A reformáció a filmvásznon – 5+1 filmet ajánlunk

Oszd meg másokkal is:

Mozgókép

Október 31. a reformáció napja, Szlovéniában és Németországban állami ünnep is egyben. Ennek apropóján olyan filmalkotásokat gyűjtöttünk össze, amelyek alkotói arra vállalkoztak, hogy bemutassák Luther Márton életét, munkásságát és hatását az egyetemes egyháztörténetre. Különösen termékenynek bizonyult a 2017. esztendő, hiszen az 500. évfordulóhoz kapcsolódóan, az emlékezés jegyében többen nyúltak a filmművészet eszközéhez.

  1. Luther (1928)

Hans Kyler német forgatókönyvíró korábban is előszeretettel működött együtt történelmi filmek létrehozásában. Első és egyetlen rendezői munkája a hagiografikus Luther c. némafilm. A reformátor életének legfontosabb mozzanatait bemutató mű létrehozásakor a rendkívüli effektek alkalmazásán volt a hangsúly, aminek kivitelezése tökéletesen sikerült is a kor adottságainak megfelelő szinten. Mindezek ellenére vannak, akik az alkotást a monoton és lélekromboló jelzőkkel is illetik

A film plakátja (Forrás: imdb.com)

  1. Luther (1974)

John Osborne arra vállalkozott, hogy Luther Márton életének meghatározó epizódjai mellett örökségének mibenlétét is filmvászonra vigye. Általa a reformátor életének 1506 és 1526 közé eső szakaszába nyerünk betekintést. Noviciátusának vége és első fiának születése jelölik a határokat. A film narrátora Julian Glover egy fiatal lovag, aki többször konfliktusba keveredik Lutherrel, mert úgy tartja, hogy nem állt ki hívei mellett az 1524–1526-os parasztlázadás idején. A Stacy Keach által megformált Luther egy meglehetősen vívódó, zaklatott lelkiismerettel rendelkező férfi, akinek szorongásai olykor testi funkcióit is blokkolják. Szemtanúi leszünk annak a folyamatnak, amely során az Ágoston-rendi szerzetesben kialakul a meggyőződés, hogy egyedül csak a hit üdvözíthet, kiábrándul a szegény embereket búcsúcédulák árusítása által kizsákmányoló katolikus egyházból.


A film plakátja (Forrás: imdb.com)

  1. Luther (2003)

Az amerikai-német koprodukció a szerzetessé válástól az 1530. évi augsburgi országgyűlésig tárgyalja Luther Márton életét. Megjelenik Johann von Staupitz alakja, aki szerzetestársként, mentorként nagy hatással volt rá, segítette vívódásaiban. Ebben a filmben is hangsúlyos a kiábrándulás folyamatának ábrázolása. A szerzetest taszítja a városi lakosság életmódja. Megdöbbenti („Csak egy darab papír!”), hogy X. Leó Johann Tetzel közreműködésével az ő környezetében is hirdetni kezdi a búcsúcédulák árusítását, hogy  a pápa finanszírozni tudja a Szent Péter Székesegyház renoválását. Nagyobb figyelmet kap annak bemutatása is, hogy milyen hatással van Luther életére a 95 pont kifüggesztése. Látjuk az augsburgi kiközösítést, a Wartburgban töltött időt, amelyet a Szentírás németre fordítására szentel. A végkifejletben pedig végig követhetjük, hogy az augsburgi gyűlés résztvevői miként mennek szembe V. Károly akaratával. Kissé sulykolt az üzenet, de az alkotók szükségesnek tartották hangsúlyozni, hogy Luther Márton volt, aki „berúgta a vallásszabadság ajtaját” és az augsburgi sikert követően még 16 esztendőn át hirdette az igét, boldogságban élt feleségével és 6 gyermekével, munkássága, új gondolatai messzemenő hatással voltak a gazdaságra, a politikára, az oktatásra vagy éppen a zenére.

