Mussolini, Hitler és 25 cikk, amit érdemes elolvasni róluk

A következő napokban két évforduló várható. Hetvenöt éve, 1945. április 28-án végezték ki a fasiszta Olaszország vezetőjét, Benito Mussolinit, majd április 30-án öngyilkos lett a náci Németország első embere, Adolf Hitler. Cikkünkben olyan eddig megjelent írásainkból válogattunk, amelyek velük kapcsolatosak.

Írásaink Mussoliniről és az olasz fasizmusról

A történelem legismertebb alakjainak cselekedeteiről sokat olvashatunk, azonban arról, hogy milyenek voltak fiatalkorukban, általában kevesebb információnk van. A Ki volt Benito, mielőtt Mussolini lett? című írásunk egy a Duce szülővárosában megrendezett kiállítás kapcsán mutatja be a fasiszta vezető ifjú éveit.

2019 márciusában, a fasizmus születésének 100. évfordulóján harmadszorra adta ki a Kossuth Kiadó az Ormos Mária által írt Mussolini-életrajzot. Az olasz vezető életét, személyiségét, a fasiszta berendezkedést és a korabeli Olaszország történetét bemutató kötetről Mussolini – politikai életrajz a Ducéról címmel jelent meg írás a portálunkon. Szintén a centenáriumhoz kapcsolódóan ebben a hónapban tartották tavaly a 100 éve született a fasizmus című konferenciát, ahol több oldalról körbejárták a fasizmus eszmerendszerét és politikai céljait. A tanácskozás legfontosabb gondolait a Száz éve született a fasizmus című írásunkban foglaltuk össze.

1922 októberében nevezte ki Benito Mussolinit Olaszország miniszterelnökének III. Viktor Emánuel király. A kinevezést követően vonultak be Rómába a fasiszta alakulatok, aminek az előzményeit és részleteit A Marcia su Roma és háttere című írásunkban mutattuk be.

Benito Mussolini 1925-ben (Wikipedia)

1927. április 5-én Benito Mussolini olasz és Bethlen István magyar miniszterelnök aláírta a történelemkönyvekbe olasz–magyar barátsági szerződésként bevonult megállapodást, amely a felületesnek tűnő megállapításokon túl messzemenő célokat is megfogalmazott. A szerződés megkötésének előzményeit, körülményeit, ismert és kevésbé ismert pontjait mutatja be Az olasz–magyar barátság és a Vatikán című cikkünk. Ezt a szerződést veszi górcső alá a Kultúrdiplomácia és kultuszteremtés: Mussolini és Magyarország című írásunk is, és ennek kapcsán járja körül a magyar politikai vezető réteg által a revíziós remények megtestesítőjeként beállított fasiszta vezető köré épített kultuszt.

1929-ben a Mussolini által vezetett Olaszország és az Apostoli Szentszék békét kötött, ami a mai Vatikánváros létrejöttét eredményezte, ezt az eseményt járja körül A „kiengesztelődés”: Mussolini, az Apostoli Szentszék és a lateráni szerződések című cikkünk.

Olaszország már a párizsi békekonferencián is kedvezőbb határokat jelölt volna ki Magyarország számára, mint a többi döntéshozó állam, és az 1920-as évek második felétől kezdve a revíziót is támogatta. Bár e propaganda főként a színfalak mögött folyt, a magyar társadalom hálával fogadta Mussolini és az olaszok erőfeszítéseit. Az első bécsi döntéshez vezető út: Olaszország és a magyar revízió című cikkünkből kiderül, hogy milyen szerepe volt a Ducének és országának az 1938-as határrevízióhoz. 

Christopher Duggan brit történész, magyarul A bódult nemzet címmel megjelent könyve levelek, naplók és visszaemlékezések alapján mutatja be az olasz fasizmus létrejöttét, működését, bűntetteit és bukását, és próbál választ keresni arra a kérdésre, hogy mi lehetett Mussolini elképesztő sikerének titka. A kötetről „Vele zuhan a másik…” – A Mussolini-imádat anatómiája címmel írtunk.

