A Szegedi Történészhallgatók Egyesületének első konferenciája

2019. április 11-én 9 órakor kezdetét vette a Szegedi Történészhallgatók Egyesületének hagyományteremtő céllal megrendezett első konferenciája a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában. Nagyszámú érdeklődő közönség mellett a rendezvényt Papp Sándor, az SZTE BTK Történettudományi Doktori Iskola vezetője és a Középkori és Kora Újkori Tanszék tanszékvezetője nyitotta meg. Beszédében kiemelte a SZETE létrejöttének szerepét és tevékenységének példamutatását a felnövekvő történészgeneráció számára.

Papp Sándor

A megnyitó után a résztvevők elsőként Tomka Bélának, az SZTE BTK Jelenkor Tanszék tanszékvezetőjének Erőszak és történelem című plenáris előadását hallgathatták meg. A professzor három fő témakört érintett: az erőszak definícióját, megjelenési formáit a történetírásban, valamint hosszútávú trendjeit. Kiemelte, hogy a kora újkortól kezdődően egyfajta kettősség fedezhető fel az erőszak trendjeiben: azaz míg az interperszonális erőszak csökken, addig az állami mértéke növekszik. A második plenáris előadó Deák Ágnes, az SZTE BTK Modernkori Magyar Történeti Tanszék egyetemi tanára volt, aki a Ki volt a kiegyezés atyja? címmel tartott előadást. A kiegyezés létrejöttének újfajta megközelítését volt szerencséje hallani a közönségnek, hiszen az előadó arra hívta fel a figyelmünket, hogy bár Deák Ferenc szerepe megkérdőjelezhetetlen az 1867. évi eseményekben, mégsem szabad kizárólag neki tulajdonítani a sikereket. Az előadó hangsúlyozta, hogy a kiegyezés létrejöttét elősegítő újítások nem Deák Ferenc személyéhez köthetők, hanem a konzervatív elit és a magyar liberálisok politikai termékei.

A plenáris ülést rövid kávészünet követte, majd két szekcióban folytatódtak a konferencia előadásai. Az első emeleti előadás-sorozat a 19. századi magyar történelem témájával kezdődött, melyet Deák Ágnes vezetett le. A szekció Krizsán Bálint Egy konzervatív hírlap a kormányzat és az ellenzék között – A Nemzeti Ujság, 1845–1848 című előadásával indult. A sajtótörténelem megismerése közben mélyebb betekintést nyerhettünk az újság alapelveibe, az ideológiák változásába és az ezt körülölelő konfliktusokba. A konferencia ezt követően Kőrös Ákos Nőtöbblet Komlóskán a 19. században című előadásával folytatódott. A község az évek során elnéptelenedéssel, háborúkkal, valamint járványokkal küzdött. Ezek együttese és még számos más faktor is közrejátszott a nőtöbblet kialakulásában. Az első szekció záróelőadását Rudisch Ferenc tartotta, témájaként a Szakadás a magyar orvostársadalmon belül – az 1860-as Markusovszky–Poór-vita és annak kontextusa címet adva meg. Egy kevésbé ismert, ámbár igencsak jelentős eseményt ismerhetett meg a közönség. A vita fő konfliktusforrása az oktatás nyelvi kérdése volt, melynek következményeként a világhírű orvos Johann Czermak lemondott tanári címéről az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.

A második emeleti első szekció a Személyes történelem címet viselte. Vezetője, Cziráki Zsuzsanna kiemelte a személyes tanúságtevők szerepét a történelemben, s felhívta a figyelmet a többsíkú történelemelemzés fontosságára. Az előadások sorát Kopacz Norbert kezdte meg, aki Al-Gyógyi Török Ferenc hadinaplóját mutatta be az 1681–1683-as török hadjáratról a Magyar Királyságban. A szóban forgó hadjárat útvonaltervének rekonstruálása mellett a hadinapló szövegének tartalmáról és formai elemeiről, valamint tényleges hasznáról is képet kaptunk. Őt követve Szakolczai Laura bemutatta Az özvegy erdélyi fejedelemné: Lónyay Anna kapcsolati hálója címet viselő előadását. Laura előadásának középpontjában Kemény János fejedelem felesége, Lónyay Anna állt, akinek vezető erdélyi és magyarországi politikusokat is tartalmazó, kiterjedt kapcsolathálójával ismerkedhettek meg a jelenlevők, közelebb kerülve Erdély viharos történelmi folyamataihoz. A szekció harmadik előadója, Majnár Sándor az 1640-es évek egyik angol diplomatája, Thomas Bendish konstantinápolyi követsége alatti tevékenységéről beszélt. Megtudtuk, hogy a political presbyteriannak tekinthető Bendish követségének célja a korrupció felszámolása volt, persze amellett, hogy kedvező egyezményeket igyekezett kiharcolni a szultánnál.

