Projektek, történelemérettségi és revízió – Evangélikus Iskolák Történelemtanárainak Konferenciája

2022 február 18-án, immáron kilencedik alkalommal rendezték meg az Evangélikus Iskolák Történelemtanárainak Konferenciáját, amelynek a hagyományokhoz híven a helyszínt az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium biztosította. A tanácskozás ismét változatos előadásokat biztosított a résztvevőknek, akik – többek között – különböző projektekkel, a Rákóczi Szövetség programjaival, illetve egy nemrégiben megjelent, hiánypótló forrásgyűjteménnyel is megismerkedhettek.

Majorosné Lasányi Ágnes (Evangélikus Iskolák Történelemtanárainak Konferenciája)

A résztvevőket elsőként Péterfi Gábor, az evangélikus iskolák történelem tantárgygondozója köszöntötte, aki a rendezvény központi elemeként a közösség mindenkori megtartó erejét emelte ki. Hangsúlyozta, hogy a járvány okozta helyzetben a tudásmegosztás, tapasztalatcsere kiemelkedően fontos. Majd Majorosné Lasányi Ágnes, az Evangélikus Pedagógiai Intézet igazgatója az alábbi Eszterházy-idézettel köszöntötte a konferencia résztvevőit:

Ha a tollam hegyére piros-fehér-zöld pántlikát kötök, avval ugyanúgy nem lehet írni, mintha sarló-kalapács lenne ott vagy sábeszdekli. A tollam hegyén a tollam hegye kell legyen – meg egy kevés ténta. A kokárda helye a szív fölött van kijelölve.

A részlettel azoknak a történelemtanároknak a munkájához gratulált, akik odaadó munkával hozzájárulnak a történelem színvonalas oktatásához.

Prőhle Gergely (Evangélikus Iskolák Történelemtanárainak Konferenciája)

A konferencia nyitó gondolatait Prőhle Gergely, az Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője, az  NKE Stratégiai Tanulmányok Intézete igazgatója mondta el.

„Nem a félelem lelkét kaptuk Istentől, hanem a józanság hitét.” – hangzott el Prőhle felszólalásának bevezető részében, aki az egyház előző évi igéjének jelentőségére hivatkozva kiemelte, hogy mivel napjainkban a médiában egyre általánosabbak a végleteket tartalmazó megállapítások, így a józanságnak a gyerekek oktatásában eddigieknél is nagyobb szerepe van. Hangsúlyozta, hogy a diákokat meg kell tanítani arra, hogy ne leegyszerűsített válaszokat adjanak történelmi, illetve aktuális kérdésekre, hanem szilárd erkölcsi alapokkal rendelkezve minél differenciáltabban tudjanak reflektálni.

Gondolatmentének folytatásaként elmondta, hogy nemcsak a diákok kritikai gondolkodásának fejlesztésében van feladata az evangélikus egyháznak, hanem általánosságban is követendő értéknek kell tekintenie a józanságot. Prőhle kiemelte, hogy a protestáns felekezetek között is jelentős különbségek vannak. Hangsúlyozta, hogy rendkívül fontos a lokális felelősség annak érdekében, hogy a nagyobb egység működőképes legyen, illetve, hogy ne intézményeiben, hanem felekezeteiben működjön az egyház. És ebben az iskolának jelentős szerepe van.

Péterfi Gábor (Evangélikus Iskolák Történelemtanárainak Konferenciája)

Az előadások sorát Péterfi Gábor kezdte, aki az általa szerkeszett, idén megjelent Trianon és a revízió. A népi írók tanulmányai, cikkei és feljegyzései (1920-1944) című forrásgyűjteményt mutatta be.

Előadásának első felében Péterfi a kötet megszületésének előzményeit prezentálta. A kötetben legnagyobb arányban Szabó Dezsőtől és Féja Gézától olvashatók részletek, akiknek írói tevékenységéről Péterfi már 2011-ben, a doktori disszertációjában készített részletező elemzést, amelyből könyv is készült Szabó Dezső és Féja Géza Trianon-reflexiója és külpolitikai nézetei címmel.

A kötet borítójával kapcsolatban a szerző a kettősséget emelte ki, ugyanis a jobb oldalon álló lányok arcán öröm jelenik meg, míg a vonuló katonák csak hátulról láthatók, ami annak szimbólumaként is értelmezhető, hogy a háborút megtapasztalók sem ismerhették a jövőt, de bizakodva tekintettek előre.

Péterfi elmondta, hogy a gyűjteményben a már említett két népi író hagyatékának olyan elemei is megjelennek, melyeket csak a közelmúltban sikerült felfedezni. Szabó Dezső-levelek kerültek elő Siófokról, míg Féja Gézától ismertté vált a Zilahy Vendégkönyv, amely bizonyíték a népi írók 1940-ben, a Zilahy-villában összehívott találkozójára.

