Pontozásos győzelem 1848/49-ben – a TheHistoryGeek interjúja Hermann Róberttel
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc a magyar történelem egyik legszebb és legmeghatározóbb eseménye. Mint a nagy horderejű eseményeknek általában, forradalmunknak sem egységes a megítélése. Még most is számos vita folyik arról, hogy miként is kellene a szabadságharcot interpretálni, és hogy lehetséges volt-e egyáltalán a győzelem. Ezekről és hasonló témákról és kérdésekről volt szó a TheHistoryGeek Youtube-csatorna elBeszélő podcastjának nyolcadik adásában, ahol Lengyel Ádám és Mezey Bence 1848/49 közismert kutatójával, Hermann Róberttel beszélgettek.
A beszélgetés bevezetőjében a szabadságharc nevezetes eseményei körüli mítoszokról, továbbá ezen események különböző politikai rendszerek általi interpretációjukról volt szó. Hermann Róbert elmondta, mit gondol március 15-ről, a pákozdi csatáról, Buda visszavételéről, a dicsőséges tavaszi hadjáratról, illetve azt is kifejtette, hogy 1848–49-et összességében annyi pozitívumot hordoz, hogy nemzeti katasztrófáink ellenpontjaként kellene látni az emlékünnepek sorában, gondolva Trianonra, holokausztra vagy a doni katasztrófára).
Hermann Róbert hangsúlyozta, hogy a forradalom, majd a szabadságharc eseményeire nemcsak azok belső dinamikája hatott, hanem a külső tényezők is. Tulajdonképpen számos belső esemény csak úgy érthető, ha látjuk, hogy milyen nemzetközi összefüggések álltak fent, és megnézzük, hogy az adott reakciót milyen külső beavatkozási szándék váltotta ki. Kiemelte a mozgástér fontosságát is: a szabadságharc azért tarthatott ilyen (relatíve) sokáig, mert a magyar csapatok teljes vereségére egyszer sem került sor: mindig volt tartalék, amit be lehetett vetni. Szó volt még Görgei Artúr és Kossuth Lajos vitájáról, illetve a „mi lett volna, ha” kérdések is terítékre kerültek.
Hermann Róbert történész, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese, a Károli Gáspár Református Egyetem Történettudományi Intézet egyetemi tanára, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár Dualizmus-kori Kutatócsoport vezetője, a Magyar Történelmi Társulat elnöke. Az ELTE BTK történelem szakán végzett, 1995-ben egyetemi doktori, 1997-ben PhD, 2009-ben MTA doktora fokozatot szerzett. Napjainkban az 1848/49-es szabadságharc legjelentősebb szakértőjének számít.
Hermann Róberttel 2016-ban írott formájú interjút közölt szerkesztőségünk, amely ide kattintva érhető el. A beszélgetés bekerült 2018-ban megjelent Történészek története című kötetünkbe is.
A TheHistoryGeek csatornán megjelent adás teljes terjedelmében itt tekinthető meg:
Ezt olvastad?
További cikkek
Angyalarcúak a gázkamrában – vidéki zsidósors, trauma, jövő. Interjú Hátszegi Gáborné Julikával
A Káli-medence egyik kulturális központjává vált a kővágóörsi, műemléki zsinagóga és környéke. Koncertek, kiállítások és programok várják egész nyáron az érdeklődőket. Kővágóörs zsidó lakosságának életét 80 éve az 1944-es német […]
A mai bevetés célpontja: Szeged – az elBeszélő vendége Oláh András Pál
1944-ben, 80 éve kezdődött a Magyarország elleni Szövetséges bombázó hadjárat. Ezek a támadások Szeged városát sem kímélték, 1944 június 2-a és szeptember 3-a között hat alkalommal támadták a várost, komoly […]
Washington és az eke szarva – Cincinnatus és az amerikai Society of Cincinnati
A Macskafogó rajongóinak minden bizonnyal, de biztosan másoknak is ismerősen csenghet Cincinnatus római patrícius neve. Kiről van is szó valójában? Vajon milyen legendák övezik? Mi köze lehet Cincinnati városához és […]
Előző cikk
Zsoldosokról és keresztesekről fognak tanácskozni Debrecenben
2022. június 22. és 24. között a Debreceni Egyetem BTK Történelmi Intézet ad otthont a Mercenaries and Crusaders (Zsoldosok és keresztesek) (1202–1480) című nemzetközi konferenciának. A rendezvény a Debreceni Egyetem […]