Sonka, tojás, kalács… konferencia? – Beszámoló a SZETE harmadik konferenciájáról

A tavaly még ideiglenesnek tűnő online konferenciák a járványhelyzet elhúzódásával állandósultak a tudományos életben és lassan már megszokjuk, hogy a virtuális térben zajlanak. Nem volt ez másként a Szegedi Történészhallgatók Egyesületének (SZETE) harmadik konferenciáját illetően sem, melyre 2021. április 8–9. között, szinte közvetlenül húsvét után került sor. A tavalyi és tavalyelőtti konferenciákhoz hasonlóan a rendezvény idén is nyitott volt a Szegedi Tudományegyetem bármely szakán és karán tanuló hallgató előtt, amennyiben témájuk a történelemhez kapcsolódott. De nyitott volt abban az értelemben is, hogy idén sem pusztán a doktori programok, hanem a graduális képzés hallgatói is bemutathatták témáikat és kutatási eredményeiket. Visszatérő, már rutinosnak mondható előadók mellett sokan először adtak elő a konferencián, ami azt bizonyítja, hogy annak népszerűsége egyre jelentősebb az egyetemi berkeken belül. Továbbá közönségregisztráció révén idén az érdeklődők előtt is nyitva állt a konferencia.

A kétnapos rendezvényen tizenegy szekcióban, az ókortól a 21. századig bezárólag hallhattunk előadásokat. A rövid megnyitó után a csütörtöki napon Dr. Varga Beáta elnökletével az Orosz Birodalom és népei c. szekcióval indult a konferencia. Telegdi Imre (történelem mesterszak, SZTE) A nagyhatalmi politikát befolyásoló tényezők III. Iván és IV. Iván cár uralkodása alatt c. előadásában a címben is szereplő két cár uralkodásának összefoglalását adta, majd Pásztor Renáta (PhD-hallgató, SZTE) egy igen részletes és széleskörű bemutatását adta a 18. századi ukrán Hetmanátusnak egy Grigorij Tyeplov által készített jelentés alapján. A szekciót Gombos Jarmo (PhD-hallgató, SZTE) előadása zárta Finnország létrejöttéről, amelyből kiderült, milyen hatással volt a független Finnország születésére a nemzetközi politika.

Telegdi Imre (történelem mesterszak, SZTE) prezentációja

Dr. Szőts Zoltán Oszkár elnökletével a második, Társadalom- és sajtótörténet c. szekcióban négy, egymástól igen eltérő előadást hallhattak az érdeklődők. A szekciót Şenol Mesude (PhD-hallgató, SZTE) előadása nyitotta, amelyben Karácson Imre kutatói tevékenységének bemutatása mellett bepillantást engedett a korabeli török levéltárak működésébe is. Őt Rudisch Ferenc (kommunikáció- és médiatudomány mesterszak, SZTE) követte Újságírónak születni kell? Viták az újságíróképzésről a 19–20. század fordulóján c. előadásával, ami az újságíróképzés történelmi oldalát vizsgálta. Dávid Benjámin (PhD-hallgató, SZTE) grafikonokon keresztül tette láthatóvá a Gyomát és Endrődöt érintő társadalmi változásokat. Kutatásához a Békés Megyei Levéltár Békési Fióklevéltárában található állami anyakönyveket használta fel. A szekciót Takács Gergely (PhD-hallgató, SZTE) előadása zárta a Kisalföldi falusi legényegyletek a 20. században címmel. Az előadás különlegessége volt, hogy a történelmi és néprajzi aspektusok révén egy igazi interdiszciplináris kutatásba nyertünk betekintést.