Előadásának második felében Péterfi a pedagógiai felhasználás lehetőségeit mutatta be. Elmondta, hogy használatára a 2020-as NAT biztosít lehetőséget, hiszen a 20. századi magyar történelemnek jelentősen megnőtt a súlya a középiskolai oktatásban. Általános iskolában is bevihető tanórára a kötet, ugyanis A magyar megmaradás kérdései című témánál az alábbi altémákhoz kapcsolódik a gyűjtemény: Osztrák-Magyar Monarchia, Trianon máig tartó hatásai, Kisebbségbe került magyarság. Gimnáziumban már több lehetőség van a kötet használatára, hiszen a 20. századi magyar történelem számos témájával kapcsolatban alkalmazható a kötet. Péterfi több témakörnél is kiemelte a Mi lett volna ha…-kérdések jelentőségét, mivel a forrásgyűjtemény az ilyen jellegű témafeldolgozáshoz is alapot biztosít: A nagy háború témakörnél a Mi lett volna, ha megnyerjük a háborút?, míg a trianoni békediktátum kapcsán a Mi lett volna, ha nem írjuk alá? kérdések izgalmas lehet válaszokat keresni a források alapján. Hangsúlyozta, hogy a kötet a tantárgyi koncentrációra is lehetőséget ad, hiszen a közép-európai térségről szóló források a földrajzi ismereteket aktivizálják.

Botos Máté (Evangélikus Iskolák Történelemtanárainak Konferenciája)

Ezt követően Botos Máté, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi docense a magyarországi kereszténység közösségszervező erejéről, tevékenységéről osztotta meg gondolatai a közönséggel. Elsőként általánosságban mutatta be a keresztény egyházak helyzetét. Kiemelte, hogy a magyarországi felekezetek 1945 után elvesztették intézményeiket, így a rendszerváltás után minden téren meg kellett teremteniük működési feltételeiket. Mindezt – hangsúlyozta – segítették az 1990-es években megkezdődő jogi, kárpótlási, rendezési intézkedések. Mivel több évtizeden keresztül volt lefojtva a vallásosság a diktatúra időszakában, így a változás időszakában nem lehetett tudni, hogy mennyire van igény a társadalom részéről az egyházak működésére. Azonban – mondta Botos – a magyar társadalom konzervatívnak bizonyult, így az 1945 előtti egyházi csatornák újból viszonylag gyorsan működőképessé váltak.

Előadásának második felében a különböző keresztény egyházak helyzetét, lehetőségeit mutatta be. Hangsúlyozta, hogy a protestáns és a katolikus egyházak különböző módon élték meg az újjászerveződést, hiszen eltérő történelmi hátérrel rendelkeznek. A katolikus egyház államvallási státuszának köszönhetően nagyobb támogatást élvezett, míg a protestáns felekezeteket általánosságban a küzdés jellemezte, hiszen legitim helyzetüket mindig bizonyítaniuk kellett a társadalom felé. Előadásának zárásaként a történész hangsúlyozta, hogy ennek a küzdésnek köszönhetően az 1990-es évektől újjászerveződő református és evangélikus egyházaknál a modernitás, a nemzeti érték, illetve a politika sokkal inkább összekapcsolódik, mint a katolikus egyháznál, ahol a hagyomány és a modernitás kérdése gyakran okoz belső feszültséget.

Nagy Domonkos (Evangélikus Iskolák Történelemtanárainak Konferenciája)

A következő felszólaló Nagy Domonkos, a Rákóczi Szövetség szervezetfejlesztési és informatikai igazgatója volt, aki előadásában a szervezet működését mutatta be.

A nyitó gondolatokra visszautalva hangsúlyozta, hogy működésükkel szintén a közösségépítés a céljuk, amihez az évente megrendezett hatvan-nyolcvan programmal járulnak hozzá. Elmondta, hogy nem szakmai vonalon próbálnak meg hatást gyakorolni a köz- és felsőoktatásban tanulókra, hanem lehetőséget próbálnak teremteni ahhoz, hogy a Kárpát-medencei iskolák fiatalsága találkozhasson egymással. Tehát – hangsúlyozta – a személyes tapasztalás, az élményszerzés elsődleges szempont, amihez számos program járul hozzá. Kiemelte, hogy a szövetség minden évben háromszor ír ki pályázatot valamely nemzeti ünnephez kapcsolódó, szervezett osztálykirándulások támogatására. Nagy Domonkos elmondta, hogy vannak olyan kirándulások is, amelyek segítségével a diákok egy-egy hétvége alatt az adott régió – például Felvidék, Partium – történelmi nevezetességeivel ismerkedhetnek meg.

