Sorsfordító változások nyomában – A TTE 31. konferenciája

Immáron 31. alkalommal került megrendezésre a Történelemtanárok Egylete (TTE) által a Történelemtanárok Országos Konferenciája. A 2021. október 2-i rendezvény első részében az előadók olyan jelentős történelmi változások hatásait vizsgálták, mint a 19. századi kolerajárvány, az első és a második világháború, valamint Trianon. A nap második felében került sor az emberi jogok tanításáról szóló kerekasztal-beszélgetésre, amelyen jogvédő szervezetek képviselői vettek részt. A helyszínt – a hagyományokhoz híven – a Kossuth Klub biztosította, az eseményt Ferencváros Önkormányzata és a Foundation Open Society Institute támogatta.

TTE konferenciája megnyitó
Miklósi László TTE-elnök megnyitója (Forrás: tte.hu)

A résztvevőket elsőként Miklósi László, a TTE elnöke köszöntötte. Örömmel hívta fel a résztvevők figyelmét arra, hogy a tavalyi alkalomhoz hasonlóan, most is lehetett online követni az előadásokat. A konferencia témájához kapcsolódóan elmondta, hogy talán a történelemben már végbement sorsfordító változásokhoz hasonló átalakulásnak lehetünk szemtanúi, napjaink egyik legnagyobb problémája például az ökológiai lábnyom kezelése. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a tanárok feladata a felnövekvő generáció segítése a kihívások kezelésében.

Őt követve Döme Zsuzsanna, Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros alpolgármestere köszöntötte a konferencián és az online térben megjelenteket. Köszönetet mondott az önkormányzat és a TTE között létrejött kapcsolatért, ami lehetővé teszi a tudományos tanácskozást.

Az előadás előtt sor került a díjátadóra is. Miklósi László Hidas Gábornak adta át az egyletért és a történelemtanításért végzett munkájáért a TTE által alapított Szebenyi Péter-díjat.

Szebenyi Péter-díj
A díj átadása Hidas Gábornak (Forrás: tte.hu)

Elsőként Fónagy Zoltán, az ELTE BTK Történettudományi Intézet történésze tartotta meg előadását, amelyben a járványok okozta demográfiai katasztrófák társadalmi következményeit vizsgálta. Elmondta, hogy a kutatás során elsősorban a 19. századi kolerajárványra koncentrált, hiszen ez az évszázad hozott fordulatot a fertőző betegségek elleni védekezésben. A modernitás előtti ún. hagyományos társadalmakat a beletörődés, korlátozott védekezési lehetőségek jellemezték, a járványt isteni büntetésnek vélték, így gyakoriak voltak a mágikus eljárások. Az alacsony mobilitás miatt a pandémiák foltszerűen, kiszámíthatatlanul terjedtek.  Ezzel szemben – hangsúlyozta Fónagy – a 19. században végbement modernizációs eljárások hatására a társadalom az állami intézményektől várta a védelmet, ami ösztönzőleg hatott a korszerű egészségügyi intézmények létrejöttére. Elmondta, hogy nemzetközi együttműködésre, illetve az első magyar közegészségügyi törvény bevezetésére is sor került a kolerajárvány hatására. Fónagy rámutatott arra, hogy a vizsgált pandémia Európában jelentősebb társadalmi destabilizációt nem okozott, viszont felerősítette a medikalizációs folyamatot, ami a járványtan fejlődéséhez vezetett. Előadásának záró részében elmondta, hogy gyökeres változásokat nem hoztak a járványok, azonban meggyorsítottak elkerülhetetlen társadalmi változásokat. Ez alól talán a 14. századi pestisjárvány jelenthet kivételt, ahol olyan nagy mértékű volt a demográfiai veszteség, hogy társadalmi változásokat kényszerített ki.

közönség TTE
A közönség (Forrás: tte.hu)

Következőnek Gyáni Gábor történész, akadémikus tartotta meg előadását, aki Trianon társadalmi és gazdasági hatásait vizsgálta. Elsőként a háború lezárulását követően kialakult légkört ismertette. Elmondta, hogy azzal a bizakodó viszonyulással szemben, hogy a monarchia győzelme esetén még az ország területileg gyarapodhat, „bekövetkezett a senki által nem várt jövő”, ami előidézte Trianon máig tartó traumadrámáját. Gyáni összegezte a veszteségeket, amellyel kapcsolatban kiemelte, hogy a létrejött állam nemzeti, társadalmi és gazdasági szempontból is egységesebbé vált, ugyanis a határváltozással a legelmaradottabb, etnikailag sokszínű területeket veszítette el az ország, melyet sok szakirodalmi elemzés támaszt alá. Hangsúlyozta azonban Gyáni, hogy modern városközpontokat is veszített az ország, ami Budapest túlzott kiemelkedését, a vidéktől való elszakadását, a vidéki városhálózat összeomlását eredményezte.