Szokatlan nézőpontból mutatja be az olaszországi Mussolini-korszakot Luca Dibenedetto a La Nazionale di Fiume, Istria e Dalmazia című könyve, amiben tizenegy labdarúgó példáján keresztül a futball egzisztenciateremtő szerepéről, valamint identitásformáló és -erősítő hatásáról olvashatunk. Ezt a kötetet mutatja be és értékeli a Futballistakarrierek Mussolini Olaszországában című írásunk.

2014-ben nyitották meg az érdeklődők számára Mussolini római rezidenciáján, a Villa Torlonia-n kiépített két óvóhelyet és egy bunkert. A Tea Mussolinivel a föld alatt című írásunk fényképes beszámoló a helyszínről.

A történelem évszázadai során a nagy hatalmú vezetők nem alaptalanul tartottak a mérgezéstől, ezért az étkezésekkor így állandó asztaltársaságként társultak hozzájuk ételkóstolóik. A Gurman ördögök, válogatós bestiák: Diktátorok étkezési szokásai című cikkünkben tíz 20. századi diktátor fogyasztási szokásait mutatja be, és kiderül, miért utálta a tésztát, és mi igaz Hitler megrögzött vegetarianizmusáról szóló legendáknak.

Hitlerről és a nácizmusról szóló cikkeink

A Mein Kampf születésének története széles körben ismert: az 1923-as sikertelen „sörpuccs” után a landsbergi várfogság hosszú hónapjai alatt Hitler az idejét nem testedzéssel vagy nyelvtanulással töltötte, hanem papírra vetette végeérhetetlen monológjait. 2016-ban a hírhedt mű egy lábjegyzetekkel és magyarázatokkal teletűzdelt feldolgozása került a könyvpiacra, ennek az útját dolgozza fel A Mein Kampf újbóli kiadatásáért vívott harc című írásunk.

Hitler hatalomra kerülésével Németországban a náci eszmének és céloknak teljesen alárendelt társadalmi átnevelés vette kezdetét, ennek legfőbb célcsoportja a német ifjúság volt, ezt járja körül a „Hitler gyermekei”: A Hitlerjugend kialakulásának és feloszlatásának története című cikkünk.

2016-ban mutatták be a mozik a Race – A legendák ideje című filmet, ami annak a Jesse Owensnek a történetét dolgozza fel, aki az 1936-os berlini olimpián afroamerikai atlétaként nyert négy aranyérmet, Hitler szeme láttára legyőzve árja versenytársait. A film megjelenésének apropóján dolgozza fel az eseményeket a Fricska Hitlernek Berlinben – Jesse Owens élete a filmvásznon című írásunk.

Az olimpiát megörökítő Az akarat diadala című alkotása révén a filmtörténetbe bevonult Leni Riefenstahlnak, Hitler kedvenc rendezőjének megítélése a mai napig ellentmondásos. “Mintha több életet éltem volna” – Leniről vall Riefenstahl című írásunk a 2003-ban elhunyt művész Hitlerhez és a nácik által a háború alatt elkövetett szörnyűségekhez való viszonyát járja körül.

Mindenki számára ismert tény, hogy a második világháború Lengyelország német megtámadásával vette kezdetét a 1939. szeptemberében. Kevésbé ismert viszont, hogy öt évvel korábban a két ország Berlinben megnemtámadási megállapodást kötött. Az Egy elfeledett szerződés: A német-lengyel megnemtámadási egyezmény című írásunk ennek hátterét, okait, céljait és következményeit mutatja be.

Kevesen tudják, hogy a 1944. júliusi Stauffenberg-féle Hitler elleni összeesküvés és merénylet egyik résztvevője magyarországi születésű volt. A Honismeret folyóiratban megjelent, a titokzatos gróf életét bemutató cikk portálunkon A Stauffenberg-féle összeesküvés „magyar” résztvevője címmel jelent meg.

Az embertelen eljárásai miatt a Halál Angyalként hírhedtté  vált Jozef Mengele, a legismertebb náci orvosok egyike, aki az auschwitzi táborban szolgálatot teljesítő SS-doktorok egyikeként részt vett az újonnan érkező deportáltak Hitler Mein Kampf-jának fajellenes passzusai alapján történő szelektálásában. Mengele tevékenységét, annak ideológiai hátterét mutatja be „Felboncoltam őket… igen, tényleg egészségesek voltak.” – Josef Mengele áltudományos kísérletei Auschwitzban címmel megjelent írásunk.