A tavalyi évben felújított sátoraljaújhelyi komplexumban rendszeresen szerveznek táborokat diákoknak, egyetemistáknak, illetve tanároknak is. Az Diaszpóra Program keretében a világ különböző pontjain élő magyar fiatalokat utaztatják Magyarországra, akik így Kárpát-medencei társaikkal, illetve a magyar kultúrával ismerkedhetnek meg az itt tartózkodásuk alatt. Hangsúlyozta, hogy az utazások, táboroztatások mellett különböző történelmi vetélkedőket, ifjúsági találkozókat, illetve Emlékünnepségeket is szerveznek.

Előadásának zárásaként bátorította a jelenlévőket a programokban való részvételre, hiszen a diákok sok tapasztalattal, élménnyel gazdagodhatnak az utazások által, melyet sok esetben a szövetség finanszíroz teljes mértékben.

Lányi Erzsébet (Evangélikus Iskolák Történelemtanárainak Konferenciája)

Ezt követően Lányi Erzsébet, az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium tanára a gimnáziumban megvalósuló, ún. Oral history projektet mutatott be a résztvevőknek.

Lányi elmondta, hogy a tanórán a diákok az életmódtörténethez kapcsolódó részeknél, az inkább csak érdekességként elhangzó, később számon nem kért információknál érdeklődőbbek, motiváltabbak. Hangsúlyozta, hogy ezek az ismeretek a hosszútávú memóriába épülnek be, amelynek segítségével a kötelező tudásanyag is könnyebben előhívható. Lányi rámutatott, hogy ez valószínűleg Yuval Noah Harari pletykaelméletével magyarázható. A szerző Sapiens című kötetben olvasható elmélet szerint a sapiens fennmaradásának a kulcsa a pletyka volt, ugyanis a következő napi élelem függött attól, hogy az asszonyok megfelelően át tudták-e látni a közösség kapcsolatrendszerét. Hangsúlyozta, hogy ennek hatására az emberi agy sóvárogja a pletykaszerű információkat, azokat sokkal tartósabban jegyzi meg. Az Oral history projekt éppen ezt a tulajdonságot használja fel.

Lányi előadásának második felében a projektet mutatta be a résztvevőknek. Elmondta, hogy a 12. évfolyamos diákoknak fél év áll rendelkezésükre, hogy valamely rokonukat felkeressék, és a második világháborúhoz kapcsolódó történeteiket megismerjék, feltárják. Kiemelte, hogy ilyenkor általános tapasztalat a diákok részéről, hogy nem fognak találni történeteket, majd a projekt során mégis sok családi élményre derül fény. A beadandó elkészítését a közös megbeszélés követi, amikor a készítők megosztják a tapasztalataikat diáktársaikkal. Ilyenkor gyakori visszajelzés, hogy a történelem távoli és steril dolog volt eddig, de a projekt valahogy bekapcsolta őket az eseményekbe, részesévé váltak a történelemnek.

Lányi zárásként hangsúlyozta, hogy a tanulók a munkának köszönhetően érzelmileg, mentálisan és tevékenység által is bevonódnak, így a világháborúról szóló családi „pletykák” segítik azt, hogy a tényinformációkat is hosszútávon elsajátítsák.

Dalos Tibor (Evangélikus Iskolák Történelemtanárainak Konferenciája)

A soron következő előadást Dalos Tibor, a szombathelyi Reményik Sándor Evangélikus Általános Iskola történelemtanára tartotta meg Az új NAT az általános iskolákban címmel. Dalos a számára fontos változások közül kiemelte a tananyagcsökkentést, a nagyobb tanári szabadságot, az új struktúrát és a mélységelvű témákat. A tananyagcsökkentéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az általa használt, Borhegyi Péter és dr. Szabados György révén szerkesztett ötödik osztályos tankönyvben tényleges csökkentés történt, amit alátámaszt az is, hogy a korábbi évekkel szemben most sikerült a tanév végéig az összes témát megtanítania. A csökkentés az őstörténet tananyagból való kikerülését is jelentette, azonban – hangsúlyozta Dalos – az órák 15-20%-a szabadon felhasználható, így ő például mindig szán néhány órát a téma feldolgozására. Az ókor kapcsán elmondta, hogy szerencsés helyzetben van, hiszen Szombathely bővelkedik ókori lelőhelyekben, ami jó lehetőséget biztosít rendhagyó történelemórák szervezésére.

Reflektálva az Lányi Erzsébet előadására elmondta, hogy az oral history nála is szerepet kap, ugyanis a családtörténetnél a diákoknak családi fotókat kell vinniük történelemórára, és a szülők esküvői fényképe mellett gyakran régi, megsárgult katonaképek is megjelennek.