Rövid frissítő után Vukman Péter elnökletével kezdetét vette a Diplomáciatörténet szekció az első emeleten. Elsőként Balatoni Balázs Brit diplomáciai kísérletek a Balkánon az I. világháború kezdetén (1914–1915) című előadása hangzott el. A Balkán világába a Buxton fivérek szemszögéből tekinthettünk bele, részletesen megismerve általuk a brit hatalmi törekvéseket, megfűszerezve egy merénylettel, amelyben életüket veszítették. Ezután az Eurázsiai kontinens ellentétes felén találtuk magunkat, immáron Szabó Levente Gábor A Japán Birodalmi Haditengerészet Washington és London között című előadásával. Japán haditengerészeti fejlesztéseinek korlátjairól, valamint a két világháború közötti angol–amerikai–japán hadihajó építési versenyről tudhattak meg többet a jelenlevők. A szekció zárásaként Tóth Tibor Visszaemlékezések és gondolatok a brit–magyar diplomáciai kapcsolatról 1983–1984-ben című előadása következett. Kiderült, hogy Margaret Thatcher brit miniszterelnökasszony utazása Magyarországra a keleti blokk felé történő nyitányként értelmezhető, globális szinten viszont nagy port kavart.

Szabó Gábor Levente

Az újkor előtti történelem nevet viselő szekciót, ahol Sebők Ferenc elnökölt, Ormos Bálint Az eke szarvától a lant húrjáig, a római elit szerepértelmezése a kései köztársaságban és a korai principatus idején előadása nyitott meg. A kutató elsősorban a társadalmi felfogásban bekövetkező változásokat kívánta bemutatni a Kr.e. 160-tól Kr. u. 113-ig tartó időszak irodalmi műveinek vizsgálata nyomán. Kitekintést nyújtott a város és a vidék kapcsolatának jellegét illetően is. A második előadó Kerényi Bálint a honfoglalás előtti magyarok történelmébe kalauzolta el a hallgatóságot. Kutatásában a hun kontinuitás elméletét vizsgálta, valamint azt is felvetette, hogy a magyar sabartoi asphaloi hagyomány őrzői a szabír eredetű kabarok voltak. A szekción belül Danka Balázs zárta a sort, aki az egyházi intézményeket mint középkori magyar királyi temetkezőhelyeket vizsgálta. Megtudtuk, hogy az uralkodói temetkezési szokások már a 13. századtól eltéréseket mutattak a vizsgált korszakon belül, hiszen a fehérvári temetkezés mellett gyakorivá vált a szerzetesi nyughelyek alkalmazása.

Az ebédszünetet követően a Propaganda szekció vette kezdetét. Kasza Péter köszöntötte a felfrissült hallgatóságot, majd Csapó Fanni Földrajzleírás a politika szolgálatban című előadása hangzott el, amelyben a 16. századi bécsi humanista Wolfgang Lazius Erdély-leírása került a középpontba. Az előadó arra mutatott rá, hogy a humanista történetírói konvenció kötelező elemét, azaz az adott ország/terület történelmét bemutató nagy, összefoglaló munka elején olvasható földrajzleírást, hogyan használta fel Lazius arra, hogy Habsburg Ferdinánd Erdély iránti területi (jog)igényét megalapozza. Másodikként Majoros Máté Johannes Herold Dialógusa, avagy egy elfeledett beszélgetés a 16. századból című előadása következett. A közönség az 1556-os dél-dunántúli törökellenes hadjáratba kapott betekintést Herold művén keresztül, mely egy kitalált keretbe helyezett hiteles történetet mesélt el. A szekció zárásaként az Utazások Tunézia és Algéria partjain előadást hallgathatták meg a jelenlevők Mihályi Dorottya prezentálásban. Egy francia orvos és egy magyar tanár feljegyzései alapján ismertük meg a címben is említett területeket. Egyebek között olyan hasonlatokat hallhatunk Tunézia és Magyarország között, amelyek számos ember arcára mosolyt csaltak.

