Spooky season – a szentek, a tökök, a reformáció és a szellemek időszaka

Oszd meg másokkal is:

Világtörténelem

Október 31. és november 2. között nem egy, hanem négy lehetőségünk van ünnepelni. Hogy kik, mikor és mit ünnepelnek, van-e Magyarországon Halloween vagy csak mindenszentek, és egyáltalán: szakrális vagy világi-e ennek a négy, egymástól eltérő, de nem független ünnepnek a tartalma, arra cikkünk igyekszik válaszokat kínálni.

A reformáció emléknapja – Halloween – mindenszentek – halottak napja négyesének tárgyalásakor kézenfekvőnek tűnik, hogy egyesével végignézzük, hogy mit, mióta, kik és miért ünnepelnek. Ehelyett (miközben persze törekszünk elhelyezni mindet időben és térben) azonban

az említett ünnepek torlódása, összefonódása miatt izgalmas azokat egymáshoz való viszonyukban és társadalmi gyakorlatukban látni.

Egyik sem izoláltan létezik ugyanis, és együttesen érdekes látleletet adnak arról, hogy napjaink társadalma miként viszonyul a valláshoz, a fogyasztói kultúrához, a hagyományhoz, az újhoz és a régihez.

Az október 31-i napon mindjárt két ünnep osztozik: a protestánsok számára kiemelt reformáció emléknapja, illetve az amerikainak tekintett Halloween. Az említett négy ünnep közül talán a reformáció napja kerül legkevésbé előtérbe, mert a katolikus többségű Magyarországon inkább a november 1-i mindenszentek ünneplésére esik a hangsúly. Ez az, ami 2000 óta munkaszüneti nap is hazánkban, és ez az, ami a nem vallásosak számára összemosódik az egyébként november 2. napjára datált halottak napjával.

Az ünnepek a vallás, szakralitás szemszögéből

A négy ünnepben keverednek egymással a különböző pogány, szakrális és világi elemek. A Halloween eredete a kelta Samhain nevű ünnep, amely maga is keveredett a római Feralia és Pomona ünnepeivel, miután a Római Birodalom Kr. u. 43-ban meghódította a kelta területek nagy részét. Így a kelta aratóünnepbe és az év végének ünneplésébe (mivel az év náluk november 1-jén kezdődött) a halottakról való megemlékezés is vegyült. Ekkor tehát még nem beszélhetünk Halloweenről – ahhoz szükséges volt előbb, hogy 609-ben VI. Bonifác a mártírok, majd később III. Gergely pápa minden szent ünnepévé jelölte ki ezt a napot. Így az angolul All Saints’ Day vagy a középkori angol megnevezés alapján All Hallows’ Day előestéjére (azaz angolul All Hallow’s Eve, rövidebben Halloween) került a kelta gyökerű ünnep – tűzgyújtással, a szellemek elijesztésével.

A minden szentre és az üdvözült lelkekre emlékező november 1-jét követő nap 998-ban, Odilo clunyi apát kezdeményezésére vált a tisztítótűzben szenvedő lelkek, és általában minden elhunyt emlékünnepévé. A clunyi bencések gyakorlata hamarosan széles körben ismertté vált, Róma pedig a 14. században fogadta be, és 1915-ben XV. Benedek pápa engedélyének hatására vált megünneplése általános egyházi gyakorlattá.

A katolikus egyházban tehát már évszázadok óta szokás volt minden szentet ünnepelni, amikor 1517. október 31-én Luther Márton kollégáival megosztotta 95 pontból álló vitaanyagát, amelyben megfogalmazta többek között a búcsúcédulákkal, a búcsúval kapcsolatos téziseit, amelyben azt fejtette ki, hogy a pápa nem, csak Isten bocsáthat meg bűnöket. A tézisek kiszivárogtak, és rohamos tempóban terjedtek el az egyetemen kívül is. A sokkal forradalmibban hangzó történet szerint a wittenbergi vártemplom ajtajára tűzte ki a téziseket, kifejezetten azért ezt az időpontot választva, mert a mindenszentek ünnepe közeledtével egyébként is tele voltak a templomok. Ami bizonyos, hogy Luther újító szándéka és kiállása indította el a reformáció folyamatát, ezért is ünneplik a protestánsok október 31-én azt az emléknapot, amely egyházaik, a korábbihoz képest új szellemiségű egyház és vallásgyakorlás létrejöttét tette lehetővé.

