Oktatóvideók és adatbázisok – Alapok a magabiztos online levéltári kutatásokhoz

Oktatóvideók megtaníthatnak levéltárban kutatni? Érdemes rögtön az elején a levéltári iratok kutatásának a fogalmát újra elővenni és a 21. századi kontextusban értelmezni. Körülbelül 15 éve a kutatások többnyire a levéltár kutatótermében folytak, az információk cédulázását és összegereblyézését nyitástól zárásig végezhették a kutatók. Ehhez képest a lehetőségek térben és időben is kitágultak. Jelenleg a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) gyűjteményeihez kutatóként kétféle módon lehet „kapcsolódni”: egyrészt hagyományosan, kutatótermi keretek között, másrészt számottevő adatmennyiséghez férhetünk hozzá virtuálisan, az adatbázisain keresztül. Az AdatbázisokOnline (AOL) szolgáltatás a Magyar Nemzeti Levéltár virtuális kincsesbányája, amelynek keresőfelületén keresztül a kutatók és a minőségi tartalmat kereső felhasználók összesen 75 adatbázishoz − közel 4 millió szöveges oldal, kép és hanganyaghoz − férhetnek hozzá.

Az oldalra látogatva a folyamatosan gyarapodó tartalmakat tematikus rendszerben találjuk − Családtörténet, Helytörténet, Középkori gyűjtemény, Első világháború, Szovjetunióba elhurcoltak, Pártiratok, Reformáció 500 –, melyek között a nap 24 órájában lehet böngészni. A keresés eredményességét és az adatbázisok ajánlott használatát a 2021. évtől az egyes adatbázisokhoz készített oktatóvideók is segítik.

A netre masírozó levéltári iratok útvonalterve

A levéltári anyag digitalizálása és világhálóra kerülése – leegyszerűsítve és általánosítva − három fontos szempont mentén történik:

  1. a veszélyeztetett vagy rongálódott anyagok, amelyek fenntarthatóságát csak másolat útján lehetséges biztosítani (pl. Orsós szalagok adatbázisa, 20. század második fele);
  2. a kiemelkedő történeti vagy eszmei értékük miatt magasra pozicionált források (pl. középkori oklevelek);
  3. illetve a leggyakrabban kikért és kutatott levéltári anyagok (pl. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek vagy a Polgári kori egyesületek), melyeknek részét képezik azok a források, amelyeknek az információértéke egyéni szinten szinte felbecsülhetetlen (pl. családtörténet – anyakönyvek, összeírások, Királyi Könyvek).

Ez utóbbi kategória azt mutatja, hogy a maradandóság biztosítása mellett a digitalizálási sorrendet nagyjából a kereslet-kínálat elv határozza meg. Ennek a fordítottja is előfordul, amikor a levéltárak a forrástípus közzétételével irányítják a figyelmet egy addig ismeretlen vagy kevéssé ismert forrástípusra (pl. Katonaállítási lajstromok).

A Magyar Nemzeti Levéltár digitalizált iratainak az aránya a teljes gyűjteményhez képest körülbelül 8-10%, így ha valamit nem találunk a világhálón, ne feledkezzünk meg a régimódi módszerről és keressük fel személyesen a levéltárat.

oktatóvideók MNL
Az oktatóvideók a YouTube-on érhetők el

Egyéb felületek és ismeretterjesztő tartalmak

Digitális tartalmakat nemcsak az AOL-on, hanem az Elektronikus Levéltári Portál (ELP) – több levéltár publikus nyilvántartó – felületén is találhatunk. Jó példa erre a Magyar Kancelláriai Levéltár irataihoz tartozó segédkönyvek digitalizálása és közzététele.

Az online kutatható segédkönyvek segítségével akár otthonról is kiválasztható az adott témakörhöz tartozó iratok levéltári jelzete, amely kényelmesebbé teszi a koraújkori kutatások elvégzését.

Egyébként mind az ELP, mind az AOL reszponzív weboldalak és mobiltelefonon is kiválóan kutathatóak.

Az Aktakaland blog az Országos Levéltár kutatóinak a „virtuális támasza”, ahol ismeretterjesztő tartalmakat találhatunk a levéltári kutatás megkezdéséhez és lefolytatásához. 2021-ben a levéltári kutatásokat értékes szakirodalommal támogató Levéltártudományi Szakkönyvtár bejegyzéseihez mini videósorozat indult. Az „5 tény” sorozat középpontjában a gyűjtemény ritkaságai állnak.

A levéltár használatára az edukációt már iskolás korban el lehet kezdeni, amelyhez releváns és színes tartalmakat az MNL külön oldalon közöl, Oktatólapok néven.

Hol, kik és miért kutatnak?

Levéltárban forrásokat kutatni nem könnyű dolog, függetlenül attól, hogy a kutatás kutatóteremben vagy online történik. A levéltári iratok adatbázisba rendezése könnyíti az információ értelmezését, azonban az éves szinten hatezres nagyságrendűre duzzadt érdeklődő megkeresések száma azt jelzi, hogy az adatok közzététele nem egyenlő a használhatóság biztosításával. Nyilvánvaló, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár Információs Irodája és kutatószolgálata – ha a megkeresések száma tovább növekszik vagy akár stagnál is – már nem fog tudni minden egyedi kérdésre és segítségkérésre személyesen reagálni.

