Öt (plusz egy) kedvenc történelmi dokumentumfilmünk – 2. rész

Az Újkor.hu Mozgókép rovatának vezetője, Árvai Tünde körkérdést intézett szerkesztőségünkhöz azt kérve, hogy írjunk egy rövid cikket, amelyből kiderül, mi az öt kedvenc történelmi dokumentumfilmünk. Másodikként Lengyel Ádám, az Aktuális rovat szerkesztője vállalkozott erre a feladatra.

Bevezető gondolatok

Dokumentumfilmekről írni nehéz, mert nem egyértelmű a meghatározásuk. Van, aki számára fontos, hogy egy narrált, valamilyen történetet aránylag objektíven bemutató anyagot lásson, míg mások számára a dokumentumfilm inkább egyfajta beszámoló, betekintés egy esemény kulisszái mögé. Valamelyest mindkét állásponttal tudok azonosulni, viszont az én listámon ezúttal túlsúlyban vannak azok az alkotások, melyek valamelyest kordokumentumként is használhatók, és a nézőre bízzák, hogy mit, hogy lát az elhangzottak alapján, vagy hogy eldöntse, kinek a véleményével ért egyet. A választott anyagok a szubjektív véleményemet tükrözik, saját érdeklődési köröm köszön vissza bennük, elsősorban az afganisztáni háború kerül a fókuszba.

Turning Point: 9/11 and the War on Terror

Az Újkor.hu oldalán még tavaly, a 9/11 huszadik évfordulójára írtam erről az alkotásról egy kritikát, akkor méltattam, hogy egy jól összerakott és új információkat tartalmazó dokumentumfilmről van szó. Véleményem azóta sem változott. A Turning Point a korábban ismert történetet egy új megvilágításba tudta helyezni, és ez különösen fontos annak kapcsán, hogy az Egyesült Államok csapatai alig egy éve hagyták el Afganisztánt, nagyobb káoszt hagyva maguk mögött, mint ami az országot a háború előtt jellemezte.

A sorozat epizódjai bemutatják, hogy a terrortámadásokat követően a politikai élet és a társadalom miként reagált a helyzetre, illetve, hogy milyen gondolatok jelentek meg a politikai palettán. Számomra a sorozat legnagyobb ereje, hogy széles körből szólaltat meg vezető személyiségeket, akik elmondják gondolataikat a terrorizmus elleni háború húsz évéről, azonban a készítők nem foglalnak állást egyik vagy másik oldal mellett sem. A néző maga dönthet, kinek hisz, kinek a narratíváját érzi közelebb magához. A dokumentumfilm elérhető a Netflix kínálatában.

(Forrás: imdb.com)

Restrepo és Korengal

Maradva az afganisztáni háborúnál Sebastian Junger és Tim Hetherington dokumentarista alkotása az egyik legjobb és legmegrázóbb, amit a témában készítettek. A rendező (Junger), illetve az operatőr (Hetherington) 2007 májusa és 2008 májusa között követte egy amerikai szakasz tevékenységét a „Halálvölgyként” is ismert Korengal-völgyben.

Hogy miért a két cím? Mert két filmről van szó, azonban ezek egy történetet mesélnek el és azt gondolom elválaszthatatlanok egymástól. A sorozat első tagja a Restrepo, amit 2010-ben mutattak be a Sundance Filmfesztiválon. A mű inkább a harcokra és a katonák munkájára fókuszál. Megismerhetjük az életüket a völgy fölötti támaszpontjukon, átélhetjük a talibán rajtaütéseket és a veszteségeket is. Ennek kapcsán a film fókusza az a testvériség, ami a katonák között kialakul, és erről maguk a katonák is beszélnek a készítőknek, gyakran megdöbbentő őszinteséggel és érzelmességgel.

(Forrás: imdb.com)

Ezt egészíti ki a Korengal, melyet Junger a korábban rögzített interjúkat és felvételeket felhasználva – illetve részben kiegészítve – de már egyedül készített el, miután Hetherington 2011-ben Líbiában életét vesztette, miközben az ottani harcokról tudósított. A filmben ugyan azokkal találkozhatunk, akikkel a Restrepoban, azonban mivel itt inkább az egyénekre és az interjúkra fókuszált Junger, így jobban megismerhetjük a katonákat és gondolataikat. Betekintést nyerhetünk abba is, hogy élik meg ezek a fiatal katonák a háborút, és milyen érzés hazatérni utána.

Aki szeretné jobban megérteni az afganisztáni háborút, illetve szeretne egy kis betekintést az amerikai katonák gondolataiba, annak mindenképpen érdemes megnézni. Hiszen egy háború nem érthető meg a benne résztvevő katonák megértése nélkül.