halloween
Martin Luther (Készítette: id. Lucas Cranach, Forrás: Wikimedia Commons)

A reformáció emlékünnepe nyilvánvalóan egyházi, vallási ünnep, a mindenszentek és a halottak napja esetében azonban látható, hogy egyszerre van jelen vallási és szekuláris ünnepként is: a nem hívők és a protestánsok számára a vallási jelleg helyett a halottakról való emlékezés kerül előtérbe (többnyire azt is november 1-jén, hiszen a munkaszüneti nap miatt a családi összejövetelekre, temetőlátogatásokra is ekkor kerül sor), míg a katolikusok számára a miselátogatás, imádkozás is része az ünnepnek.

A Halloween esetében is megfigyelhető a transzcendenssel való kapcsolat, de itt a fókusz a fizikai és a túlvilági lét közötti átjárhatóságon, a szellemeknek a földre való visszatérésén van. Az ünnep a különböző kulturális hatások következtében többször változott, és a szellemeknek készített áldozat, a jóslás, az ősök szellemeitől való félelem egyaránt megjelennek a különböző szakaszokban. Az ünnep ma ismertebb, leginkább a fogyasztói kultúra hatásait magán viselő formája a 20. században alakult ki. Az Egyesült Államokban a 19. században az ír kivándorlók terjesztették el szélesebb körben Halloween ünnepét, ahol a szakrális elemek kikerülésével inkább közösségközpontúvá és szekulárissá vált, az 1920–30-as években elterjedő vandalizmus azonban az ünnep szelídítésére késztette a döntéshozókat. Ennek, és az 1950-es években berobbanó baby boomnak köszönhetően a Halloween gyerekközpontú ünnep lett (a „trick or treat” szokása is elsősorban a gyerekek szórakozása, és ebben az időszakban már hangsúlyosan megjelent az üzleti szempontú megközelítés is).

halloween
Halloween (Készítették: J. M. Wright – Edward Scriven – Robert Burns, Forrás: Wikipedia.org)

Akkor legyen Magyarországon Halloween, ha Amerikában busójárás!”

Néhány évvel ezelőtt figyeltem fel arra, hogy az általam használt közösségimédia-platformokon élénk vita bontakozott ki a Halloween kontra mindenszentek témakörben (azóta számos blog, sajtóorgánum, online műsor foglalkozott már a témával). Az egyik oldal elsősorban azt emelte ki, hogy a Halloween nem illeszkedik a magyar hagyományokhoz, hangsúlyozta, hogy ez egy kívülről jövő, amerikai ünnep, ami csak a fogyasztásról szól, ami itthon idegen, és rámutatott, hogy van nekünk számos szép ünnepünk is, miért nem azt ünnepli inkább az, aki magyar. A mindenszentek azonban nem az egyetlen olyan ünnep, amellyel – időbeli közelségük és történeti összefonódásuk okán is logikusan – ellentétbe állítják. Erre utal a búsójárásos párhuzam, ami néprajzos-antropológus szempontból az egyik legizgalmasabb felvetés. Ez azt mutatja ugyanis számunkra (bár szisztematikus kutatómunka nincs még mögötte, de mindenképpen tervben van), hogy a Halloweennel kapcsolatos ellenérzések, a Magyarországon mintegy 20 éve jelenlévő ünnepről való vélekedések túlmutatnak magán az ünnepen, és leképeződnek benne a hagyományhoz, a régi és új viszonyához, akár a valláshoz kapcsolódó viszonyulások. Érdemes volna alaposabb vizsgálat alá vonni azt, hogy kik azok, akik szívesen ünneplik a Halloweent, kik utasítják el, kik azok, akik esetleg október 31-én felöltik a legrémisztőbb jelmezt, majd ellátogatnak a temetőbe és az elhunytakért imádkoznak, vagy október 31-én dupláznak a reformáció emléknapját és a Halloweent is ünnepelve, majd azért kimennek a temetőbe gyertyát gyújtani, de a mindenszenteket már nem ünneplik.

