Nevek és Terek, avagy mire jók az utcanevek?

Az utcanevek láthatatlan részei életünknek. Mindennapjaink során különböző útvonalakat járunk be, különböző utcákon, közterületeken haladunk át, melyeknek ismerjük a kereszteződéseit, az épületeit és ma ismert elnevezéseit.. Míg egyiken bevásárolni megyünk, addig egy másikon a munkába igyekszünk, vagy épp egy harmadikon teszünk egy kitérőt, hogy megnézzük a szomszéd utcában virágzó tulipánfát. De vajon ismerjük a névadóját is?  

A budapesti utcák elnevezésének mai rendszere a kiegyezést követően alakult ki. Korábban, Európa más városaihoz hasonlóan az utcákat az ott álló üzletekről (Kígyó utca a Kígyó patika után), fogadókról vagy szálláshelyekről (’A Két nyúlhoz’ nevű kocsma után a Nyúl utca), fontosabb hivatalokról (Városház utca), mesterségekről (Molnár utca), vagy az ott élő népcsoportokról, nemzetségekről (Szerb és Német utca) nevezték el. Ritka volt, hogy egy személy után kereszteljenek el egy utcát, ha mégis, akkor egy-egy vagyonosabb telek- vagy háztulajdonos tiszteletére történt a névadás. Érdekes példája ennek a Magyar utca, amely egy tévedés eredménye – eredetileg az ott házat építő Unger család után kapta az utca az Unger Gasse nevet, ami az Ungar Gasse félrefordítása után lett Magyar utca. További jellemzője volt az elnevezéseknek, hogy az adott utcákat fekvésük vagy irányuk alapján keresztelték el, mint például a Kecskeméti utcát.

A korai utcanevek a lakosság által használt jelzőkből, elnevezésekből alakultak ki és hagyomány útján őrizték meg nevüket. A 19. század végétől vált az utcanévadás jóval tudatosabbá és ekkortól lett az emlékezetpolitika egyik eleme. Az ezt követő korok köztérelnevezései sok mindent elárulnak arról, hogy az adott korszak kiket és miért tartott emlékezésre méltónak, mely korszakokat véli saját történelme kiemelkedő és fontos időszakának.

Ékes példája ennek a hajdani Sugár út (1883) amelyet később Sztálin útnak (1950), majd Magyar ifjúság (1956) aztán Népköztársaság útjának (1957) neveztek. Ma már újra az 1886 és 1950 között viselt nevén, Andrássy útként ismerjük. Hasonló átnevezéseken ment keresztül az Oktogon, amely a 19. században még Nyolcszög térnek hívtak, aztán az 1920-as évektől vette fel a hasonló jelentésű, de jóval kifinomultabb Oktogon nevet. 1936-ban Budapest akkori polgármestere, Szendy Károly indítványozta, hogy a teret meglepő gyorsasággal, fél nap alatt nevezzék át Mussolini térre, amelyet aztán 1950-ben a városvezetés az 1917-es októberi orosz forradalom emlékére November 7. térre keresztelt át, és ezt a nevet viselte a rendszerváltásig. A Kodály körönd sem kerülte el az átkereszteléseket. Az egykor egyszerűen Körönd névre hallgató közterület 1938-ban új nevet kapott. Az első bécsi döntés után a Felvidék magyarlakta területeinek visszakerüléséért hálás városvezetők Hitler térre keresztelték át, s ezt a nevet viselte 1945-ig. Ekkor újra Körönd lett, majd 1971-ben kapta meg Kodály Zoltán zeneszerző nevét.

A főváros ezen meghatározó útvonalain is megfigyelhető Ráday Mihály által meghatározott hat korszak, amely az utcanévadási szokásokat határolják le:

  • török uralom előtti időszak;
  • hódoltság kora;
  • Buda visszafoglalásától a város egyesítésig terjedő időszak (1686–1873);
  • Budapest létrejöttéről a második világháború végéig tartó időszak;
  • az átmenet és a szocializmus évtizedei a rendszerváltásig;
  • 1989 utáni időszak.
A mai Ferenciek tere 1901-ben. Forrás: Wikimedia Commons

1989 után jelentős utcanév-átnevezések történtek, de ha nem is a saját, de szüleink, nagyszüleink mentális térképén még mindig ott vannak olyan nevek, mint az „Osztyapenko”, mely Ilja Afanaszjevics Osztapenko, Budapest ostrománál elesett szovjet katonatisztemlékére 1951-ben állított szobor helyét jelöli, amely a mai M7-7-es út találkozásánál állt 1992-ig. A szobor meghatározó pontja volt a városnak, sokan a Balaton felé ott stoppoltak. De emlékezhetnek a „Felszab térre” (1953-tól Felszabadulás tér, ma az V. kerületi Ferenciek tere) és sokán még mindig a város legismertebb találkozási pontjánál, a „Moszkván az óránál” várják egymást (1951 és 2011 között a korábbi Széll Kálmán teret nevezték Moszkva térnek, melynek központi helyén álló óra meghatározó eleme volt a városnak. 2011 óta a tér, ismét a Széll Kálmán nevét viseli).