Németország 1945-ben. Az utolsó háborús hónapok címmel 2014-ben nyílt kiállítás Berlinben, ami a polgári lakosság a nemzetiszocialista rendszer utolsó hónapjai során elszenvedett megpróbáltatásainak bemutatására helyezte a hangsúlyt. A kiállításról szóló fényképes beszámoló A nemzetiszocialista rendszer utolsó hónapjai: Egy berlini kiállítás az 1945-ös katasztrófáról címmel jelent meg a portálunkon.

2016-ban egy új, nagyszabású kutatómunkát követően készült dokumentumfilmet mutattak be a Francia Intézetben Hitler után címmel. A vetítést követő parázs történészvitáról szóló beszámolónk a „Legyőzhették Németországot, de Európa térdre rogyott” – Hitler után címmel jelent meg.

A Kossuth Kiadó 2018-ban elindított életműsorozatában újra kiadták Ormos Mária meghatározó műveit, kezdve az eredetileg 1993-ban íródott Hitlerről írt monográfiájával. Hitler – egy monográfia margójára című cikkünkben mutatttuk be a kötetet, amelyben átfogó képet kaphatunk a Führer életéről és tevékenységéről.

A németországi nemzetszocialista rendszer 12 és fél éve talán a történettudomány leginkább feldolgozott időszaka, amiről a megjelent könyvtári irodalom miatt nehéz újat mondani. Norman Ohler Totális kábulat – Drogok a Harmadik Birodalomban című könyve azonban piaci rést felfedezve mutatja be a náci időszak drogtörténetét, elsősorban Hitler droghasználatára és a Wehrmacht drogpolitikájára koncentrálva. A könyvről szóló kritika „A kirakós hiányzó darabkája?” – Drogok a náci Németországban címmel jelent meg portálunkon.

A diktatúra anatómiája – Carl Schmitt, a nácizmus koronajogásza című írásunk főszereplője az a német jog- és politikai filozófus, aki kezdetben nem volt elkötelezett a nemzetiszocializmus iránt. Azonban a Gedő Éva előadásáról szóló beszámolónkból kiderül, hogy Hitler SA-val való leszámolását követően „A Führer védi a jogot” címmel jelentett meg egy írást, amiben kifejtette, hogy mivel Hitler a jog legfőbb letéteményese, ezért amit ő tesz, az eleve jogszerű.

A bukás, avagy Bruno Ganz pokolra szállása című cikkünk a svájci színész 2019-ben bekövetkezett halálát követően jelent meg portálunkon. Hitler és a nácizmus végóráit történetileg pontosan bemutató, megrázó alkotásról készült írásunkból kiderül, miért az utóbbi évek egyik legfontosabb filmje ez.

A magyarul Jojo Nyuszi címmel 2019-ben bemutatott film az egyik leggroteszkebb „megemlékezés” Hitlerről és a náci rezsimről. A Te is lehetsz náci! – A Jojo Nyuszi című filmről című írásunk kedvet csinál a náci pártot kifigurázó, ám a szimpla szatíránál mélyebb sztorit bemutató mozihoz.

A történelemórákon gyakran elhangzó kérdés a diákok részéről, hogy Hitler politikájának támogatói miért nem látták, hogy milyen szörnyű dolgokhoz vezethet a náci agresszió, a fajelmélet és a zsidógyűlölet. A magyarul A rábeszélőgép címmel megjelent könyv részleteinek órán való feldolgozása révén közelebb hozhatók a diákok a kérdés megválaszolásához. Ennek mikéntjét mutatja be A kritikus gondolkodás fejlesztése történelemórán – A Harmadik Birodalom propagandagépezete és a szociálpszichológia címmel megjelent írásunk.

Sujtó Attila

Ezt olvastad?

„Habsburg Ottó munkásságának két legfontosabb alappillére az egységes Európa gondolata és a keresztény hit volt. Az alázat, a mértékletesség, az
Támogasson minket