Şenol Mesude (PhD-hallgató, SZTE) prezentációja

Az ebédszünetet követően Danka Balázs (PhD-hallgató, SZTE) Memento Mori c. előadása nyitotta a középkori szekciót, amelyet Dr. Uhrin Dorottya vezetett le. A következő előadó sajnos nem jelent meg, így a szekciót Csifó Tamás (PhD-hallgató, SZTE) előadása zárta, amelyben Szilágyi Erzsébet és a Kállóiak kapcsolatát tárta fel, részletesen bemutatva a felhasznált forrásokat is. A kora délutáni, Dr. Bencsik Péter elnökletével zajló Kommunizmus és propaganda c. szekció programja kifejezetten izgalmasra sikeredett. Bessenyei Vanda (PhD-hallgató, SZTE) lényegretörően és érdekes módon mutatta be az 1948–49-es csehszlovák-magyar állambiztonsági kapcsolatokat. Utána következett Patkós Bence Gergő előadása, aki izgalmas módon mutatta be az 1956-os magyarországi forradalom külföldi megjelenítését a spanyol filmhíradóban a különböző propagandisztikus befolyások mellett. Kutatásával felhívta a figyelmet arra, hogy milyen sok lehetőség és kapcsolat van az audiovizualitással foglalkozó kutatások és a történettudomány között. A szekciót Tóth Tibor zárta, aki Olaszország operatív helyzetét elemezte egy 1966-ban keletkezett operatív tankönyv alapján. Dr. Ferwagner Péter Ákos vezette le A Távol-Kelet modern története c. szekciót, amelynek nyitó előadását Béres Attila János (történelem–földrajz osztatlan tanári szak, SZTE) tartotta egy hosszú bevezetőt követően Szaigó Takamoriról. Őt Szabó Levente Gábor (PhD-hallgató, SZTE) követte Formosa kolonizációja? Tajvan 50 év japán uralom alatt c. előadásával, amelyben az eseménytörténet mellett sor került a kolonizáció fogalmának tisztázására is. A szekciót Mezey Csaba Bence (PhD-hallgató, SZTE) összefoglalója zárta a Tet-offenzíváról.

Az első nap zárószekcióját, amely a 18–19. századi francia történelemről szólt, Dr. Szász Géza vezette le. Orbán Áron (történelem alapszak, SZTE) Sieyés abbé munkásságát foglalta össze, majd Szabó-Gajmer Bernadett (történelem–francia osztatlan tanári szak, SZTE) mutatta be kutatási eredményeit. Előadásában a korabeli útleírások feltárása és elemzése alapján mutatta be a francia gyarmatosítást. A szekciót és az első napot ismét egy interdiszciplinárisnak tekinthető előadás zárta; Mihályi Dorottya (PhD-hallgató, SZTE) az irodalom történelmi megközelítését adta Clovis Dardentor: Jules Verne az algériai turizmusról c. előadásában. Az első nap záróprogramja egy izgalmas kerekasztal-beszélgetés volt A fiatal kutatók helyzete és lehetőségei címmel. Dr. Kiss Gábor Ferenc (főiskolai docens, SZTE JGYPK Alkalmazott Társadalomismereti és Kisebbségpolitikai Intézet; főszerkesztő, Belvedere Meridionale), Dr. Szőts Zoltán Oszkár (tudományos főmunkatárs, Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala; főszerkesztő, Újkor.hu – A velünk élő történelem) és Schvéd Brigitta Kinga (elnök, DOSZ TePO; PhD-hallgató, PTE) beszélgetését Lengyel Ádám (alelnök, DOSZ TePO; korábbi társelnök, SZETE; PhD-hallgató, SZTE) moderálta.

A konferencia második napján is érdekes és gazdag előadásoknak lehettünk tanúi. A nap kezdetén Nagy-Britannia társadalomtörténeti és diplomáciai kapcsolatairól szóló előadásokat hallgathattak meg az érdeklődők, Dr. Hevő Péter elnöklete alatt. Kokrehel Flórián (történelem és állampolgári ismeretek tanári mesterképzés, SZTE) Az angol bányászok helyzetéről a 19. század első felében c. előadása után Balatoni Balázs (PhD-hallgató, SZTE) tartott nagyon informatív előadást az Oszmán Birodalom 20. század eleji ifjútörök mozgalmainak brit nézőpontjairól. Szintén nagyon érdekes volt Kornéli Beáta (PhD-hallgató, SZTE) előadása is, aki Nagy-Britannia katonai céljai Arábiában az első világháború alatt címmel tartotta meg negyedórás expozéját. Előadásában fontosnak tartotta megemlíteni egy kevésbé ismert angol diplomata Harry St. John Philby hivatalos látogatását Ibn Szaúdnál 1917–1918 között.

