Nők és férfiak története – beszámoló Marosvásárhelyről

Pető Andrea, a Közép-európai Egyetem egyetemi tanára és a Magyar Tudományos Akadémia doktora Nők és férfiak története címmel megtartott előadására a Kós Károly Akadémia Alapítvány „Mindennapi Történelem” előadássorozatának keretében került sor Marosvásárhelyen 2017. február 24-én. Az ismeretterjesztő előadás a nőmozgalmak története, irányzatai és fogadtatása mellett a férfiak és nők közötti társadalmi, politikai és kulturális egyenlőtlenségek kialakulására is kitért.

Forrás: Facebook

Bevezetőjében Pető Andrea kihangsúlyozta, hogy bár a nőmozgalmat szélesebb körben feminizmus néven ismerik, valójában gyűjtőnévről beszélhetünk, ugyanis korszakonként és területenként is több változata létezett és létezik napjainkban is. A feminizmust egyszerre tekinthetjük politikai ideológiának és társadalmi mozgalomnak, amely a nők érdekeinek képviseletére formálódott ki. Kialakulása válasz a különböző élethelyzetekben és társadalmi szinteken megélt, megtapasztalt intézményesített női alárendeltségnek. A nőtörténet-írás történetének felvázolása mellett az előadó a nőtörténelem (women’s history) és a társadalmi nemek történetének (gender history) kutatása közötti értelmezési vitára is kitért.

Pető Andrea, az MTA doktora

A nőmozgalmak sosem váltak egységessé, többek között azért sem, mert képviselőik eltérő társadalmi háttere (osztálya) miatt politikai érdekeik és céljaik csupán részben – soha sem teljesen – egyeztek. A célok megvalósításában – közvetlenül vagy közvetett módon –  a férfiak is szerepet vállaltak. A Férfiak a Nők Választójogáért nevű szervezet a korabeli közvélemény előtt felvállalta a „nőkérdést”, de a választójog kiterjesztésével az addig férfiakból álló törvényhozás is előrébb vitte egy lépéssel a nemek közötti egyenlőség megvalósítását. Maga a liberális feminizmus amellett, hogy támogatja a nemek közötti egyenlőséget, a család szerepét sem értékeli le: a legkisebb társadalmi egységként tekint rá, de – ahogy az élet összes többi területén is –  kiemeli a házastársak közötti egyenlőséget. Bár a két nem tagjai különbözőnek születnek, de egyenlők, ezért kiváltképp fontos, hogy egyenlő esélyeket kapjanak az élet minden területén.

Fotó: Az Erdélyi Magyar Televízió felvétele nyomán

A történész kifejtette, hogy a feminizmus egyrészt a nemek közötti hatalmi viszonyokat vizsgálja, másrészt a közösség (a társadalom) nőkhöz való viszonyát is nagyító alá veszi. Az ezek tükrében megfogalmazott feminista elméletek alapvetően különböznek a nemek közötti biológiai különbségek és azok társadalmi hatásának értelmezésében. A Pető Andrea által bemutatott álláspontok közül az első a biológiailag semleges nézőpont volt, amely a nők történetét leegyszerűsíti, s a háztartásból való „ki- és felemelésükkel”, az azonos jogok biztosításával megvalósítottnak véli a nemi egyenjogúságot. Ezzel szemben a biológizáló álláspont arra a következtetésre jutott, hogy a biológiai nemek alapján a társadalomban olyan nő- és férfikép alakult ki, amely a kettőjük között fennálló különbséget, és az egymáshoz való kiegészítő kapcsolatot hangsúlyozza ki. A nemeket társadalmi szerepekkel és kötelezettségekkel ruházza fel, így a férfiak és nők világa teljesen elkülönül egymástól. A nemi tulajdonságokat és jellemzőket általánosítja és áltudományos biológiai és pszichológiai bizonyítékokkal, érvekkel támasztja alá. A harmadik nézőpont szerint a biológiai nemek kiegészítik egymást, egymás mellett és kölcsönhatásban élnek. Ebben a keretben kell megpróbálni egyenlő jogokat biztosítani mindkét nem képviselői számára.

Fotó: Az Erdélyi Magyar Televízió felvétele nyomán

A nőmozgalmak történetének több hullámáról beszélhetünk a történelem során, noha magát a hullámokat, mint korszakolást sok bírálat érte. A nemi megkülönböztetésre adott válaszok a politikai mozgalmak mellett tudományos keretet is kaptak. A feminizmus első hulláma a nők politikai, jogi és oktatási egyenjogúsítását tűzte ki célul. A 20. század első harmadában a választó- és iskoláztatási jogot Európa legtöbb országában sikerült kiharcolni, s fontos lépés volt, hogy a nő önálló jogi személlyé vált: tulajdonnal rendelkezhetett, örökölhetett és elválhatott. Az 1968 körül kibontakozó társadalmi mozgalmak révén jelentkezett a feminizmus második hulláma, amely kijelentette, hogy a férfiak és a nők közötti különbségek nem biológiai, hanem politikai-társadalmi eredetűek. A nemek közötti különbségek kialakulásának történeti feltárása és értelmezése került a középpontba. A feminizmus harmadik és negyedik hulláma a különböző identitásokat kutatja és próbálja értelmezni.

Fotó: Az Erdélyi Magyar Televízió felvétele nyomán

A nőmozgalmakkal egyidőben megjelent az antifeminizmus is, amely lenézően mutatja be a társadalmi nemek és az egyenlőség kérdését. Ennek egyik oka, hogy a 19. században kiformált negatív sztereotípia a feministákról továbbra is mélyen él a köztudatban, másrészt a szocialista időszak osztályharc-ideológiája is antifeminista volt a gyakorlatban. A periódusban kialakított „állami feminizmus” a kommunista egyenlősítő politikában merült ki, amely csupán a munka és az oktatás világát érintette, viszont az otthon szféráját érintetlenül hagyta. Bár a hivatalos propaganda azt hangsúlyozta, hogy a nők egyenlővé váltak a férfiakkal, a magánélet szintjén a női alárendeltség megmaradt. A magyar kommunista pártvezetés például az 1949-es alkotmány elfogadásával a nők és férfiak esélyegyenlőségét megvalósultnak tekintette. Az ebben a szellemben kiépült bölcsőde-, óvoda- és napközihálózat lehetővé tette a nők munkavállalását, ami a pártvezetőség szemében azonos volt a nemi egyenlőség megteremtésével. A szocializmusban a nők többsége munkához jutott, de a gazdasági függetlenség megtapasztalása ellenére sem a gazdasági, sem a politikai életben nem emelkedhettek magas szintre (vagy csak felettébb ritkán).

Fotó: Az Erdélyi Magyar Televízió felvétele nyomán

Pető Andrea ismeretterjesztő előadására a Kós Károly Akadémia Alapítvány meghívása nyomán került sor, a Mindennapi Történelem c. előadássorozat 2017-es programjának részeként. Az előadás Nagyváradon a Szacsvay Akadémián is elhangzott 2017. február 25-én.

Szeghő Patrik

Az Erdélyi Magyar Televízió rövid beszámolója itt tekinthető meg:

 

 

Ezt olvastad?

1949 mozgalmas év volt. Perbe fogták Mindszenty Józsefet és Rajk Lászlót, megalakult a KGST és a NATO, beszüntette működését a
Támogasson minket