Azonban úgy is érdekes lehet megvizsgálni a közterület-elnevezéseket, hogy figyelembe vesszük a városrészt, amelyben találhatók. Így a Budapest 13. kerületében fekvő Tüzér utca elnevezésének egyből más a kontextusa, ha tudjuk, hogy a város Lőportárdűlőjének nevezett részében található, vagy ha a Rózsadomb szintén virágok nevét viselő Bimbó vagy Orgona utcáin sétálunk.

Ennek egy különleges elegye figyelhető meg a 16. kerületi Mátyásföldön. A kerületnek ma már Ó-Mátyásföldnek nevezett területén 1887-ben Kunkel Imre és Beniczky Gábor egy villatelepet hozott létre. Maga a Mátyás király utáni névadás is a korszakra jellemző emlékezetpolitika része volt, azzal a megalapozottsággal, hogy korábbi elbeszélések úgy tartották, hogy a terület Mátyás király vadaskertjének részét képezte, így úgy hitték, a terület kötődött az uralkodóhoz. Az alapítók a névválasztással reprezentálni kívánták a megalapítandó villanegyed színvonalát, melynek elemei voltak a negyed beépítését szabályozó intézkedések és az utcanevek kiválasztása is. A villatelep alapítása után két évvel már az alábbi utcák hálózták be a területet: Gesztenye sor, Beniczky utca, Hunyadi utca, Batthyány utca, Budapesti utca, Honvéd utca, Dózsa utca, Imre utca, Ilona tér, Szép utca, Huszár utca, Cinkotai utca, Akácfa utca, Teleky utca, Kárpát utca, Vasút utca, Árpád utca, Rózsa utca, Cserhát utca, István utca és Erdő sor.

Az Imre utca utcanévtáblája. Fotó: Molnár Gyöngy

1910-re jelentősen bővült Mátyásföld területe, néhány közterületét át is nevezték oly módon, hogy emléket állítsanak a Mátyásföld megalapításában szerepet vállalóknak, illetve a névadó uralkodócsalád (a Hunyadiak) tagjai számára.

A villanegyed alapításában részt vevő Kunkel Imre nevét ma is őrző az utcanevek közül az Imre utca, illetve a Gödöllő irányába futó 8-9-es HÉV azonos nevű megállójának neve is. A hajdani Beniczky és Batthyány utca, valamint az Ilona tér a másik alapító, Beniczky Gábor és felesége, Batthyány Ilona után kapta a nevét (Batthyány Ilona nevét ma is őrzi a kerület Cinkotához tartozó utcája). Mátyás király és a Hunyadi család iránti tiszteletadást a Corvin utca, Hunyadi utca, Mátyás király tér, Szilágyi Mihály utca, Kinizsi Pál utca viselte. Ezek közül több nevet a mai napig őriznek a mátyásföldi utcák, amelyek különös képviselői a város köztérelnevezéseinek, hiszen itt az utcanévválasztás tudatosan kapcsolódik a terület – ma már városrész – nevéhez.

 A fentiek csupán egy kis ízelítőt adnak arról, hogy milyen sokat megtudhatunk környezetünkről az utcanevek tanulmányozásával. Ha jobban érdekel minket, hogy ki után lettek elnevezve a főváros közterei, akkor a Budapest Főváros Levéltárának és az ÁTLÓ csapatának köszönhetően elkészült adatvizualizációs weboldalt tudjuk tanulmányozni.

Forrás: http://adatvizualizacio.bparchiv.hu/budapestiutcanevek/?fbclid=IwAR1rrN0KrqlObQFGZfvTaSWuSXI7nh4fLyY9a1hN3gdVrOEK661mMkTvnZk

A városban közel kétezer olyan közterület van, amely valós vagy fiktív személyről lett elnevezve így a honlapot böngészve megismerhetjük kedvelt utcáink névadóit és azt, hogy milyen emlékezetpolitikáról árulkodnak a főváros köztereinek névadási szokásai.

Molnár Gyöngy

Felhasznált források:

Ráday Mihály (szerk.): Budapesti utcanevek A-Z. Budapest, 2013,7–20.

Molnár Gyöngy: Mátyásföld: suburban villa district in the agglomeration of Budapest (1887–1914), Budapest, 2017. 60–62.

Tóth Orsolya: Mátyásföld utcanevei (1889–2004). Névtani értesítő 28(2006).  105–112.

Szívós Erika: Utcanevek, utcanévváltozások a 20. századi Budapesten: hatalmi szándékok és érzelmi kötődések c. előadása: Utcák, terek nevek: műhelykonferencia a Budapest Főváros Levéltárban, 2022.

https://atlo.team/terek-es-nevek-budapest-utcanevei/

Ezt olvastad?

Előző cikkünkben bemutattuk a Budapest Főváros Levéltár és ÁTLÓ által közösen készített „Nevek és Terek – Budapest utcanevei” elnevezésű adatvizualizációt,
Támogasson minket