A második szekcióban, melyet Dr. Illés Imre Áron vezetett, az ókortörténettel kapcsolatos előadások kaptak helyet. Az első előadó Sebők Attila (történelem mesterszak, SZTE) Athénról szóló diplomáciatörténeti előadása után a szekcióban az egyik kiemelendő előadó Kapi Péter (PhD-hallgató, SZTE) volt, aki az ókorban élő hispán származású történész, Pomponius Mela Gallia külső vidékeiről készült elemzéseit mutatta be a közönségnek. A szekció zárásaképpen Ferencz Nándor (történelem mesterszak, SZTE) adott elő Hadrianus császár külpolitikájáról. Előadásából kiderült, hogy már az ókorban is megjelent a biztonság- és geopolitikai gondolkodás. A délelőtt folyamán sor került még a Dr. Kiss Gábor Ferenc által vezetett hadtörténeti szekcióra is. A szekcióban Domján Máté (PhD-hallgató, SZTE) amerikai tengerészgyalogságról szóló előadása után Zsiga Nikoletta (történelem–magyar osztatlan tanári szak, SZTE) adott elő közérthetően az 1994-es ruandai népirtás utáni belpolitikai és társadalmi helyzetről. Előadásában számos fontos tényre hívta fel a figyelmet, hogyan próbálták konszolidálni a helyzetet a tuszik és a hutuk között az afrikai országban. A szekció másik érdekes előadása Lengyel Ádám (PhD-hallgató, SZTE) nevéhez fűződik, aki az afganisztáni iraki háború során a Vörös Szárnyak I és II mentőakciók történetét tárta fel az érdeklődők előtt.

Lengyel Ádám (PhD-hallgató, SZTE) prezentációja

Az ebédszünet után az újkori magyar történelemmel foglalkozók előadásaival folytattuk. A szekcióban, melyet Dr. Kasza Péter vezetett, kiemelhető Csapó Fanni (PhD-hallgató, SZTE), aki Álomfejtő vagy politikai/hadi tanácsadó címmel tartott expozéja. Az általa elemzett irat titokzatos szerzőjéről többek között megtudhattuk, hogy elfogultan I. Ferdinánd pártján álló szerző, jó belpolitikai ismeretekkel rendelkezett és az irat egyfajta álláspályázat is lehetett, hogy a szerző közel kerüljön a Habsburg-udvarhoz. A szekcióban továbbá egy 16. századi lengyel diplomata, Laski Jeromos konstantinápolyi követ 1540–1541 közötti naplójáról tudtunk meg érdekes dolgokat Csizmazia Luca (történelem–latin osztatlan tanári szak, SZTE) előadásában. Majoros Máté (PhD-hallgató, SZTE) a babócsai „diverziós hadművelet” jegyzőkönyvét mutatta be. A szekció utolsó előadója Kreiter Júlia (történelem mesterszak, SZTE) volt, aki Bethlen Gábor moldvai válság alatt zajló külpolitikájának részleteivel ismertetett meg bennünket.

Kreiter Júlia (történelem mesterszak, SZTE) prezentációja

A konferencia utolsó szekciójában a manapság igen népszerű nőtörténettel foglalkozó előadásokat halhattunk a középkortól a jelenkorig bezárólag. A szekciót, amelyre még a második nap végén is számos érdeklődő volt kíváncsi, Dr. Czeferner Dóra vezette le. Gephárt Enikő (történelem mesterszak, SZTE) a középkori házasodási szokások keretében vizsgálta a nők korabeli helyzetét. Az előadók közül Szabó Noémi (történelem–magyar osztatlan tanári szak, ME) kutatásában a kora újkori (1526–1608) magyar históriákban szereplő nőábrázolásokat kategorizálta. A szekció és a konferencia utolsó előadója, Kiss Szandra (PhD-hallgató, SZTE) Valentyina Tyereskova személyét mint példaképet vizsgálta.

A konferencia nőtörténeti szekciójának résztvevői

A második napon is sok érdeklődő volt kíváncsi az előadásokra, aminek mind a szervezők, mind az érdeklődők örültek. Összességében elmondható, hogy nagyon értékes és tanulságos előadásokat hallhattunk a két nap alatt. Köszönjük szépen mindenkinek, aki eljött, akár előadóként, akár érdeklődőként. A konferencia gördülékeny lebonyolításában mindenképpen köszönetet kell mondanunk a szekcióelnököknek is. Reméljük, hogy a jövő évi konferencián is ugyanilyen gazdag, tartalmas és informatív előadásokat hallhatunk legalább ilyen széles közönség mellett, már kontakt keretek között. Várunk vissza mindenkit szeretettel!

Bessenyei Vanda
Szabó-Gajmer Bernadett

Ezt olvastad?

Viharos történelmünk egyik katasztrofális következménye a középkori Magyarország írásos emlékeinek pusztulása volt. A megmaradt könyv- és iratanyag számbavétele, majd feltárása
Támogasson minket