Propaganda a XX. században – Kepes András a KönyvTÁRlaton

Védekezhetünk-e a propaganda ellen? Maradhatunk-e valamiképpen függetlenek? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre kereste a választ az Országos Széchényi Könyvtár programsorozatának, a KönyvTÁRlatnak az első, A propaganda anatómiája című nyitóelőadásában teltházas közönség előtt Kepes András újságíró, író, egyetemi tanár.

Szeptember 17-én újra kezdetét vette az Országos Széchényi Könyvtárban az immár ötödik éve megrendezésre kerülő, továbbra is csütörtök esténként jelentkező irodalmi-kultúrtörténeti programsorozat, a KönyvTÁRlat, melynek során minden alkalommal egy-egy izgalmas előadást, egy értékes minitárlatot és egy színházi estet vagy koncertet, netán egyéni performanszt láthat a közönség. Az OSZK az idei tematikus évadban igazi csemegével rukkolt elő, mélyebb elemzésre, de áthallásokra is lehetőséget nyújtva a propaganda gazdag témakörét választva. A Propaganda a XX. században címmel jelentkező sorozat fókuszpontjában a meggyőzés művészete áll. Az ezt feltáró előadások (egyelőre nyolc alkalomra meghirdetett, de támogatás függvényében akár tíz estre bővítve) egy szélesebb körű történeti áttekintést kívánnak nyújtani a téma iránt érdeklődők számára.


Forrás: az Országos Széchényi Könyvtár Facebook-oldala

A propaganda kezdete mint világnézeti és esztétikai ízlésformálás a késő középkorra, illetve a kora újkorra tehető, leginkább a könyvnyomtatás forradalmasításának köszönhetően, mely a korszak legmeghatározóbb szellemi technológiája volt. A modern propaganda azonban egyértelműen a 19. század végétől, a 20. század elejétől vált leginkább hangsúlyossá, amikortól az új médiumok révén hatékonyabban lehetett a tömegeket manipulálni, jó vagy rossz irányba terelni, különböző érdekek mentén. A propaganda (gazdasági és politikai egyaránt) elsősorban az érzelmeket, a személyes érdekeket célozza meg, ezekre hat, illetve a közösségi félelemre való rájátszás révén éri el célját, melyhez a nyomtatás, illetve a tömegkommunikáció aktuális, új eszközeit, formáit is természetesen fölhasználja. Boka László, a programot koordináló tudományos igazgató, irodalomtörténész köszöntő beszédében kiemelte, hogy a megrendezésre kerülő tematikus estek alkalmával a 20. század különböző korszakait és annak propaganda-formáit éppúgy vizsgálják majd, mint az egyház, a nők, a humor és a propaganda/ellenpropaganda helyzetét, a közösségi emlékezet, a cenzúra vagy a művészetek és a hatalom viszonyát az előző században. Mint említette, terveik szerint a sorozat időrendben haladva eljut a jelen, a világháló és közösségi portálok fémjelezte időszak vizsgálatához is, annak pszichológiai, viselkedés-lélektani vetületeiig, hiszen itt is tömegekről van szó. Ennek alátámasztására példájában veszélyként utalt arra, hogy az itt megjelenő fórumokon sokan könnyen elveszíthetik kritikai érzéküket és főként higgadt mérlegelési képességüket „abban a zajban, amit többek közt a közösségi portálok azonnali reakciót kérő véleménykényszere közvetít”.