Return to Mogadishu

A mogadishui csata a legújabbkori hadtörténelem egyik legismertebb ütközete, nem kis mértékben az A sólyom végveszélyben című filmnek köszönhetően. A csata a mai napig élénken él az amerikai katonai emlékezetben is, például a minden évben megrendezett „Mogadishu Mile” emlékfutások keretében.

Azonban senkinek nem él olyan élénken az emlékezetében 1993. október 3-4., mint a katonáknak, akik részt vettek aznap az ütközetben. Az összecsapás 20 éves évfordulójára Jeff Struecker, aki egy különítmény parancsnokaként egy sebesült bajtársát juttatta vissza a város melletti amerikai támaszpontra, visszatért a városba, és egy helyi biztonsági szolgálat sofőrjeinek segítségével bejárta az akkor megtett út egy részét. Az eseményt Matt Knighton örökítette meg. A rendezőnek Struecker őszintén beszélt arról, mi történt aznap, és ő hogyan élte meg.

A film egy alig 10 perces rövid film, de érdemes megnézni – részben Struecker beszámolója miatt, részben pedig amiatt, mert érdekes látni, mennyit változott a város 20 év alatt.

American War Generals

Nem törve meg a háborús dokumentumfilmek sorát, negyediknek az American War Generals: From Vietnam to 9/11 című (magyarul: Amerikai tábornokok: Vietnamtól szeptember 11-ig) National Geographic dokumentumfilmet választottam.  A cím megtévesztő, ugyanis a történetet egészen az Irakból való 2011-es kivonulásig tekinti át azt egy órás alkotás.

A koncepció az amerikai hadsereg vietnami háború utáni útkeresésének, majd az iraki háború tapasztalatainak bemutatása tábornokok két generációjának szemszögéből: a vietnámi háborúban még szolgált tisztek, illetve a tiszti képzésüket a vietnámi háború után teljesítettek szólalnak meg. Olyan ismert katonák nyilatkoznak, mint Colin Powell, volt vezérkari főnök és külügyminiszter, Barry McCaffrey tábornok, aki az öbölháborúban vezetett amerikai csapatokat, vagy David Petraeus és Stanley McChrystal, akik az amerikai csapatkivonások előtt jelentős szerepet játszottak Irak stabilizálásában.

A film érdekessége, hogy azt a nézőpontot is bemutatja, ami a politikai csatározásokban rendszerint elveszik: a tábornokokét, akik a politikai célokat próbálják meg elérni katonai eszközökkel.

(Forrás: imdb.com)

Killer Inside: The Mind of Aaron Hernandez

Eltérve kicsit a háborús témáktól, utolsó(előtti)ként az amerikai futball vizeire evezek. Aaron Hernandez az egyik legtehetségesebb tight end volt a sport történetében, azonban a karriert és a csillogást eldobta magától, amikor meggyilkolta egy barátját. A Netflix három részes dokumentumfilmje az okokat igyekszik feltárni.

Az epizódokban megszólalnak barátok, családtagok és csapattársak is. Válaszaikból egymásnak ellentmondó narratívák bomlanak ki. A néző végigkövetheti, hogy a fiatal játékos hogyan keveredik rossz társaságba, és miként változik meg a személyisége az évek során. A sztori nagyban épít James Patterson oknyomozó újságíró Gyilkos Hazafi – Aaron Hernandez félelmetes kettős élete című könyvére, de új információkkal és adalékokkal is szolgál.

Aki látta Hernandezt játszani, vagy csak érdeklik az ilyen bűnügyi történetek, azok számára mindenképpen érdemes megnézni a sorozatot.

(Forrás: imdb.com)

+1 Half-Life Histories

A plusz egy választásommal csatlakozok Szőts Zoltán plusz egyéhez, és közben „becsempészem” a New Mediát is a cikkbe. A választásom Kyle Hill YouTube-on futó, tulajdonképpen dokumentumfilm-sorozatára esett, a Half-Life Historiesra, melyben különböző nukleáris baleseteket mutat be, alaposan feltárva azok hátterét. Akinek nem mond sokat a név: Kyle Hill 2022 óta a Fehér Ház tudománykommunikációs tanácsadója.

A sorozat eddigi 16 epizódjában olyan témákat mutatott be, mint a Castle Bravo kísérlet, a goianai baleset vagy a Three-Miles Island-i baleset. Történészként különösen érdekes ezeket a kisfilmeknek nézni, mivel Kyle Hill fizikus létére történeti alapossággal és komoly kutatómunkával közelíti meg ezeket a témákat, és helyezi azokat érdekes, narratív keretbe. Akit a nukleáris energia felhasználásának története érdekel, annak mindenképpen érdemes megnéznie a sorozat epizódjait.

Lengyel Ádám

Ezt olvastad?

9/11 – húsz év után

2001. szeptember 11-én, New York-i idő szerint reggel 8 óra 46 perckor az American Airlines Boeing 767 típusú utasszállító repülőgépe

X