Chamberlain még egy nyilatkozatot is aláír Hitlerrel mielőtt visszatérne Angliába a brit delegációval.

Bal oldalon az összeesküvő barát (Forrás: imdb.com)

A film bár több mint két óra hosszú, de a politikai események, a két barát konspirálásának és barátságának bemutatásával képes lekötni a néző figyelmét. E mellett egyfajta kései rehabilitálása a Chamberlain által folytatott zsákutca politikának is, hiszen a film konklúziója mégiscsak az, hogy bár elkerülhetetlen a háború, de időt nyert magának Nagy-Britannia. S ilyenkor a történelmi tények ismeretében felteszi a néző magában a kérdést, hogy valóban időt nyert-e Chamberlain hazájának és szövetségeseinek, vagy pusztán belesétált a Hitler által állított kelepcébe. Talán a kormányfői székben őt követő Winston Churchill fogalmazta meg a legpontosabban München hozadékát: „() az az egyéves lélegzetvételnyi szünet, amit állítólag München »ajándékozott« Franciaországnak és Angliának, végül is sokkal rosszabb helyzetbe hozta őket Hitler Németországával szemben, mint amilyenben a müncheni válság idején voltak.”

A még gondtalan barátság (Forrás: imdb.com)

Valóban Nagy-Britannia és Franciaország 1939-ben döbbent rá arra, hogy politikájuk zsákutcának bizonyult, de akkor már késő volt, mert Lengyelország 1939. szeptember 1.-i németek általi megtámadása után nem lehetett már békéről beszélni, a fegyverek vették át a diplomaták szerepét. Az odáig vezető út több filmet is megérdemelne, de a Netflix München című történelmi filmje érdekes bepillantást enged a korabeli politika kulisszatitkaiba. Ajánlom megtekintésre minden történelmet szerető filmrajongó számára.

Cseh Valentin

Az idézetek forrása: Németh István: A müncheni szerződés. A német külpolitika a revízió és az expanzió között, 1936 – 1939. In.: Rubicon 2018/11–12. 18–27.

Ezt olvastad?

A 20. századi kelet-európai egyháztörténet egyik legkényesebb fejezete a papi békemozgalom szerepe, a pártállam egyházpolitikai végrehajtói mechanizmusán belül elfoglalt szerepének