Online térképen a középkori Magyarország kereskedelmi hálózata

A középkori Magyarország kereskedelmi színtereit, s a kereskedők által használt utakat bemutató, Via Mercatoria című online térkép első változata 2022 decemberében vált nyilvánossá, majd a hivatalos indulást követően 2023 elején már sok új településsel került fel rá, s a térkép folyamatosan bővül.

A Via Mercatoria online térképet, mely a http://viamercatoria.abtk.hu/ linken érhető el, a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban 2015 óta működő Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport tagjai készítették és készítik a „Gazdasági erőforrások kiaknázása: utak és csomópontok a középkori Magyar Királyság történetében” című, NKFIH által támogatott (TKP2021-NKTA-15) projekt keretében. A program hosszútávú célkitűzése, hogy bemutassa a középkori Magyar Királyság különféle kereskedelmi színtereit (vásárok, sokadalmak, lerakatok), az ezekre igyekvő kereskedők által használatba vett útvonalakat, továbbá azokat a folyókon és patakokon átvezető átkelőhelyet, valamint a külkereskedelmi, vízi és szárazföldi vámszedőhelyeket, melyeket szükségszerűen érinteniük kellett a kereskedőknek útjuk során.

A térképet használva megelevenedik előttünk a középkori kereskedő útja, aki Cseh- és Morvaországból az Újvárnak is nevezett Holicsnál lépte át a Magyar Királyság határát, ahol lefizette az előírt külkereskedelmi vámot, a negyvenedet. Holicsról Őr, Sasvár vagy Szenic felé is indulhatott; ha az Őr-Kukló-Malacka-Stomfa utat választotta, akkor Pozsonyba érkezett. Ha viszont Szenic mezővárosa felé indult – vagy épp Sasvárnál Jablonca felé vette az irányt –, akkor a még I. Károly által meghatározott csökkentett vámtarifájú úton kijelölt belföldi vámszedőhelyeket érintve jutott el Nagyszombatra, talán éppen az ottani Szent Jakab-, Szent Miklós- vagy mondjuk a Szent György-napi sokadalomra igyekezett megrakott szekereivel. II. Ulászló rendelkezése szerint Nagyszombatra akkor is köteles volt betérni a kereskedő, ha utána Buda felé folytatta útját. Utóbbi utazást több jelentősebb folyó nehezítette, a Dudvágon Farkashidánál, a Vágon Sempténél, a Nyitra folyón Nyárhídnál, a Zsitván Udvardnál, míg a Dunán Esztergomnál tudott átkelni, a hidak és révek használatakor a megszabott vámot megfizetve. Esztergomból még mindig az I. Károly király által meghatározott útvonalon haladva érkezett cseh-morva területről érkező kereskedőnk Budára, ahol áruba kellett bocsátania portékáját a budai lerakatban.

E kis történetet bárki rekonstruálhatja a Via Mercatoria alapján, mely nemcsak térképen ábrázolja a fent részletezett utat, s az az által átszelt településeket, hanem információs táblák, úgynevezett popupok révén kontextusba helyezi a térképes adatokat s magyarázattal szolgál arra, hogy a képzeletbeli cseh-morva területről érkező kereskedőnek miért is erre kellett haladnia, ha nem akart tilosban járni. Minden egyes térképre felvett településhez – illetve berajzolt úthoz – készültek popupok, melyek egységes kategóriák szerint sorakoztatják fel az adott „objektumhoz” tartozó legfontosabb kereskedelemtörténeti információkat. Az egyes kategóriák külön lapfüleken tájékoztatják a felhasználót arról: tartottak-e vásár(oka)t az adott településen, és az ott szedett vásárvám kimutatható-e; bírt-e a település lerakatjoggal; milyen kereskedelmi rendelkezések voltak érvényben; állt-e kereskedőház a területén; volt-e átkelőhelye, szedtek-e közlekedési vámot; külkereskedelmi vámszedőhelyként funkcionált, avagy sem; lakói rendelkeztek-e vámmentességgel. Ugyancsak fontos adatokat talál a felhasználó arra vonatkozóan, hogy hova lehetett egy-egy településen keresztül eljutni, kapcsolódott-e hozzá útkényszer, illetőleg az útkényszer alá eső útvonalakra milyen szabályozások voltak érvényben.