halloween
Franz Skarbina: Allerseelentag (Hedwigskirchhof) (1896, Forrás: Wikimedia Commons)

A Halloweennel kapcsolatos tudásmátrix rendszerezett és tudományos feltérképezése azért is volna izgalmas, mert szélesebb körben éppen a történeti háttér ismerete látszik leginkább hiányosnak. Ezért is tartja magát az „amerikai ünnep” vélekedés, pedig arról van szó, hogy amerikai közvetítéssel jutott el Európába a Halloween, így hazánkba is, és nyilvánvalóan nagy szerepet játszik ebben a folyamatban a globalizáció, a megjelenésben pedig a fogyasztói kultúra. (A nagy bevásárlóközpontokban, szupermarketekben csak az tudja kikerülni a tökös-csontvázas-pókhálós dekort és termékeket, aki nem megy oda.) És, hogy bonyolódjon a helyzet, nemcsak az Egyesült Államokból, hanem az amerikai kontinens más területeiről is származnak „halloweeni” elemek. Például a mexikói halottak napja La Calavera Catrinája, a virágkoszorús, csinosan felöltöztetett női csontváz, ami sminkekben, öltözékben előszeretettel jelenik meg a magyar halloweeni programokon is. Ez a figura egyébként a halottak napi ünnepkörhöz kapcsolódik a katolikus többségű Mexikóban, de hagyományosan ott sem Halloweent ünnepelnek – az ünneplés mégis markánsan eltérő attól, amit Magyarországon a csendes emlékezéssel megszokhattunk. Mindezen felül megjelennek a szélsőségesen elutasító vallási és egyházi nézetek, amelyek között az „ezoterikus”, „sátánista” jelzők is megjelennek, megkérdőjelezve még az ünnepjelleget is.

A mindenszentek és a halottak napja a népi kultúrában, néphitben is megjelennek. Például

„[a] szegedi tájon mindönszentök kalácsa, kóduskalács néven üres kalácsot sütöttek, amit a temető kapujában várakozó koldusoknak adtak, hogy ők is megemlékezzenek a család halottairól. Csallóközben is az ezen a napon sütött kalácsot osztották szét a temető kapujában álló és imádkozó koldusok között, nehogy a halottak hazalátogassanak. Jászdózsán, miközben a temetőben gyertyát égettek, odahaza égve hagyták a lámpát, hogy a halottak széjjel tudjanak nézni.”

A néphit szerint mindenszentek és halottak napja közötti éjszakán a templomban a halottak miséznek; és november 2-án mosási tilalom volt, nehogy a hazajáró halottnak vízben kelljen állnia. A Csallóközben azért nem mostak, mert úgy tartották, hogy ilyenkor megsárgulna a ruha.

A kultúra bonyolultságát és sokféleségét, a történeti előzmények ismeretének szükségességét ez az őszi ünneptorlódás is jól megmutatja. Ahogyan rámutat a kultúrák változékonyságára, egymásra hatására, az egyházak szerepére, a néphit tartalmaira, a szakrális és a szekuláris elemek együttélésére is.

Apjok Vivien

Források:

Evangélikus.hu – Luther Márton

Evangélikus.hu – Mindenszentek ünnepe és halottak napja

Halloween nem ártatlan pótfarsang – tiltakozások világszerte

History of Halloween

History of Samhain

Katolikus.hu – Halottak napja 

Katolikus.hu – Mindenszentek ünnepe

Magyar Katolikus Lexikon – Mindenszentek ünnepe

Magyar Néprajz VII. – November 1. Mindenszentek napja

Magyar Néprajz VII. – November 2. Halottak napja

Zarándok.ma – Halloween: a sátán imádatának ünnepe

 

 

 

Ezt olvastad?

Az Egyesült Államok történetének legvéresebb konfliktusa volt az 1861 és 1865 közt zajlott polgárháború, azonban a testvérháború kezdete előtt nem
Támogasson minket