Propaganda a XX. században – Kepes András a KönyvTÁRlaton

Védekezhetünk-e a propaganda ellen? Maradhatunk-e valamiképpen függetlenek? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre kereste a választ az Országos Széchényi Könyvtár programsorozatának, a KönyvTÁRlatnak az első, A propaganda anatómiája című nyitóelőadásában teltházas közönség előtt Kepes András újságíró, író, egyetemi tanár.

Szeptember 17-én újra kezdetét vette az Országos Széchényi Könyvtárban az immár ötödik éve megrendezésre kerülő, továbbra is csütörtök esténként jelentkező irodalmi-kultúrtörténeti programsorozat, a KönyvTÁRlat, melynek során minden alkalommal egy-egy izgalmas előadást, egy értékes minitárlatot és egy színházi estet vagy koncertet, netán egyéni performanszt láthat a közönség. Az OSZK az idei tematikus évadban igazi csemegével rukkolt elő, mélyebb elemzésre, de áthallásokra is lehetőséget nyújtva a propaganda gazdag témakörét választva. A Propaganda a XX. században címmel jelentkező sorozat fókuszpontjában a meggyőzés művészete áll. Az ezt feltáró előadások (egyelőre nyolc alkalomra meghirdetett, de támogatás függvényében akár tíz estre bővítve) egy szélesebb körű történeti áttekintést kívánnak nyújtani a téma iránt érdeklődők számára.

Forrás: az Országos Széchényi Könyvtár Facebook-oldala

A propaganda kezdete mint világnézeti és esztétikai ízlésformálás a késő középkorra, illetve a kora újkorra tehető, leginkább a könyvnyomtatás forradalmasításának köszönhetően, mely a korszak legmeghatározóbb szellemi technológiája volt. A modern propaganda azonban egyértelműen a 19. század végétől, a 20. század elejétől vált leginkább hangsúlyossá, amikortól az új médiumok révén hatékonyabban lehetett a tömegeket manipulálni, jó vagy rossz irányba terelni, különböző érdekek mentén. A propaganda (gazdasági és politikai egyaránt) elsősorban az érzelmeket, a személyes érdekeket célozza meg, ezekre hat, illetve a közösségi félelemre való rájátszás révén éri el célját, melyhez a nyomtatás, illetve a tömegkommunikáció aktuális, új eszközeit, formáit is természetesen fölhasználja. Boka László, a programot koordináló tudományos igazgató, irodalomtörténész köszöntő beszédében kiemelte, hogy a megrendezésre kerülő tematikus estek alkalmával a 20. század különböző korszakait és annak propaganda-formáit éppúgy vizsgálják majd, mint az egyház, a nők, a humor és a propaganda/ellenpropaganda helyzetét, a közösségi emlékezet, a cenzúra vagy a művészetek és a hatalom viszonyát az előző században. Mint említette, terveik szerint a sorozat időrendben haladva eljut a jelen, a világháló és közösségi portálok fémjelezte időszak vizsgálatához is, annak pszichológiai, viselkedés-lélektani vetületeiig, hiszen itt is tömegekről van szó. Ennek alátámasztására példájában veszélyként utalt arra, hogy az itt megjelenő fórumokon sokan könnyen elveszíthetik kritikai érzéküket és főként higgadt mérlegelési képességüket „abban a zajban, amit többek közt a közösségi portálok azonnali reakciót kérő véleménykényszere közvetít”.

Forrás: az Országos Széchényi Könyvtár Facebook-oldala

Védekezhetünk-e a propaganda ellen? Maradhatunk-e valamiképpen függetlenek? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre kereste a választ a KönyvTÁRlat első, A propaganda anatómiája című nyitóelőadásában teltházas közönség előtt Kepes András. Mint előadása legelején kifejtette, a propaganda mindenkor érvényes mechanizmusainak bemutatására kérték fel, előadásához a találó címet is „kapta” – igaz, az alcímet (Avagy, hogyan kapjuk be a horgot?) már ő maga sugallta. Az előadás első részében a propaganda fogalmának tisztázására, valamint három fő területének bemutatására került sor, mindezt számos idézettel és példával alátámasztva, melyek közül több, így az Arisztotelésztől származó nyitógondolat is – „A meggyőzés arra szolgál, hogy útbaigazítsa azokat, akiknek a felfogó képessége korlátozott.” – azonnal sikert aratott a közönség soraiban. Szó esett továbbá a média, a sajtó hatalmának megjelenéséről, kialakulási formáiról, gazdasági érdekeltségek irányította propagandáról, melynek kapcsán a ma már klasszikusnak tekinthető, összetett mechanizmusokat mozgató példák közül a Lucky Strike dohánygyár 1910-es évek eleji meghatározó reklámját hozta föl példaként az előadó. Mindezek mellett szó esett a politikai propaganda-mechanizmusokról, azon „egyenreceptjeiről”, hatékonyságáról különböző totalitárius rendszerekben éppúgy, mint a demokráciákban. Főként ez utóbbival összefüggésben egy másik, szintén hangsúlyos problémaként tárgyalta az előadó a tömegek viselkedését, mely eltérő az egyénhez képest, hiszen az egyén a tömegben hajlamos elveszíteni saját akaratát, s ami még rosszabb, a felelőssége áthárításával bűntudatát is akár. A tömeg ugyanis önmagában is irányít, presszionál. A tömegpszichózis vizsgálói ugyanakkor korán rájöttek, hogy a tömegek „nem győzhetők meg racionális érvekkel”. A mindenkori propaganda így sosem racionális alapokon működik, hanem sokkal inkább az érzelmekre hat, azonban „az ellene való védekezés mindenképpen racionális és egyéni kell, hogy legyen” – hangzott el Kepes András előadásának summázataként. (Az előadás prezentációja ide kattintva elérhető.)

Forrás: az Országos Széchényi Könyvtár Facebook-oldala

Az est záróakkordjaként a Kael Norbert Jazzical Trio nagy sikerű koncertjét hallgathatta meg a közönség, talán úgy is, mint a klasszikus zenét a jazzben továbbéltető, azt „propagáló” formát. Ezen kívül az egész rendezvény ideje alatt lehetőség nyílt az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményéből válogatott „Fegyverünk a könyv” című kamarakiállítás megtekintésére. A minitárlaton olyan könyvrészletek, képeslapok és plakátok kerültek bemutatásra, melyek hangsúlyosan szemléltetik a propaganda, a nyomtatott sajtó, a reklámok valamint a tömeg hatalmának erejét. Három érdekes filmrészlet is látható volt, 1924-ből, 1944-ből és az 1950-es évekből, mind más-más érdekeltséggel és céllal készült ugyan, de meglehetősen hasonló „koreográfiával”. A látogatók a történelmi korszakok ideológiai fegyverei közt több ízlésmanipuláló fogással is szembesülhettek, ugyanakkor olyan igazságokkal is, miszerint „a reklám az, ha bebeszéljük előre az embereknek, hogy valaminek örülni fognak.” (Rejtő Jenő) – ahogyan az humorosan olvasható is volt a kamaratárlat egyik tárlójában.

Forrás: az Országos Széchényi Könyvtár Facebook-oldala

Kovács Brigitta

Ezt olvastad?

Beszámoló a Sors mint tapasztalat (1945–1989) című műhelykonferenciáról

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága közös Vidéktörténeti Témacsoportja a Sárospataki Református Teológiai Akadémia társrendezésében 2023. május 18–19-én

X