Egy rövid szünetet követően az előadások ismét két helyszínre váltak szét. Kalmár Melinda elnöklésével vette kezdetét a Kommunizmus és propaganda szekció, ami Bessenyei Vanda Párhuzamok és különbségek a Rajk- és a Slánský-per között címet viselő eladásával vette kezdetét. A korszakra jellemző koncepciós perek két markáns eseménye került terítékre. Míg mindkét per végkifejlete azonos, addig lebonyolításukban számos eltérés volt felfedezhető, így például az aktuális vezetés és a szovjethatalom viszonya között. A koncepciós pereket követően a Közvélemény-kutatás a Kádár-korszakban című előadás következett Szakál Veronika prezentálásában. A kutatóintézetek létrejöttének és átszervezésének okaitól egészen a megkérdezettek arányáig számos érdekességet hallhattak a jelenlevők. Az is kiderült, hogy a koraszkra jellemző cenzúra itt is jelen volt, és az adatok közlésekor szerepet kapott. A szekció zárásaként Kiss Szandra Kozmonauta mint az új szovjet ember megtestesítője? – Az űrhajósok megjelenése a szovjet propagandában előadását hallgatta érdeklődve a közönség. Bár a Szovjetunió elvesztette az űrversenyt, voltak sikeres évei, amíg tartott, amiknek hatalmas társadalmi szerepe volt. A kozmonauták űrutazásától egészen a magánéletük feletti teljes állami kontrollig kaptunk betekintést az előadás során. A propaganda szerepe kiemelkedő volt, az összes elérhető hírközlő eszköz a szovjet sikereket hangsúlyozta, és hősi szerepbe „kényszerítette” az űrutazókat.

Dávid Benjámin

A második emeleten a Pihurik Judit által elnökölt Háború és emlékezet címet viselő tagozattal folytatódott a konferencia. Elsőként Dávid Benjámin mutatta be kutatási eredményeit a Békés megyei első világháborús emlékműállításokról. Megtudtuk, hogy már az 1915-ben megalakuló Hősök Emlékét Megőrző Országos Bizottság és az 1917. évi VIII. törvénycikk célja is a háborúban elesett hősök emlékének megőrzése volt. A kutatás Békés megye emlékműveit a kollektív és egyéni gyász megjelenési helyeként, valamint az emlékezet reprezentációs eszközeiként vizsgálta. Domján Máté Az Egyesült Államok tengerészgyalogsága a második világháborúban című prezentációjában az 1. hadosztály 1942–43-as guadalcanali és az 1944-es peleliui hadjáratokban való részvételét vizsgálta a harcokban tevékenykedő három tengerészgyalogos (Robert Leckie, Eugene Sledge és Sidney Phillips) memoárjainak tükrében. A konklúzió a két hadjárat többszempontú összehasonlítására futott ki. A harmadik előadó, Szabó Sándor a második világháború kunszentmártoni emlékeit mutatta be előadásában. A kutatás többek közt kitért Bozsik Bélának a szolnoki, Koncz Gábornak az érsekújvári bombázásáról szóló visszaemlékezésére, valamint Pásztor Imre franciaországi fogságára. Szabó Sándor kiemelte, hogy a bemutatott interjúkban mint narratív történetformákban megnyilvánul az a fájdalom, szenvedés és hazaszeretet, amit a második világháborús veteránok átéltek.