Forrás: az Országos Széchényi Könyvtár Facebook-oldala

Védekezhetünk-e a propaganda ellen? Maradhatunk-e valamiképpen függetlenek? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre kereste a választ a KönyvTÁRlat első, A propaganda anatómiája című nyitóelőadásában teltházas közönség előtt Kepes András. Mint előadása legelején kifejtette, a propaganda mindenkor érvényes mechanizmusainak bemutatására kérték fel, előadásához a találó címet is „kapta” – igaz, az alcímet (Avagy, hogyan kapjuk be a horgot?) már ő maga sugallta. Az előadás első részében a propaganda fogalmának tisztázására, valamint három fő területének bemutatására került sor, mindezt számos idézettel és példával alátámasztva, melyek közül több, így az Arisztotelésztől származó nyitógondolat is „A meggyőzés arra szolgál, hogy útbaigazítsa azokat, akiknek a felfogó képessége korlátozott.” – azonnal sikert aratott a közönség soraiban. Szó esett továbbá a média, a sajtó hatalmának megjelenéséről, kialakulási formáiról, gazdasági érdekeltségek irányította propagandáról, melynek kapcsán a ma már klasszikusnak tekinthető, összetett mechanizmusokat mozgató példák közül a Lucky Strike dohánygyár 1910-es évek eleji meghatározó reklámját hozta föl példaként az előadó. Mindezek mellett szó esett a politikai propaganda-mechanizmusokról, azon „egyenreceptjeiről”, hatékonyságáról különböző totalitárius rendszerekben éppúgy, mint a demokráciákban. Főként ez utóbbival összefüggésben egy másik, szintén hangsúlyos problémaként tárgyalta az előadó a tömegek viselkedését, mely eltérő az egyénhez képest, hiszen az egyén a tömegben hajlamos elveszíteni saját akaratát, s ami még rosszabb, a felelőssége áthárításával bűntudatát is akár. A tömeg ugyanis önmagában is irányít, presszionál. A tömegpszichózis vizsgálói ugyanakkor korán rájöttek, hogy a tömegek „nem győzhetők meg racionális érvekkel”. A mindenkori propaganda így sosem racionális alapokon működik, hanem sokkal inkább az érzelmekre hat, azonban „az ellene való védekezés mindenképpen racionális és egyéni kell, hogy legyen” – hangzott el Kepes András előadásának summázataként. (Az előadás prezentációja ide kattintva elérhető.)


Forrás: az Országos Széchényi Könyvtár Facebook-oldala

Az est záróakkordjaként a Kael Norbert Jazzical Trio nagy sikerű koncertjét hallgathatta meg a közönség, talán úgy is, mint a klasszikus zenét a jazzben továbbéltető, azt „propagáló” formát. Ezen kívül az egész rendezvény ideje alatt lehetőség nyílt az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményéből válogatott „Fegyverünk a könyv” című kamarakiállítás megtekintésére. A minitárlaton olyan könyvrészletek, képeslapok és plakátok kerültek bemutatásra, melyek hangsúlyosan szemléltetik a propaganda, a nyomtatott sajtó, a reklámok valamint a tömeg hatalmának erejét. Három érdekes filmrészlet is látható volt, 1924-ből, 1944-ből és az 1950-es évekből, mind más-más érdekeltséggel és céllal készült ugyan, de meglehetősen hasonló „koreográfiával”. A látogatók a történelmi korszakok ideológiai fegyverei közt több ízlésmanipuláló fogással is szembesülhettek, ugyanakkor olyan igazságokkal is, miszerint „a reklám az, ha bebeszéljük előre az embereknek, hogy valaminek örülni fognak.” (Rejtő Jenő) – ahogyan az humorosan olvasható is volt a kamaratárlat egyik tárlójában.


Forrás: az Országos Széchényi Könyvtár Facebook-oldala

A programsorozat október 15-én folytatódik Zeidler Miklós történész, egyetemi docens előadásával, aki a két világháború közti időszak propagandájával foglalkozik majd. Az októberi műsor minden részletében még nem ismert ugyan, de várhatóan ismét érdemes lesz az OSZK-ba látogatni, ráadásul az igényes estekre a belépés a Nemzeti Kulturális Alap támogatásnak köszönhetően ingyenes!

Kovács Brigitta

Ezt olvastad?

2024. március 11-én kerekasztal-beszélgetést tartottak az ELTE Társadalomtudományi Karán abból az alkalomból, hogy Magyarország negyed évszázada tag a NATO-ban. A
Támogasson minket