„A régi hagyományokra építve újítani.” – Romsics Ignác a BBC History új főszerkesztője
2020. november 25-én Romsics Ignác történész volt a Kossuth Kiadó vendége azon az online beszélgetésen, melynek apropójaként az szolgált, hogy a történész lett a BBC History történelmi ismeretterjesztő magazin főszerkesztője a nemrégiben elhunyt Papp Gábor után. A László Ágnessel, a Kossuth Kiadó kommunikációs vezetőjével folytatott beszélgetést a kiadó Facebook-oldalán követhették nyomon az érdeklődők.

Romsics rögtön azzal kezdte, hogy régi kapcsolat fűzi a tíz évvel ezelőtt indult laphoz, hiszen az első számoktól kezdve közölték írásait. Ebből következően ismeri a lap szerkesztési elveit és gyakorlatát, voltak más lapoknál is szerkesztői feladati, de rögtön hozzátette, hogy a BBC Historynál vállalt feladat számára is új, hiszen sosem volt még főszerkesztő.
„Mindaz, ami a BBC Historynak erénye volt, azt szeretnénk megőrizni.” – mondta Romsics. „Szeretnénk megőrizni azt a színességet, magazinszerűséget is, amelyet Papp Gábor és a munkatársai az elmúlt tíz évben kialakítottak.” Főszerkesztőként azonban természetesen vannak ötletei az újításokra vonatkozóan, így az eddigi olvasók a decemberi lapszámtól kezdve néhány, reményei szerint pozitív változással találkoznak majd.
A lap első felét a hónap két témája teszi majd ki: a decemberi számban például Horthy Miklós kormányzói tevékenysége, megítélése mellett azt mutatják be, miként ünnepelték a különféle történelmi korokban a karácsonyt. A jövő évi első lapszámban az erdélyi fejedelmek történelmi szerepét mutatják be, később pedig a keresztes hadjáratokkal szeretnének behatóbban foglalkozni. A cikkek egyik részét továbbra is fordított írások teszik majd ki, melyeket az azonos című anyalaptól kapnak, a másik felét pedig hazai történészek témába vágó új publikáció.

A tematikus részek után állandó rovatok következnek – például az egyikben olyan történelmi személyiségeket terveznek bemutatni, akik megváltoztatták a világot, egy másikban pedig az évfordulókra szeretnének koncentrálni. De a megjelennek majd történészi vitatémák éppúgy, mint az érdekes, apró, színes rövidírások illetve neves történészeket bemutató portrék is – a decemberi lapszámban például Kövér Györgyöt mutatják majd be, akivel portálunkon is találhatnak interjút.
„Azt próbáljuk követni, hogy legyenek olyan cikkek, tanulmányok, írások a magazinban, amelyek egy kis megpihenést, odafigyelést igényelnek – egy fél vagy akár egy egész órát. És legyenek olyanok is, amelyek akár öt-tíz perc alatt is befogadhatók.” – mondta el Romsics. Azt is hozzátette, hogy várják az olvasók reakcióit is az egyes cikkekre, és amennyiben azok stílusukat tekintve megfelelők, közölni fogják azokat. „Tartalmilag bármit meg lehet írni, de kulturált irodalmi nyelven.” Nem lesznek tehát tabuk a témákat vagy a megközelítéseket tekintve az új főszerkesztői ígéret szerint.
A beszélgetés során László Ágnes Romsics 2017-ben megjelent Magyarország története című monográfiájáról és gyermekkoráról is kérdezte a történészt, melyet teljes terjedelmében ezen erre a hivatkozásra kattintva tekinthetnek meg.
Ezt olvastad?
További cikkek
Mire jó az embernek a művészettörténet – A PTE Személyes történelem kurzusának előadása
Mire jó az embernek a művészettörténet? E kérdésfelvetés mentén tartott előadást a PTE BTK Történettudományi Intézet Középkori és Koraújkori Történeti Tanszéke által szervezett Személyes történelem – Kalandozások a középkor és […]
Beszámoló a Sors mint tapasztalat (1945–1989) című műhelykonferenciáról
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága közös Vidéktörténeti Témacsoportja a Sárospataki Református Teológiai Akadémia társrendezésében 2023. május 18–19-én Sors mint tapasztalat (1945–1989) címmel műhelykonferenciát tartott Sárospatakon. A témacsoport […]
Múlt, jelen, s jövő – Jubileum a PTE BTK Történettudományi Intézetében
A Pécsi Tudományegyetem fontos jubileumi napokon van túl; az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre költözésének 100., a Pedagógiai Főiskola létrejöttének 75., a Bölcsészettudományi Kar fennállásának 30., a pécsi egyetemi képzésnek pedig 40. […]
Előző cikk
Szentté avatások és bíborosi kongregációjuk története
A szentek tisztelete nem a római katolikus vallás és egyház sajátossága. A világvallások közül a latin és görög rítusú keresztény (római katolikus, keleti katolikus és ortodox) egyházakhoz hasonló módon a […]