Elmondta, hogy a gazdasági következményeket illetően a közelmúltig uralkodó álláspont volt, hogy katasztrofálisak voltak a hatásai, azonban Tomka Béla szegedi professzor szerint a magyar gazdaságra nézve a negatív hatások a háborúnak tulajdoníthatók, nem pedig a békeszerződésnek. Tomka szerint – mondta Gyáni – ugyanis a kezdeti gazdasági nehézségek az Európát általánosságban jellemző dezorganizáltság következményei. Továbbá a természeti erőforrások elvesztése nem eredményezte a gazdaság összeomlását, hiszen annak szerkezete átalakult, a technológiai fejlődés és a humántőke, az emberi szakértelem vált fontossá, és mindezeket a békeszerződés nem érintette nagy mértékben.

Gyáni Gábor előadása (Forrás: tte.hu)

Gyáni azonban hangsúlyozta, hogy Trianon racionális magyarázata szinte hiábavaló törekvés, ugyanis a határok drasztikus megváltozása traumatikusan hatott a magyarságra. Rámutatott arra, hogy a kiegyezéssel egy francia típusú nemzetállam jött létre, amely elsődleges céljának a homogenizációt tekintette. A politikai és a kulturális életet is meghatározó eszme territoriális alapú volt, tehát az államhatároknak nagyon fontos, identitás részét képező szerepe volt. Trianon ezt rombolta le, azért annyira nagy hatású, mert megsértette a 19. században kialakult, a határok fontosságát szem előtt tartó nemzeti öntudatot.  

Kiemelte, hogy további kérdés az is, hogy az adott politikai rendszerek mennyire generálják mesterségesen a Trianon-tudatot. A Horthy-korszakot például a revizionizmus jellemezte, amely jelentős tömegpropaganda formájában hatott a magyarságra. Kiemelte, hogy a felhasználás célja lehet a nemzeti egység, annak látszatának a megteremtése. Viszont nyomatékosította mindezzel kapcsolatban azt, hogy eredményesen csak azt lehet felhasználni politikai célokra, aminek van valamilyen alapja.

TTE konferenciája közönség
A közönség (Forrás: tte.hu)

Előadásának zárásaként elmondta, hogy ha a spontán módon létrejött traumát és az ezt kultúrává alakító politika milyen módon határozta meg a Trianonról való gondolkodást. Hangsúlyozta, hogy a diktatúra alatt felejtésre kényszerítettséget felváltotta a rendszerváltással a történtekről való intenzív diskurzus.

A következő előadást Bihari Péter, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanára tartotta meg, aki a két világháború által okozott rövid- és hosszútávú hatásokat ismertette a résztvevőkkel. Elmondta, hogy a témával foglalkozó szakirodalomban inkább csak arra vonatkozó utalások olvashatók, hogy az első világháború rombolt, míg a második feltételeket teremtett. Bihari először a háború utáni konfliktusok közötti különbségeket ismertette. Hangsúlyozta, hogy az első világháború után 1922-ig sok katonai összetűzésre, belháborúra került sor, míg ezzel szemben 1945 után ez egyáltalán nem volt jellemző jelenség. Majd az összehasonlítást Németországra koncentrálva elmondta, hogy 1923-ban népszerű téma volt a kormányváltás, hiperinfláció, kommunista felkelések, valamint a Hitler-puccs. Ezzel szemben 1950-ben a gyakori témák között a porszívó, a harisnya, az élelmiszerjegyek eltörlése, illetve az Európa Tanács és Montánunió szerepelt.

Bihari Péter előadása (Forrás: tte.hu)

Kiemelte, hogy a két világégés utáni időszak közötti különbség forrása az amerikaiak Európához való viszonyulásában keresendő, hiszen az első világháború után nem avatkoztak bele a konfliktusokba, míg 1945 után amerikai katonák állomásoztak a kontinensen, biztosítva ezzel a békés továbblépés lehetőségét. Előadásának zárásaként Bihari a két háború közötti hasonlóságot is említett. Thomas Piketty közgazdász elemzésére hivatkozva utalt arra, hogy a napjainkban megfigyelhető nagy jövedelemkülönbségek a két világháború hatására vezethetők vissza.

Az előadások sorát Lányi András, az ELTE Társadalomtudományi Kar habilitált egyetemi docense zárta, aki arra kereste a választ, hogy Miért nem vesszük észre a hosszútávú változásokat? Bevezetőként Lányi elmondta, hogy ma a világban végbemenő változásokat túl nagy, vagy éppen kis méretük miatt nem észleljük. Kiemelte, hogy a szükséges értelmezési keretek is hiányoznak, hiszen az utolsó nagy narratíva – a szabad tőkeáramlás – érvényét vesztette. A természet legyőzése céljából felhasznált tudomány kiszámíthatatlanná vált, ami az erőforrások minél nagyobb léptékű felélését, a hulladéközön megjelenését eredményezte. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedés pusztítóvá vált, és a jólét csak az emberiség kis részére terjed ki.