A struktúrát érintő változásokkal kapcsolatban Kína és India történetét emelte ki, melyek a nyolcadik osztályos tananyagba kerültek. Továbbá a mélységelvű témák közül a középkori vár fejezetet részletezte, melyet az új NAT-nak köszönhetően a diákokkal már magyar példán keresztül ismertethető meg a várak felépítése, működése. Hangsúlyozta, hogy különböző interaktív módszerek alkalmazására is van lehetőség, hiszen a gyerekekkel főúri lakomát lehet szervezni, a tanulók akár várat is készíthetnek különféle alapanyagokból; például kartondobozból, de akár piskótából is. Természetesen – mondta Dalos – utóbbi volt a legnépszerűbb a tanulók körében.

Előadásának záró részében kiemelte, hogy a tankönyvhöz készült munkafüzet kiválóan használható, jók a források benne, a diákok is pozitív visszajelzést adtak róla.

Nánay Mihály (Evangélikus Iskolák Történelemtanárainak Konferenciája)

A következő előadást Nánay Mihály, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke tartotta meg, aki a 2024-es történelemérettségi változásait prezentálta a résztvevőknek.

Nánay elmondta, hogy az érettségi formai sajátosságai nem nagyon változtak, továbbra is megmaradt a két vizsgarész (szóbeli és írásbeli). A vizsgaleírásban viszont történt módosítás. A magyar történelem arányának növelése a tesztfeladatoknál is megvalósult, illetve a tartalmi arányok is változtak, az eszmetörténet például 10-ről 20%-ra emelkedett. Továbbá 2024-től publicisztikai és szakirodalmi szöveg is lehet forrás – hangsúlyozta Nánay.

Ami a tematikai-tartalmi változásokat illeti, az előadó kiemelte a kompetenciák tömörebbé, egyértelműbbé válását, az emelt szintű, különálló lexikát, illetve témákat érintő módosulásokat. Középszinten téma lett például az Aranybulla, Magyarország részvétele az első világháborúban, illetve a Szovjetunióba történő deportálások a második világháború után. Emelt szinten megjelent Julius Caesar, a hűbériség, III. Béla uralkodása, valamint a dualizmus is. Szintén újdonság – hangsúlyozta Nánay – hogy az érettségi általános iskolai tananyagra is épít, hiszen Indiát a diákok csak nyolcadik osztályban tanulják.

Előadásának zárásaként felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy az Oktatási Hivatal által emelt szintű vizsgához feladatgyűjtemény készül, amelyben a közép- és emelt szint lexikája külön lesz választva, ezzel is segítve készülést.

Mester Balázs és Tamás Melinda (Evangélikus Iskolák Történelemtanárainak Konferenciája)

Az előadások sorát Mester Balázs és Tamás Melinda történelemtanárok felszólalása zárta, akik két különböző gimnázium pedagógusaiként (Mester Balázs: Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium, Kollégium és Általános Iskola; Tamás Melinda: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium) működtetnek sikeresen egy érettségire felkészítő projektet.

Az Evangélikus Digitalizációs Program részeként 2021 januárja óta működő projektben négy gimnázium diákjai vesznek részt, akik közösen tanulnak egy Moodleelületen. Utóbbi egyaránt alkalmas tananyagok feltöltésére, szinkron és aszinkron tevékenységek lebonyolítására.

Az előadók bemutatták a hat részből álló projektet, amely segítségével a diákok áttekintik a korszakokat, témaköröket, játékos feladatokkal, tesztekkel tanulnak, illetve elsajátítják az esszéírás fortélyait is. Utóbbival kapcsolatban több hatékony módszert is prezentáltak. Egyrészt fejlesztő hatású a kifejtős feladatok tesztté alakítása, ugyanis így eredményesen lehet tudatosítani az elemeit. Továbbá az is jól működik, hogyha a diákok egymás esszéit javítják, mert így építő jelleggel, motiválóan reflektálhatnak társaik munkáira.

Előadásuk zárásaként kiemelték, hogy a gyerekek visszajelzése kifejezetten pozitív, hatásosnak érzik a projektet. A program sikerességét az is alátámasztja, hogy az érettségi eredmények jellemzően 90% felettiek lettek.

Sziráki György (Evangélikus Iskolák Történelemtanárainak Konferenciája)

A tanácskozás zárásaként Sziráki György, az Evangélikus Pedagógiai Intézet igazgatóhelyettese köszönetet mondott a konferencia szervezőinek, résztvevőinek. Végezetül Sághy Kata iskolalelkész áldásával fejeződött be a rendezvény.

Herczeg Annamária

 

 

 

 

Ezt olvastad?

Mihályi Dorottya a Szegedi Tudományegyetem Történelemtudományi Doktori Iskola doktorvárományosa, kutatásainak fókuszában az útleírások állnak. Lengyel Ádám rovatvezető kollégámmal, a TheHistoryGeek