A térkép használatát keresőfunkciók is segítik. A böngészésen, illetve az egy-egy konkrét településre vonatkozó keresésen felül a térkép összetett keresés funkciója lehetővé tesz különféle speciális kutatásokat. A Via Mercatoria adatai a magyar középkor belső korszakai alapján szűkíthetők, a térkép így képes arra, hogy a középkor egy adott időszakának aktuális kereskedelmi hálózatát mutassa. Amennyiben valakit csupán a 13. század elejének vásárai érdekelnek, az épp úgy kaphat egy erre vonatkozó, térképen is ábrázolt listát, mint aki például a Hunyadiak idejének külkereskedelmi vámszedőhelyeire kíváncsi. Az összetett kereső segítségével ki lehet listázni a vásáros településeket (heti és éves vásárokra is bontva), a lerakatjoggal bíró városokat, a hidakat és réveket, valamint a bel- és külkereskedelmi vámszedőhelyeket. Mindezeket országosan, a középkor egészére vonatkozóan is le lehet kérdezni, ám – s talán ez a térkép egyik leghasznosabb keresőfunkciója – le lehet szűkíteni az adatokat az egyes vármegyékre, az átkelőhelyek esetén konkrét folyókra és patakokra, s mindemellett egy-egy középkortörténeti időszakra is.

Ha arra vagyunk például kíváncsiak, hogyan gyarapodott a Vas megyei vásártartó helyek száma a középkor folyamán, akkor lekérdezhetjük a Via Mercatoria térképen, hogy hol tartottak heti- és éves vásárokat a megyében például I. Károly korában, s merre vásároztak a Jagelló királyok idején. A kereső ezeket a településeket ki is listázza, s természetesen magán a térképen is ábrázolja. Izgalmas, ahogy kirajzolódik az országhatár, s a Kárpát-medence hagyományos „bejáratai”, amikor a késő középkor külkereskedelmi vámjaira keresünk. Azt is lekérdezhetjük a térkép összetett keresőjében, milyen átkelőhelyek léteztek a Duna folyó mentén, egy középkori kereskedő hány helyen juthatott át Magyarország legjelentősebb folyóján. Itt is megfigyelhetjük az időbeli változásokat, összevethetjük a 12. századból ismert réveket a Zsigmond király korabeli adatokkal.

Az ehhez hasonló keresések akár tudományos vagy helytörténeti kutatások alapjául, segítőjeként is szolgálhatnak. A Via Mercatoria adatai különféleképpen hasznosíthatók. A településekhez és utakhoz tartozó popupok lapfüleihez tájékoztató irodalom is társul, melyen az érdeklődő tovább folytathatja hely- és kereskedelemtörténeti adatgyűjtését. E tájékoztató irodalom a további kutatás ösztönzésére szolgál, azonban a popupok sok esetben frissebb információt közölnek ezeknél. Az egyes információs táblákra felvett rövid leírások ugyanis a kutatócsoport közreműködőinek forráskutatásain alapulnak, melyek nem egy esetben módosították a szakirodalmi megállapításokat. A történészek mellett – épp a rendezett és friss adatoknak is köszönhetően – azok is nagy haszonnal forgathatják a térképet, akik csupán saját településük vagy megyéjük középkori történetére, illetve a középkori magyar kereskedelemben betöltött szerepére kíváncsiak. A térkép keresője (mellyel az adott települések mai nevére is lehet keresni), illetve popupjai ráadásul a magyar mellett angol nyelven is elérhetők, így a szomszédos országok történészei, helytörténészei is könnyedén hasznosíthatják kutatásaik során. Mindemellett a térkép a közép- és felsőfokú történelemoktatásban is hasznosítható, akár a középkori magyarországi városok és mezővárosok, akár az úthálózat megismeréséhez, ábrázolásához.

A térkép, bár elérhető és hivatkozás mellett (Via Mercatoria térkép, http://viamercatoria.abtk.hu/ [utolsó letöltés időpontja: év, hónap, nap]) szabadon használható, egyelőre még korántsem teljes. Az új települések felrajzolása az adatgyűjtéssel, a popupok elkészítésével és ellenőrzésével párhuzamosan haladnak, folyamatosan bővítve és frissítve az ábrázolt objektumok sorát. Az úthálózat is csupán további kutatást és munkát követően fog majd összeállni, az egyes források alapján biztosan rekonstruálható útvonalak összességeként. Ennek ellenére már most is nagy haszonnal forgatható a nyilvánosan elérhető anyag. A munka továbbra is halad, az eredmény pedig remélhetően sokak tetszését elnyeri!

Kádas István – Weisz Boglárka

Ezt olvastad?

A Pillanatképek a magyar középkorból című kötetet 2023. december 11-én mutatták be a Magvető Caféban. Ma, 2023. december 21-én pedig
Támogasson minket