Lányi András előadása (Forrás: tte.hu)

Hangsúlyozta, hogy mindaz, amit változásként megélünk, például a biológiai sokféleség összeomlása, a szennyezettség, az mind csak következménye a civilizáció válságának, ugyanis a fejlődés korszakai után a hanyatlás időszaka következik. Lányi szerint egy civilizáció összeomlásánál azok a tünetek jelentkeznek, amelyeket jellemzően ma is tapasztalunk, ilyen válságjel például a központosítás, vagy a mindennapi élet luxusának megnövekedése.

Előadásának zárásaként kiemelte, hogy jellemzően kisebb kezdeményezésekből nő ki új rendszer, erre kiváló példa a polgárosodást eredményező communitas a középkorban. Végezetül rámutatott, hogy a kis méretű és a pusztító változások is mind lassan elhúzódóak, szinte észrevehetetlenek.

Az ebédszünetet követően a TTE konferenciája az emberi jogok tanításáról szóló kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott, amelynek moderátora Vódli Zsolt István volt. Az eseményen az Amnesty International Magyarországot Karácson Zita, a Centropa Magyarországot Pál Borbála, a EJHA – Emberi Jogi Nevelő Hálózatát Juhász Vera, a Haver Alapítványt Dés Julcsi, az UCCU – Roma Informális Oktatási Alapítványt pedig Szénási Szilvia képviselte.

TTE konferenciája kerekasztal
A kerekasztal résztvevői (Fotó: tte.hu)

A résztvevők legelőször arra a kérdésre válaszoltak, hogy az emberi jogokhoz, illetve az oktatáshoz milyen módon kapcsolódnak. Az Amnesty elsősorban jogvédő szervezet, azonban emberi jogi oktatási programjuk is van, iskolai foglalkozásokat is tartanak. Az EJHA jogi nevelő szervezetként minden korosztálynak tart foglalkozást. A Haver Alapítvány a zsidóságról oktat, és közvetetten minden tevékenységük szorosan kapcsolódik az emberi jogokhoz, hiszen arra törekednek, hogy ne sztereotip módon gondolkodjunk egymásról. A Centropa elsősorban a holokausztra koncentrálja tevékenységét, befogadó és támogató környezet kialakításával arra törekszenek, hogy személyes történeteken keresztül elérhetővé váljanak a 20. századi események. Az UCCU célja egyenrangú társadalmi párbeszéd kialakítása a roma és a nem roma közösségek között, melyet fiatalok közötti beszélgetések megteremtésével igyekeznek megvalósítani.

A következő kérdés arra vonatkozott, hogy a pandémia alatt hogyan változott meg a képzéseikhez való hozzáférés. A szervezetek alapvetően sikeresen tudtak alkalmazkodni a kialakult helyzethez, sikerült online képzéseket, foglalkozásokat, versenyeket szervezni. Az UCCU az első országos lezárás során nem alakított ki foglalkozásokat az online térben, hiszen az általuk szervezett beszélgetések a roma és nem roma fiatalok között nagyon személyesek. Azonban a második karantén-időszak során már tartottak híres roma személyekről szóló online foglalkozásokat.

Zárásul a sikerélményekről beszélgettek a résztvevő szervezetek képviselői. Mindegyikük több pozitív tényezőt is kiemelt, ugyanis van érdeklődés a foglalkozások iránt a fiatalok és a tanárok részéről is. Éppen ezért felhívták a résztvevők figyelmét annak fontosságára, hogy az oktatási intézményekben tartott foglalkozások milyen nagy hatást gyakorolnak a diákokra és a pedagógusokra egyaránt, így érdemes az emberi jogokra koncentráló rendhagyó órák szervezése.

A Történelemtanárok Egylete rendezvényének utolsó napirendi teendőként megfogalmazott egy állásfoglalást, amelyet honlapjukon tettek közzé.

A TTE konferenciája végére több aktuális kérdésre kaphattak választ a résztvevők, hiszen mindegyik előadás valamilyen módon a jelenre koncentrált. Az emberi jogokról szóló kerekasztal-beszélgetés pedig a sikeres történelemtanításhoz szolgált adalékul, mivel a képviselt szervezetekkel való együttműködés az állampolgárrá nevelésben jelentenek segítséget a pedagógusoknak.

 

Herczeg Annamária

Ezt olvastad?

A Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára 2021. október 20-án tartotta meg Lányok, nők, asszonyok. Női sorsok, szerepek, életutak a