Német katonák vannak a világ különböző pontjain – az elBeszélő vendége Hevő Péter

Németország elmúlt közel száz évének történelme erősen rányomja a bélyegét a német politikai gondolkodásra, s különösen igaz ez az ország külpolitikájára. Szerkesztőtársunkkal, Hevő Péterrel a megosztottságról és annak máig látszódó hatásairól, a két ország felfegyverzéséről, az egyesítésről és az egyesült Németország katonai szerepvállalásáról beszélgettünk nemrég megjelent könyve kapcsán.

A bevezető beszélgetés ezúttal a szokásosnál rövidebb lett, mivel Hevő Péterrel már készült interjú az Újkor.hu-ra, így viszont gyorsan rátérhettünk a fő témára. A beszélgetés első felében Hevő bemutatta, hogy miként alakult ki a két Németország, illetve milyen volt a kapcsolata és a külpolitikája az NDK-nak és az NSZK-nak. Emellett részletesen bemutatta a két ország hadserege közti különbséget. Hangsúlyozta, hogy a Bundeswehrnek, az NSZK haderejének egyik legfontosabb elve az innereführung mint erkölcsi vezérelv, melynek fő célja az volt, hogy a tisztikar gondolkodásának középpontjában a demokratikus felfogás és a felelősségvállalás fontossága álljon. Emellett fontos kiemelni, hogy a világ egyik leginkább parlamenti felügyelet alatt álló haderejéről volt szó. Ezzel szemben az NDK hadereje egész más felfogás alapján épült fel, s ez jórészt a Szovjetunió erős kontrolljának köszönhető. A két ország egyesülésekor ez is komoly problémát okozott, mivel az NDK hivatásos katonáinak felfogása teljesen más volt, s így igen nehezen tudtak integrálódni az egyesült ország haderejébe.

A beszélgetés második felének témája a német haderő missziós szerepvállalásáról és az úgynevezett „out of area” vitáról szólt. Ezzel kapcsolatban Hevő Péter elmondta, hogy ez a téma a NATO-n belül is vita tárgyát képezte, de Németországban még erősebben jelent meg, mivel külső és belső nyomást is gyakoroltak rá, hogy véletlenük se tűnjön úgy, hogy megelevenedik egykori imperializmusa a hadseregen keresztül. Az első kulcspont ebben az esetben a (második) öbölháború volt, s ezt követően az újra egyesült Németország egyre inkább aktív szerepvállalásba kezdett a nemzetközi ügyekben – a kétezres évekre már több mint egy tucat ENSZ, NATO és EU misszióban vettek részt, jelentős részben a harmadik világban, de olyan konfliktusokban is, mint Koszovó 1999-es NATO bombázása vagy a 2001-ben kezdődött afganisztáni háború.

Lengyel Ádám

A teljes beszélgetés további érdekességekkel megtekinthető, meghallgatható az alábbi linkeken:

Ezt olvastad?

Pacifizmus és realitások – A német zöldek külpolitikájának egy évtizede

„Figyelem, ellenséges repülőgépek nagyobb csoportja közeledik Belgrád felé. Polgáraink, maradjanak mindannyian a menedékeikben, és várjanak az információs központ utasításaira.” – értesülhettek

X