Népi vallásosság és hitélet az Egri Egyházmegyében a 18-21. században

2017. május 11-én ezzel a címmel szervezett Horváth István egri érseki levéltáros tudományos tanácskozást az Egri Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpontban. A témának több aktualitása is volt, egyrészt a fatimai jelenések 100., másrészt az 1947-48-as Mária-év 70. évfordulója.


Fotó: Balogh Ferenc
Kép forrása: Flickr.com

Ehhez kapcsolódott Janka György főiskolai tanár előadása a máriapócsi nemzeti kegyhely történetéről, mely a kegykép 1696. november 4-én történt első, majd később többször megismétlődő könnyezésével kezdődött. Mára a városka, illetőleg a kegykép másolatát őrző bazilika az ország legjelentősebb és Európa egyik legnépszerűbb kegyhelyévé vált.

Tengely Adrienn főiskolai docens A vallási élet problémái a 19. század derekán az Egri Egyházmegyében c. előadásában arról beszélt, hogy a 19. század derekán az arisztokrácia és a nagypolgárság körében elharapódzó vallástalanság hogyan szivárgott le az egyszerűbb néprétegek soraiba. A templomba járás, a szentségekhez való járulás elmulasztásának okai között azon túlmenően, hogy a kispolgárság és a parasztság szívesen utánozta az előkelőségeket, számottevő volt még a kötelező ünnepek túl magas száma, a halaszthatatlan mezőgazdasági munkák és a szórakozási alkalmak (például mulatságok, bálok), melyek szombatonként zajlottak, így a vasárnapot az emberek ezek kipihenésére használták.


Fotó: Balogh Ferenc
Kép forrása: Flickr.com

E sorok írója a Gyöngyös városában működött és – sok esetben még ma is – működő vallásos társulatokról tartott előadást, azok keletkezési körülményeiről, az iparos céhekkel való szervezeti hasonlatosságukról, a 18–20. században. A gyöngyösi társulatok nagy száma ferencesek és a jezsuiták ottani működésének volt köszönhető, hosszú túlélésük pedig bizonyítja a társulati keretek közötti működés hatékonyságát, és hogy a hívek szívesen vállalkoztak és vállalkoznak az egyházban olyan feladatokra, melyek nem kívánják a felszentelt pap közreműködését.

Bálint Petra doktoranda Vallás és vallásellenesség a 18–19. századi bűnperekben címmel tartott előadást.  A téma egészen különleges, az előadó a korabeli bűncselekmények periratait használta forrásként. Ez az előadás a Magyar Nemzeti Levéltár Heves Megyei Levéltárában talált periratokon alapult, témája a történeti néprajz tárgykörébe sorolható.


Fotó: Balogh Ferenc
Kép forrása: Flickr.com

Gyöngyössy Orsolya fiatal szegedi kutató sokirányú képzettségének köszönhetően egészen sajátos módszereket és megközelítéseket alkalmazott kutatásai során, melynek eredménye az elhangzott előadás: Egy észak-magyarországi pap élete és működése Csongrádon. Hatásvizsgálat. Megismerkedhettünk a pap személyiségével, társadalmi hátterével, az őt körülvevő személyekkel, nem konvencionális, sőt antiszociális magatartásának következményeivel, melyek nemcsak az ő, hanem szűkebb és tágabb környezete életét is befolyásolták.

Barna Gábor egyetemi tanár előadásában a kunszentmártoni Jézus Szíve tisztelettel és a kultusz ápolása érdekében alakult társulat történetével foglalkozott. Kunszentmárton 1993-ig az Egri Főegyházmegyéhez tartozott.

Mihalik Béla történész-levéltáros előadásának címe önmagában is sokat ígérő volt: Ragyogók a máglyán. A jezsuiták és a mezőkövesdi népviselet. A 20. század elején az egyébként szegény falu népviselete a nevetségességig fényűzővé vált, úgynevezett ragyogókkal (flitterekkel kivarrt szalagok) díszítették a leányok egyébként is gazdagon hímzett ruháit. Ezek a ragyogók rendkívül sokba kerültek, a többség erején felül, egymást túllicitálva költekezett a „cifraságra”. A jezsuita atyák vetettek véget a falu leányai körében elharapódzott költséges vetélkedésnek. 1917 tavaszán nyilvánosan, máglyán égették el a ruhákról leszedett összes ragyogót.


Fotó: Balogh Ferenc
Kép forrása: Flickr.com

Linczenbold Levente tardi plébános A tardi helyzet címmel tartott előadást. Szabó Zoltán falukutató, szociográfus azonos című munkájából indult ki, melyben a neves író a „cifra nyomorúságot” tette nagyító alá. A szépen és gazdagon szőtt és hímzett ruhákat komor, elkeseredett, eladósodott emberek viselték, a takaros házakban pedig a szegénység és az éhezés volt az úr. Miután az előadó immár több éve a falu plébánosa, alkalma volt mindezt összevetni a jelen helyzettel.

Urbán Márta levéltáros előadásában az 1947/48-as Boldogasszony-év egri és egri egyházmegyei kiemelkedő eseményeiről számolt be a korabeli források alapján. Császi Irén etnográfus előadásának címe „Énekes János” abasári búcsúvezető szerepvállalása a második világháború után volt. Az abasári „szent ember” hagyatékában számos – többek között általa írt – imádság, búcsús ének, fényképek, sőt hanganyag maradt hátra, ezek feldolgozására vállalkozott az előadó.

Petercsák Tivadar egyetemi tanár A Szent Orbán kultusz kialakulása napjainkban Tokaj-Hegyalján c. előadásában arról számolt be, hogyan keletkezett a borvidéken egy új kultusz. Szent Orbán a szőlőművesek egyik védőszentje, akinek ereklyéjét 1771 óta a monoki római katolikus templomban őrzik. Az ereklye azonban csak az utóbbi években vált a kultusz részévé.

Az elhangzott előadások – melyek egytől-egyig tudományos igényességgel készültek – remélhetőleg hamarosan tanulmánykötetben fognak napvilágot látni.

Löffler Erzsébet

 

Ezt olvastad?

1723 novemberében fogadta el a magyar országgyűlés a Habsburg-ház nőági örökösödését lehetővé tevő törvényt, a Pragmatica Sanctiót. Az Eszterházy Károly
Támogasson minket