Az első emeleti záró szekció a Hadművészet címet viselte, melynek elnökléséért Kiss Gábor Ferenc felelt. Az immár négy fővel rendelkező szekciót Kormányos Márk nyitotta meg, aki az angol történelem egyik sötét foltjáról beszélt „A brit hadsereg legnagyobb katasztrófája Yorktown óta” – Az első világháború Mezopotámiában címmel. Az Oszmán Birodalom ellen felvonuló angol csapatok a mai Irak területén keresztül próbálták meg az országot harapófogóba zárni egy váratlan támadással. A kezdeti sikeres előrenyomulást azonban a rendeződő oszmán seregek képesek voltak megállítani, majd ostromgyűrű alá venni a brit csapatokat. A fegyverletételt követően több mint tízezer brit és indiai katona esett fogságba. Ázsiában maradva, de keletebbre vándorolva folytatódott a szekció. Mezey Csaba Bence „La sale guerre” – A maláj válság és az indokínai háború összehasonlítása című előadásában ismertette a 20. század két konfliktusának kezdeti okait, valamint végeredményüket. Míg Malajziában a brit–maláj együttműködés eredményeképpen sikerült legyőzni a felkelőket, addig Indokínában a franciák csúfos vereséget szenvedtek a gerilla harcmodort viselő lázadók ellen. Harmadikként Csík Ádám Lajos következett Rádió és a Magyar Néphadsereg. Az 1968-as csehszlovák bevonulás és a Magyar Néphadsereg rádiófelderítése című előadásával. A Magyar Néphadsereg, miután megkapta a szovjet vezetéstől a parancsot a bevonulásra, elkezdte a felkészülést. A katonák számos technikai probléma mellett is képesek voltak ellátni feladatukat, és sikeresen gyűjtöttek információt a környező országok rádióforgalmazásából. Zárásként Lengyel Ádám előadását hallhattuk, mely a „Rendben, maga mondja meg az elnöknek…” Kutató-mentő bevetések előkészítése az öbölháborúban címet viselte. Kuvait iraki megszállását követően lelőttek egy amerikai vadászgépet. A mentőalakulat hamarosan útnak indult, ám számos technikai nehézség merült fel. Az éppen átszervezés alatt álló egységnek nem volt könnyű dolga. Megküzdve a katonai hierarchiával és a helyzet adta komplikációkkal ismerhettük meg, milyen nehéz munkát kapott az amerikai Légierő kutató-mentő alakulata.

Mezey Csaba Bence

A második emeleti Együttműködések és kihívások nevet viselő szekciót Kökény Andrea vezette le. Elsőként Tóth István Szeged és a Balkán Akadémia előadását hallhattuk. A prezentáció a szegedi felsőoktatási törekvések tekintetében egy fehér foltot kívánt kiszínezni azáltal, hogy felvázolta az 1910–1912-es harmadik egyetemért való versengés és a kolozsvári egyetem Szegedre költözése közötti időszakra tehető Balkán Akadémia történetét. Ezt követően Berczeli-Nemcsényi Alex következett, aki egy német–amerikai kolónia történetét ismertette. Tudvalevő, hogy a 19. századi Egyesült Államok több millió Európából érkező bevándorló otthonává vált. A kutatás középpontjában azonban elsősorban a német területekről érkezettek álltak. Az előadó azt igyekezett felvázolni, hogy milyen tényezők hatására indultak útnak, hogyan kezdték meg új életüket, és miként működtek az általuk létrehozott kolóniák. Az előadás részletesen kitért Sisterdale-re és egy olyan Latin-kolóniára, ahol német–amerikai értelmiségi kör is működött. A szekció harmadik előadója, Kádár József a jordániai nacionalizmusról adott elő, melynek csírái már az 1920-as években megjelentek. A kutatás azt vizsgálta, miként lehet a jordániai nacionalizmust definiálni, kit lehetséges jordániainak tekinteni, valamint a palesztin–jordániai ideológiai harc főbb eseményeire is kitért. Végül Gombos Jarmo prezentálta Az észak-európai együttműködés kialakulása című kutatását. Előadása középpontjában az 1950-es években kialakított észak-európai együttműködés első évtizedei álltak, különös tekintettel a dán–finn–izlandi–norvég–svéd együttműködés azon két szervére, melynek köszönhetően létrejött az országok közötti iratmentes közlekedést és tartózkodást biztosító Északi Útlevélunió. Természetesen számos kudarcot is le kellett küzdenie a sikeres együttműködéshez.

A konferencia záróbeszédét Szabó Gábor Levente, a Szegedi Történészhallgatók Egyesületének elnöke tartotta, aki elmondta: örömükre szolgált, hogy megrendezhették a SZETE első konferenciáját. Kiemelte, hogy ez a konferencia nagy előrelépést jelentett számukra, s remekül rávilágított az egyesület valódi céljára, mégpedig a szakmaiság és a közösségépítés erősítésére. A konferencia nemcsak tudományos, de baráti légkört is teremtett a résztvevő előadók és a jelenlévő hallgatóság számára.

Bereczki Zsolt–Martus Nikoletta

 

 

Ezt olvastad?

Az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskolájának három doktori programja 2024 nyarán nemzetközi konferenciát szervez magyar és külföldi doktori hallgatóknak, hogy
Támogasson minket