A Nemzeti Emlékezet Bizottsága 2014–2015-ös évkönyve amerikai szemmel

Oszd meg másokkal is:

Lapozó

A magyar Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) első évkönyve igen ambiciózus kiadványnak számít. Nemcsak azt kívánja demonstrálni, hogy milyen komoly kutatások zajlanak ebben az intézményben, hanem arra is szolgál, hogy tájékoztassa az olvasót a NEB céljáról és munkásságáról. A kötet elolvasása nyomán gyorsan kiderül, hogy ez az évkönyv mindkét célt sikeresen teljesíti. A szerzők alapos kutatásokat végeztek, eredményeiket tömören és világosan írták le, s ezáltal a kiadvány nemcsak a magasan képzett olvasók, hanem a laikusok számára is élvezetessé vált. A témák sokszínűsége arról is tanúskodik, hogy a NEB kutatásai szerteágazóak, és sok területet fednek le.

Stephen Sholl amerikai hallgató második mesterképzését végzi a Virginia Tech’s Egyetemen (Washington D. C.). Jelenleg a Hungary Foundation Budapest Fellowship Programjának ösztöndíjával Budapesten tartózkodik, amelynek keretében szakmai gyakorlatát a Nemzeti Emlékezet Bizottságánál végzi. Írását a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és az Újkor.hu együttműködésének keretében közöljük.

A kötet tanulmányai

A könyv Magyarország múltjának a kommunizmus fémjelezte 1945 és 1989 közötti szakaszába vezeti be olvasóját. A tanulmányok felfűzhetők egy idővonalra, ami a második világháború végével kezdődik. A könyv első szakaszában, amely az 1945–1956 közötti „hosszú évtizedre” összpontosít, a szerzők olyan kulcsfontosságú kérdéseket tárgyalnak, mint például a földreform, mind nemzeti, mind regionális értelemben. Ö. Kovács József tanulmánya általában a földreformra fókuszál, míg Galambos Istváné annak a keszthelyi folyamatait elemzi. Bank Barbara szovjet munkatáborokkal foglalkozó impozáns munkája azokat a borzalmakat tárja az olvasó elé, amelyekkel számos magyar szembesült a második világháború végén. Ennek a résznek az utolsó fejezetében Ötvös István részletesen bemutatja az 1940-es évek végén lezajlott kirakatpereket.

A következő időszakkal foglalkozó tanulmányok sorát a NEB elnökének, Kiss Rékának a munkája nyitja. Írásában a meghiúsult 1956-os forradalmat követő megtorlásokat mutatja be, egészen kivételesen szemléltetve azok kegyetlenségét és széleskörű jellegét. Leleplezi a megtorlás hivatalos módszereit, például a letartóztatásokat és kihallgatásokat, valamint a brutalitás nem hivatalos módjait is, amelyekkel a magyaroknak szembe kellett nézniük az 1956 utáni években. Egyébiránt igen üdítő, hogy egy kutatási szervezet vezető személyisége is aktívan kivette részét az elvégzett kutatásban.

Soós Viktor Attila és Wirthné Diera Bernadett a következő fejezetekben szintén az 1956-os megtorlásokat veszik górcső alá. Soós kutatása egyedülálló megközelítést alkalmaz, és elemzi a „Mátrai” fedőnevű ügynökre vonatkozó dokumentációt, valamint egy kémhálózat egyházi körökben történő kiépítésében végzett munkáját. Diera cikke az egyház és az állam forradalom utáni viszonyát is boncolgatja, illetve a Kádár-korszak legnagyobb, „Fekete Hollók” kódnevű rendőri műveletét is tárgyalja, ami egy aljas támadás volt a magyarországi katolikus egyház és általában a szervezett vallás ellen.

Talán könnyedebb témaként Csatári Bence tanulmánya Magyarország Kádár-korszakbeli, állami működtetésű rádióműsorainak zenepolitikáját részletezi. A kutatás nyomán feltárul a kommunista rendszerek kóros igénye a kultúra teljes ellenőrzésére, s így egyedülálló betekintést kapunk a popkultúrába ebben az időszakban.

Máthé Áron jellegzetes tanulmányával az évkönyv időrendje nagyjából véget is ér. Munkájában, amely könnyen két külön fejezet, sőt akár könyv is lehetne, tárgyalja a kommunizmuson belüli „antifasizmus” örökségét, valamint a kommunista bűncselekmények tárgyalásának lehetőségét. Ez a cikk a kommunizmussal való „számvetést” képviseli, amely a NEB sarokköve. Ezt a szerző nemcsak a „fasizmusellenes” retorika elemzésével végzi el, amelyet a kommunisták önmaguk igazolására használnak, hanem a kommunista vezetők perbe vonásának lehetőségét is számba veszi a diktatúra alatt elkövetett bűncselekmények miatt. A tanulmány kiváló betekintést nyújt abba, hogy Közép-Európában milyen mélyen gyökerezik az az elégedetlenség, ami a kommunizmus bukása utáni felelősségre vonás elmaradásából fakad.

Az évkönyv utolsó szakaszában a szerzők a nemzetközi kapcsolatok különböző aspektusainak tárgyalásával összekötik Magyarországot a világ többi részével. Stefano Bottoni egyedülálló betekintést nyújt a vasfüggöny fölötti gazdasági hidak világába a hidegháború alatti Magyarország és Olaszország közötti gazdasági kapcsolatok részletezése által. Borvendég Zsuzsanna a magyar kémtevékenységekről ír, illetve a magyar titkosszolgálatnak a nemzetközi újságírókkal való félelmetesen szoros kapcsolatát is napvilágra hozza. Az utolsó tanulmány szerzője, M. Madarász Anita szintén a kémkedéssel foglalkozik, és elemzi, milyen információkkal rendelkezett a magyar titkosszolgálat az Egyesült Királyság hírszerzési anyagaival kapcsolatosan. A nemzetközi olvasó számára ez utóbbi néhány kutatási téma váratlan kapcsolódási pontokra világíthat rá Magyarország múltját és saját országát illetően.

Konklúzió

Bár minden tanulmány egyedi, és más-más kutató szerzeménye, a NEB első évkönyve mégis egységesnek hat, és rendkívül velős betekintést nyújt Magyarország kommunista múltjába. Ez azt mutatja, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottsága olyan tényező, amellyel számolni kell a nemzetközi kutatói közösségben.

A kötet többes szerzősége lehetővé teszi az olvasó számára, hogy megismerje az ezen a területen foglalkozó kutatókat. Ez a könyv kiváló kiindulópont azok számára, akik a történelem ezen fejezeteit szeretnék kutatni, illetve az e téren kutató magyar történészek munkásságát kívánják megismerni.

Amennyiben a NEB jövőbeli évkönyvei tartani fogják azt a színvonalat, amit az első produkált, akkor egy kiváló kiadvány-sorozatra számíthatunk. Nagyon fontos, hogy gondoskodtak arról, hogy angol nyelven is elérhetővé tegyék, tökéletes, minden angolul beszélő számára érthető fordítást készíttetve ehhez a kiváló tanulmánykötethez, amely így globális tudásforrássá vált az egész világ számára.

Az ismertetett kötet adatai: NEB Yearbook 2014–2015. Szerk.: Kiss, Réka–Horváth, Zsolt. Budapest, Nemzeti Emlékezet Bizottsága, 2016.

Írta: Stephen Sholl
Fordította: Surjányi Dávid

Ezt olvastad?

Hogyan fonódik össze a propaganda, a kultúra és a diplomácia két olyan ország kapcsolatában, amelyek a vasfüggöny különböző oldalaira kerültek
Támogasson minket