Oktatólapok – A Magyar Nemzeti Levéltár oktatási segédanyagai
A Magyar Nemzeti Levéltár jelentős újításokkal készült a 2020/2021-es tanévre: vonzó felületen, a korábbi anyagokat integrálva, új tartalmakkal kibővítve kínálja a diákok és a pedagógusok számára az Oktatólapok nevű, bárki számára hozzáférhető, ingyenes szolgáltatását. Az új oldal egyik fő célja, hogy közelebb hozza a levéltár világát a tanulókhoz, és általában véve a nagyközönséghez.
Mi sem mutatja jobban ennek szükségét, mint az új állami tankönyvek rövid vizsgálata. Ha rákeresünk a közgyűjtemények előfordulására, az említéseket illetően a következőket találjuk:
múzeum |
könyvtár |
levéltár |
|
5.-es tankönyv, „A” |
18 |
29 |
0 |
5.-es tankönyv, „B” |
23 |
16 |
3 |
9.-es tankönyv, „A” |
20 |
29 |
0 |
9.-es tankönyv, „B” |
21 |
21 |
0 |
Mint látható, a levéltárakat illetően elég lesújtó a helyzet, hiszen érdemben nincs találat… (A tananyag része a középkor is. Az ‘oklevél’ kifejezés az általános iskolai könyvekben 6 és 7 alkalommal, a középiskolai könyvekben 17 és 31 alkalommal szerepel a szövegben, magyarázattal.) Az igazsághoz tartozik, hogy az említések jórészt a felhasznált illusztrációk jogtulajdonosainak felsorolásánál szerepelnek.
Külön ki kell emelni, hogy a 9.-es tankönyv „A” verziója ugyan külön sorolja a nagyobb múzeumokat és honlapjukat (valamint két „webújságot”, a Rubicont és a Múlt-kort), de könyvtár vagy levéltár itt nem szerepel.
Fontos volna tehát, hogy a levéltárak bekerüljenek a köztudatba, hiszen a tankönyvi megállapítással szemben, ti. „A múlt emlékeit családi otthonok, múzeumok, könyvtárak őrzik.” (Történelem 5. Tankönyv, „B” verzió, 10. o. A tankönyv később külön megmagyarázza a fogalmat: „Fontos iratok megőrzésére, rendszerezésére létesített intézmény.” 139. o.), a levéltárak nélkül aligha képzelhető el a múlt kutatása.
Az Oktatólapok
Az Oktatólapok felülete könnyen áttekinthető, felhasználóbarát felület, melyen a Magyar Nemzeti Levéltár az oktatási célra használható levéltári dokumentumokat és hozzájuk kapcsolódó feladatokat egy egységes felületen integrálja és lehetővé teszi a levéltár által évszázadok alatt felgyülemlett tudásanyag digitális formában történő átadását mind a pedagógusoknak, mind az általános- és középiskolás diákoknak.
A témakörök és a feladatok illeszkednek az új Nemzeti alaptantervhez és a kerettantervekhez, ezért könnyű beilleszteni a tanmenetbe, óramenetbe ezeket a digitális tartalmakat.
Az Oktatólapok felületén jelenleg nyolc témakör került feltöltésre, így családtörténettel foglalkozó Hetedíziglen, a Magyarok a Gulag és a Gupvi táborokban, a Rendszerváltozás Magyarországon, a Hunyadi Mátyás, a Rákóczi-szabadságharc, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, a magyarországi nemzetiségek és a Magyarországi Tanácsköztársaság történetéhez készültek digitális oktatási tartalmak.
Az Oktatólapok felületén megjelenő feladatok az életkori sajátosságok figyelembevételével három korosztály számára kerültek kidolgozásra: a 9-12 éves, a 13-14 éves és a 14 év feletti diákok számára érhetők el tartalmak, melyeket már a főoldalon az adott életkorra kattintva a keresőmotor kilistáz a pedagógusnak.
A témakörökre kattintva megjelenik egy rövid témaleírás, ez alatt találhatók a témakörhöz kapcsolódó feladatok, illetve az oktatási célra felhasználható levéltári dokumentumok.
A pedagógusok igényeihez igazodva különböző típusú feladatok érhetők el a felületen, található itt szövegértés, a hangfájl hallgatása, elemzése, Kvíz és online tartalmak, Képelemzés, Nézz utána!, Esszé és kifejtős kérdés. Rögtön a feladat ikonjánál feltüntetésre került, hogy mi az ajánlott idő, illetve, hogy egyéni vagy csoportos munkában végezhető el. A feladatok többsége online digitális oktatási tartalom, emellett készültek letölthető és kinyomtatható feladatlapok is a különböző témakörökhöz.
Az oldalon a keresőfelület is segíti a pedagógusokat, hogy gyorsan megtalálják a számukra és tanítványaik számára legmegfelelőbb tartalmakat. Tudnak keresni mind a dokumentumok, mind a feladatok között.
