Pompeji kövei a szegedi Móra Ferenc Múzeumba költöztek
Száz évvel ezelőtt egy cikkében azt írta Móra Ferenc: egyszer el kell vinni Szegedre Pompeji köveit. Ez az álom az idei Múzeumok Éjszakáján valósult meg, amikor is megnyitotta kapuit a nagyszabású Pompeji-tárlat a Móra Ferenc Múzeumban.
Tömegek a Móra Ferenc Múzeum előtt a Múzeumok Éjszakáján
Fotó: Markos Anna
Megvalósult Móra Ferenc egykori múzeumigazgató álma: a Múzeumok Éjszakáján megnyitotta kapuit a Pompeji-kiállítás Szegeden. A tárlaton bemutatják Pompeji katasztrófáját, az ott élt emberek életét, mindennapjait, hitvilágát, kikapcsolódási szokásait, harcászatát. A tárlat törzsanyaga, közel 120 tárgy a Pompeji feltárás anyagát őrző Nápolyi Régészeti Múzeumból érkezett.
A látogatók a Vezúvot ábrázoló freskót figyelik.
Fotó: Markos Anna
A kollekció legnagyobb tárgya a több mint két méter magas, közel egytonnás Poszeidón-szobor, a legkisebbek pedig a néhány centis halászhorgok. A gyűjtemény egyik különlegessége az a ritkaságnak számító gladiátor sisak, melyet egy, a Vezúv kitörése elől menekülő gladiátor hagyhatott hátra Pompejiben közel kétezer évvel ezelőtt.
Gladiátorsisak
Fotó: Móra Ferenc Múzeum
A Római Birodalomban a gladiátoroknak több típusa is kialakult – összesen tizenöt fegyvernemben küzdöttek. A sisakot talán egy „myrmillo” gladiátor használhatta, akik fél lábszárvédőben, fél karvédőben és rácsos sisakban, karddal harcoltak. Az amfiteátrumi gladiátorokat övező népszerűség a mai celebekéhez lehetett hasonló. Az a gladiátor ugyanis, aki sok győzelmet el tudott érni, igazi sztárrá válhatott a Római Birodalomban.
Harcra fel! Gladiátor a Kárász utcán Szegeden.
Fotó: Markos Anna
A megnyitót igazi ókori római fieszta kísérte a Múzeumok Éjszakáján: gladiátorok vonultak végig a városon Julius Caesarral és korhű ruhába öltözött lelkes városlakókkal, divatbemutatón ismertették az akkor élt emberek öltözködési szokásait, majd gladiátor-viadal zárta az estét. A harc egy órán keresztül folyt, a nép szavazhatott a vesztes gladiátorok sorsáról, majd végül Caesar hozta meg a végső döntést: élet vagy halál várt-e a harcosokra.
Gladiátorok fala
Fotó: Markos Anna
A frissen megnyílt tárlatot már az első este 8500-an látták. De a Múzeumok Éjszakája után is van még idő megcsodálni Pompeji köveit; a kiállítás ugyanis fél éven keresztül, 2016 decemberéig tart nyitva. Három szegedi kiállítóhelyen is a Pompeji-kiállítással találkozhatnak az érdeklődők: a Móra Ferenc Múzeum főépületében, a Dóm tér szomszédságában található Fekete házban, valamint a Kass Galériában.
A Római Birodalom: festményeken, grafikákon. A Kass Galériában is római a téma.
Fotó: Markos Anna
A Móra Ferenc Múzeumban magával a katasztrófával, a Vezúv kitörésével, a közélettel, a fürdőkkel, a színházzal, az építészettel, a mindennapokkal ismerkedhetnek meg a látogatók.
A Fekete házban a gladiátorok világa, a temetkezés, és étkezés, valamint Pannónia provincia világa is helyet kap, valamint kialakításra kerül egy erotikával foglalkozó, kizárólag felnőttek számára látogatható tér is. A Kass Galériában pedig a Pompeji katasztrófa témáját feldolgozó hazai képzőművészeti alkotásokat nézhetnek meg az érdeklődők Szegeden.
Várakozó menetelők: Julius Caesar és katonái római hölgyek társaságában.
Fotó: Markos Anna
Ókori divatbemutató: gyermekek és idősebb nő a színpadon korhű ruhában.
Fotó: Markos Anna
A Fekete házban is sok látogató járt, ahol a temetkezéssel és a gladiátorokkal ismerkedhettek meg.
Fotó: Markos Anna
Medgyesi Konstantin–Hegedűs Anita
Ajánlott cikkek:
1. Brad Pitt Trójája ókorász szemmel
2. Ókortudomány a XXI. században – interjú Forisek Péterrel.
3. Helyreállították Tutanhamon aranymaszkáját
4. „Múlatni akarok, hej, múlatni akarok!” – A sör sumer földön
5. Assziriológusként az ELTE BTK szolgálatában – interjú Dezső Tamással
6. „Jöjjön e forráshoz, egészséget lel itt.”
Ezt olvastad?
További cikkek
Magyarország NATO-csatlakozásának története, 1988‒1999
2024. március 12-én mutatták be a HUN–REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet Tanácstermében Békés Csaba és Kecskés D. Gusztáv könyvét. A „Magyarország NATO-csatlakozásának története, 1988‒1999” című kötet Magyarország NATO-csatlakozása 25. évfordulója […]
Tavaszi szakmai fórum az SZTE-n
2024. április 8-án és 10-én került megrendezésre Szegeden – a Báthory István Középiskolai Történelmi Tanulmányi Verseny kísérőrendezvényeként — a „Tavaszi Szakmai Fórum” elnevezésű ikerkonferencia az SZTE főépületében. Az SZTE BTK […]
A 48-as veterángondozás és a Honvédmenház története
Kossuth Lajos elfogyott regimentje. A 48-as veterángondozás és a Honvédmenház története címmel, rendhagyó kiállítás nyílt március 13-án a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában. Rendhagyó, mert az időszaki […]
Előző cikk
Hagyomány és megújulás: a Népiblog
A népi gondolat, a népi mozgalom a 20. századi magyar történelem sajátos jelensége volt. Az 1930-as évektől különböző világnézetű fiatalok vallották magukénak a népi eszmekör egy vagy több elemét, de […]