A bázisidőszaknak tekintett 2013-ban a Magyar Nemzeti Levéltár kutatótermeibe majdnem nyolcezer kutató regisztrált, akik nagyjából évente öt alkalommal folytattak kutatást. Az AdatbázisokOnline felületén 2013-ban (ekkortól méri az AOL látogatottságát a Google Analytics) közel huszonkétezer felhasználó nagyságrendileg negyvennégyezer munkamenetet indított.

Az AdatbázisokOnline 2009-ben indult és a 2020. évben újult meg. Az új informatikai trendeknek és a felhasználói elvárásoknak megfelelően egyszerűbb lett a felülete és logikusabb eszközök segítik a keresést, amely magával hozta az érdeklődés erőteljes növekedését is. Az oldalon keresztül 2020-tól az Országos Levéltár és a megyei levéltárak adatbázisai is hozzáférhetőek.

2020-ban az MNL 4 974 kutatót regisztrált (13 219 kutatási eset), míg a Google Analytics majd százezer látogatót mért.

A klasszikus kutatóforgalmi – enyhén csökkenő – tendenciát torzítja a járványhelyzet (létszámkorlátozások és zárások), illetve az Országos Levéltár Daróczi úti kutatótermének a korlátozott befogadóképessége (az 1945 utáni Politikai Kormányszervek és Pártiratok gyűjteményét jelenleg kevesebb, mint 10 fő kutathatja egyszerre). A 2021-es AOL felhasználókra mért Google Analytics minden kétséget kizáróan azt bizonyítja, hogy az áttörést azoknak az adatbázisok közzététele jelenti, amelyekhez a társadalom ma élő tagjai is érzelmileg közel érzik magukat. A Szovjet táborok magyar foglyai adatbázis a kommunizmus áldozatainak emléknapján, 2021. február 25-én történő publikálása addig nem látott módon megsokszorozta a látogatások és munkamenetek indításának a számát (AOL összes adat 2021. szeptember 15-ig: 386 667 látogató és 658 253 munkamenet).

Milyen megoldásokat kínál a neten kutatóknak az MNL kutatószolgálata?

Manapság a YouTube-ról már űrhajót is meg lehet tanulni összeszerelni, így kézenfekvő megoldásnak tűnt az oktatóvideó műfaj választása (az összehasonlító példa természetesen nem a levéltári kutatás bonyolultsági fokát jelzi). Az oktatóvideó amellett, hogy akár több száz (ezer) embert is „kiszolgál”, egyben innovatív tájékoztatási eszköz is. Az oktatóvideók, bár kutatni nem tanítanak meg, azt erősen támogatják, tippeket adnak az eredményesebb kutatáshoz és valós példákat modelleznek. Alapvetően kétfajta adatbázis létezik: amelyhez rendelkezésre áll otthonról elérhető tartalom (online kutatható pl. Szovjet táborok magyar foglyai adatbázis), illetve a segédlet-adatbázis (amelyhez nem áll rendelkezésre online kutatható levéltári anyag, de azokat az adatokat tartalmazza, amely alapján az anyag kutatásra kikérhető és feldolgozható (pl. Mikrofilm anyakönyvek adatbázis, vagy a 16−17. századi Porta (dika) összeírások).

Az online edukációs tartalmak kialakításának alapgondolatát részben azok a számadatok és a mérések jelentik, amelyeket az AdatbázisokOnline felületén a Google Analytics végez. Az AOL felületének látogatói sorrendben a 25-34 (21,24%), 45-54 (20,11%), 65+ (17,24%) korcsoportokból kerülnek ki a 2020/2021-es évben. A videók jól hasznosítható gyakorlati tudásanyagot közvetítenek mindegyik generációnak.

 

 

A Magyar Nemzeti Levéltár 2021-ben, a Szovjet táborok magyar foglyai adatbázishoz kapcsolódóan tette közzé azt a keresést modellező oktatóvideóját, amelynek elsődleges célja az volt, hogy a levéltári kutatást soha nem végző felhasználók − korosztálytól függetlenül − eljussanak az őket közvetlenül érintő adathoz. A sorozat első videóját szeptemberben követte a második rész, amely a mikrofilm anyakönyvek adatbázis használatához készült. Előkészületben és tervben vannak az AOL további adatbázisaihoz az oktatóvideók, folyamatos megjelenéssel az intézmény youtube-csatornáján. Miért fontos ez nekünk?

 

 

Levéltári információt a társadalom legszélesebb rétegéhez

Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója fogalmazott úgy, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár 300 kilométernyi információ őrzője. Paradoxon ugyanakkor, hogy sokan arról sem tudnak, hogy a levéltárak nemcsak a nemzet történelmére, hanem az egyénekre vonatkozóan (pl. családtörténeti adatok) is számos és újat hozó forrással, információval rendelkezhetnek. A kulturális intézmények – közöttük az ország legrégibb közgyűjteménye – a Magyar Nemzeti Levéltár is felismerte, hogy tartalommarketing hasznos dolog a társadalmi láthatóság növelése céljából. Az MNL oktatóvideói ezt a feladatot is teljesítik, mivel másodlagos céljuk a „kulturális termékhez” való hozzájutás elősegítése.

A Magyar Nemzeti Levéltár által készített oktatóvideók illeszkednek ahhoz a célkitűzéshez, hogy a levéltári kutatás és információhoz való hozzájutás privilégiumát a társadalom lehető legszélesebb rétegei számára kell biztosítani.

 

Komlósi-Gera Zsófia – Szakács Annamária

Ezt olvastad?

Fegyvert ragad Napóleon ellen, megismerkedik a korszak technológiai újításaival és egy tudós társaságot is életre hív. Máskor a szüleitől vár
Támogasson minket