A feladatok esetében szűrhetünk az életkorra, csoportos vagy egyéni munkára, valamint feladattípusra. Ki kell emelni, hogy a felhasználást tovább könnyíti, hogy témakörökre (pl. „Hunyadi Mátyás”), tematikai egységekre (pl. „Hunyadi Mátyás, a reneszánsz uralkodó”) és érettségi témakörre (pl. „Hunyadi Mátyás reformjai és külpolitikája”) is lehet szűrni a keresőben.
A dokumentumoknál a témakörre és a típusra, úgymint hang, dokumentum, kép, videó lehet keresni. Ide forrásértékű, jogtiszta tartalmak kerültek fel. A felhasználást könnyíti, hogy a befogadható terjedelmű írott dokumentumok jól olvashatók, valamint a hanganyagok leirata is elérhető.
Az Oktatólapok tartalmát a levéltár a továbbiakban folyamatosan bővíteni fogja.
Két további adatbázisra is felhívjuk a figyelmet. Bár kifejezetten a felsőoktatásban tanulókat célozza, de a közoktatásban tanítók és tanulók számára is hasznos a korábban elkészült felület, amely jelenleg három 20. századi témához kínál összerendezett forrásokat, illetve a kutatáshoz, tájékozódáshoz szükséges egy-egy bevezető tanulmányt, szakirodalmat, fogalomtárat és linkgyűjteményt. A források közül néhány az új Oktatólapokra is átkerült.
A másik szolgáltatás az idei év elején szintén megújult Adatbázisok Online, amelyben „jelenleg 21 levéltár 61 adatbázisa közvetlenül kereshető, további 151 adatbázis eléréséhez pedig információt kapnak a kutatóink, az elérhető tartalom pedig folyamatosan bővül.”
A Magyar Nemzeti Levéltár levéltár-pedagógiai szolgáltatásai
A Magyar Nemzeti Levéltár a magyar történelmi források, dokumentumok kiemelten fontos őrzőhelye. Ezen páratlan történelmi dokumentumok megismerésére nyújt lehetőséget a levéltár-pedagógia, mely interaktív foglalkozásokon az általános és középiskolás tananyagra épülve színesíti, egészíti ki a közoktatásban résztvevő diákok által már elsajátított ismereteket a levéltári dokumentumok segítségével az életkori sajátosságok figyelembe vételével.
A különböző témájú levéltár-pedagógiai foglalkozásokon a diákok a levéltári dokumentumok segítségével az információszerzés és információgyűjtés készségének elsajátítása mellett képessé válnak a források kritikai, objektív elemzésére, a hitek és tévhitek megkülönböztetésére, illetve a tanult tananyagnak a történelmi információkat hordozó dokumentumokból történő bővítésére, árnyalására. A foglalkozások kiemelt célja, hogy komplex látásmód alakuljon ki a gyermekekben egy adott forrás elemzésekor, és hogy a források testközelből való megismerése révén megelevenedjenek előttük a történelemkönyv lapjai és kézzelfoghatóvá, átélhetővé váljon számukra a történelem. (Az MNL OL kínálata itt érhető el, a megyei hálózat kínálatról az egyes levéltárak oldalán érdemes tájékozódni.)
Ezt olvastad?
További cikkek
“Kütyükkel” kreatívan – IKT-eszközök használata a történelemtanításban
Bevett módszer a pedagógiai gyakorlatomban, hogy adott témákhoz kreatív feladatokat kínálok tanulóimnak, melyeket egy közösen megállapított határidőre kell elkészíteniük. A tanórákon megszerzik az ehhez szükséges elméleti tudást, tanórán kívül pedig […]
„Levéltárban jártunk, kincseket találtunk” – egy felső tagozatos levéltárpedagógiai foglalkozássorozat
Szerencsésnek érezheti magát az a történelemtanár, akinek van arra lehetősége, hogy levéltárpedagógiai foglalkozásokat vegyen igénybe. Ha ehhez még lelkes és érdeklődő tanulók is társulnak, akkor különösen. Miért tartom fontosnak, hogy […]
Sorsfordítók – Diákoknak a hősiességről és helytállásról
Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) Sorsfordítók címmel nemrég olyan rövid, pár perces animációs kisfilmeket mutatott be, melyeket azok főszereplői kötnek össze: valamennyien bátran, másokért vagy hazájuk védelme érdekében cselekedtek. Miként értelmezik […]
Előző cikk
Hogyan hatott Trianon a magyar felsőoktatásra?
A Trianon és a magyar felsőoktatás című sorozat 2. kötete a VERITAS Történetkutató Intézet és a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség 2019. január 15-i közös konferencián elhangzott előadásainak írásbeli verzióját tartalmazza. […]