A gyűlésen (Forrás: imdb.com)

A dramaturgia ezesetben is felülírta a történelmi hitelességet néhány helyen, leginkább az időrend dolgában jelentkeznek pontatlanságok. A filmben Luther konkrét szakaszokat (számozás megjelölésével) említ a Bibliából, holott annak felosztása életében még nem történt meg. Az ábrázolással ellentétben a német választófejedelmek többsége katolikus volt. Spalatinnal nem jártak együtt a jogi egyetemre, csak később találkoztak. Cajetan csak később lett kardinális. Márton és Katalin már X. Leó halála előtt összeházasodtak.

  1. Menny és pokol között / Reformáció (2017)

A reformáció 500. évforduló alkalmából a ZDF tévéfilmet készített Luther Mártonról. A korábbi filmalkotásokhoz képest is több a fiktív elem, és nagyobb teret kapnak az 1517 utáni események. Látjuk, miként küzd ellenségeivel Márton, miután felforgató eszméi napvilágot láttak. Társai Andreas Bodenstein, Lukas Cranach és két szökött apáca, Käthe és Ottilie. Megjelenik a Münzer Tamással folytatott vita és az erőszak minden formájának elutasítása, ehhez szorosan kapcsolódva a véres frankenhauseni csata.

A csata után (Forrás: imdb.com)

Pontatlanságok itt is felfedezhetők. Például egy misében felhangzó dal szövege csak 130 évvel később keletkezett. Nem valószínű, hogy Luther és Münzer felesége között barátság szövődhetett csak azért, mert közös volt szerzetesi múltuk. Annak ellenére, hogy Münzer Tamás alakja meghatározó a filmben, kevés szó esik Mühlhausen történetében betöltött szerepéről. A Wartburg várában zajló Újszövetség-fordítás tárgyalásakor ószövetségi idézetek hangzanak el.

  1. Katharina Luther (2017)

A német Erste csatornán 2017. február 23-án volt a film premierje. A reformáció folyamatát és annak elindítóját itt a feleség, Katharina von Bora (1499–1552) szemszögéből láthatjuk. A nemesi származású lány 1522-ben apácaként egy kolostorban él, amelynek falai közé is beszivárog a reformáció eszméje, miszerint leginkább a hit, amely érdemesíti a hívőt az üdvösségre. A korban bevett kényszerházasságtól megmenekülve a korábban már csodált Luther Mártont választja férjéül. Tudja, hogy szövetségük számára leginkább szolgálatot jelent majd, hiszen a teológiába, politikába, oktatásba belefeledkező, szórakozott Luther Mártonnak támaszra, ápolóra, gondozóra, társra van szüksége. Katalinról nem sok hitelesnek tartott történeti információ maradt ránk, de arra vonatkozóan rendelkezésre állnak adatok, hogy valóban hatékonyan működtette a wittenbergi fekete kolostort. Vezette a háztartást, állatokat tartott, sört főzött, kosztos diákokat fogadott. Akkor is ő tartotta a népes családban a lelket, amikor Magdaléna leányuk meghalt. A rendező, Julia von Heinz egyértelműen feminista kinyilatkoztatásként aposztrofálta alkotását.


A film plakátja (Forrás: imdb.com)

+1 Luther (2017)

A Luther Márton életét bemutató tízrészes rajzfilmsorozatot a Magyarországi Evangélikus Egyház megbízásából Richly Zsolt Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező készítette. Az alkotáskor korábbi írásunkban bővebben már hírt adtunk. A rajzfilmhez digitális oktatási segédanyag is készült.

Luther figurák (Forrás: lutherkiado.hu)

Árvai Tünde

Ezt olvastad?

Amikor 2018-ban az Evangélikus Országos Gyűjtemény egyik szervezeti egységeként az Evangélikus Országos Levéltárnak (EOL) is megújult a honlapja, már megjelent
Támogasson minket