Perényi Zsigmond emlékülés és kiállítás az Országházban

Az Országgyűlési Múzeum idén immáron ötödik éve rendezett októberben emlékülést az 1848–49. évi országgyűlés mártírjainak tiszteletére. Ők azok az 1849. október 10–24. között kivégzett politikusok, akik valamennyien az országgyűlés tagjai is voltak: Batthyány Lajos gróf miniszterelnök, Szacsvay Imre képviselőházi jegyző, nagyváradi képviselő, Jeszenák János báró kormánybiztos, felsőházi tag, Perényi Zsigmond báró, a felsőház elnöke és Csány László miniszter, keszthelyi képviselő.  Egységes csoportba emeli őket országgyűlési tagságukon kívül az Újépületben zajló perük és kivégzésük azonos helyszíne is. Ebben az esztendőben Perényi Zsigmond báróról emlékeztek meg október 7-én az Országház Delegációs termében.

Az emlékülést egy emléktábla-avatás előzte meg a Budapest V. kerületi Hold utca–Aulich utca sarkán. Az Országgyűlés és Belváros-Lipótváros Önkormányzata által állított emléktábla leleplezésén beszédet mondott Hermann Róbert, a Magyar Történelmi Társulat elnöke és Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke.

 

Kép forrása: Nemzet Főtere

Az emlékülésre a Delegációs teremben szép számú megjelent érdeklődő közönséget Bellavics István, az Országgyűlési Hivatal közgyűjteményi és közművelődési igazgatója köszöntötte. Beszédében hangsúlyozta, hogy az 1849-ben kivégzettek a politikai nemzetösszekovácsolói mártírságukkal. Az emlékülést Hiller István, az Országgyűlés alelnökének nyitotta meg. Egy érzékletes számtani példával hívta fel a figyelmet arra, hogy a százhetven év a magyar államiság történetében nem is olyan nagy időintervallum, ebben a viszonylatban a közelmúltnak tekinthető, s ezzel a ’49-es mártírokra való emlékezés fontos és aktuális. Különösen úgy, hogy a történelemtudomány ma is tud újat mondani ezekről az életpályákról.

Kép forrása: Nemzet Főtere

Az emlékülések előadásaiból a Konferenciák az Országgyűlési Múzeumban című sorozatban írott formában is megjelennek az Országgyűlési Könyvkiadó gondozásában. A sorozat indító kötetét még 2016-ban mutatták be, melyről az Újkor.hu is tudósított. A mostani emlékülésen Erdődy Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára bemutatta a mártírhalált halt Jeszenák Jánosnak szentelt 2018-as emlékülés előadásaiból készült kötetet. A negyedik kötet az első népképviseleti országgyűlés felsőházának tagját, Nyitra és Pozsony vármegyék kormánybiztosát 1849. október 10-én végezték ki Pesten. Ahogy a kötet ajánlójában olvashatjuk, Jeszenák legnagyobb bűne talán az lehetett, hogy Nyitra vármegye főispánjaként és kormánybiztosként „megyéjében eréllyel, felülmúlhatatlan hazafisággal s a körülmények által megkívánt célszerűséggel hivatásának dicséretesen megfelelt, s a közügy mellett mindenütt, hol alkalmat lel, ernyedetlen buzgalommal szakadatlanul fáradozik”. A kötet szerzői Melkovics Tamás, Fónagy Zoltán, Hermann Róbert, Kedves Gyula, Süli Attila és Korpás Árpád voltak.

Kép forrása: Nemzet Főtere

Ezt követően két szekcióban Melkovics Tamás, Pelyach István, Miskolczy Ambrus, Kedves Gyula, Hermann Róbert, Csorba György és Csatáry György tartott előadást Perényi Zsigmond báróról (1783–1849). Perényi vagyonos nagybirtokosként az országgyűlési sérelmi ellenzék tagja volt Bereg vármegye diétai követeként. A reformországgyűlésben a főrendi reformerek egyik legtevékenyebb tagjaként ismerték. Ugocsa vármegye főispánja, elismert tudású közigazgatási szakember és bíró volt. 1848 nyarától az országgyűlés felsőházának másodelnöke lett, szeptember végétől folyamatosan vezette annak üléseit. 1849. október 3-tól a Felsőház az ideiglenes kormány szerepét ellátó Országos Honvédelmi Bizottmányba delegálta. 1849 nyarától a legfőbb igazságszolgáltatási fórum, a Hétszemélyes Tábla elnöke volt. Világosnál esett fogságba, Pesten hadbírósági per során ítélték halálra. 1849. október 24-én végezték ki.

A két szekció szünetében volt látható először a Perényiek 1270-től (A Perényi család három ágának története) c. kiállítás. A Történelmi Magyar Családok sorozat első darabja arra törekszik, hogy egy család történetén keresztül adja az ismert magyar történelem egy újabb olvasatát. Bár az anyag az érdeklődő nagyközönség számára készült, azaz közművelődési kezdeményezés, a történész szakma tagjai részére is érdekes lehet ez a nézőpont. A kiállítás a kezdetektől Mohács igaz összes meghatározó szerepet játszó Perényi leszármazottat tárgyalja, aztán három élettörténetet mutat be: a terebesi ágba tartozó Péter koronaőrt, a nyalábi ágba tartozó Zsigmondot, a vértanút és a szintén nyalábi ágban tartozó koronaőr Zsigmondot. A összeállítói azon voltak, hogy az anyag minél több helyen kerülhessen bemutatásra, azért is választották a vándorkiállítások roll-up tablós technikáját.

Kép forrása: Vándorkiállítások Facebook-oldal

A kiállítást Magyarországon Nagydoboson, Siklóson, Sárospatakon, Fűzéren, Debrecenben a történelmi Magyarországon Nagyidán, Kassán, Tőketerebesen, Beregszentmiklóson és Túrterebesen tervezik bemutatni. 2020. március 15-én pedig a kárpataljai magyar megemlékezés részeként Nagyszőlősön lesz kiállítva ukrán nyelvű tablókkal kiegészítve. A kiállítást a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai államtitkárságának és a Bethlen Gábor Alap támogatásával jött létre. A közreműködők Novák Ádám, Fónagy Zoltán, Püski Levente Dancs György és Józan Lajos voltak, a grafikai munkákat és a szerkesztést pedig Kelemen Gábor vállalta. A kiállítás online, a linkre kattintva is megtekinthető.

Sikora János

Ezt olvastad?

Március 14-én került a mozikba az 1848. március 15-i eseményeket feldolgozó történelmi kalandfilm a Most vagy soha! Fontos a filmet
Támogasson minket