„…szeretnék már a fenébe menni” – megjelent az ArchívNet új száma
Napjainkban egyre népszerűbbek a történelem személyes forrásai: a naplók, magánlevelezések, önéletrajzok, visszaemlékezések. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának 20. századi forrásokat bemutató online folyóirata, az ArchívNet most megjelent, 2016. évi hatodik száma is ezekkel foglalkozik.
A tematikus összeállítás címe: Háború és társadalom – naplók, levelezések az I. világháború idejéből. A 2001-ben alapított folyóirat e számmal párhuzamosan ráncait is felvarrta. Tartalma ezentúl megújult honlapján érhető el.
A szám tartalma:
Völgyesi Zoltán: A háborús évek Fóton 1914–1918 – Gróf Apponyi Franciska befejezetlen naplója
„Megírtam ezt a füzetet a fóti jótékonysági intézmények munkásságáról, talán avatatlan tollal, de annál erősebb hittel, hogy jót teszek vele – írta naplója előszavában a háború alatti jótékonykodásban és szociális szervező munkában kitűnt gróf Apponyi Franciska – […] hadd maradjon nyoma annak, hogy tettem-e valamit, és Isten segítségével és legjobb szándékom szerint tudok-e még valamit tenni azért a kis darab földért, melynek a sors asszonyává tett.”
Szakács Annamária: „A Király meghalt!” – Ifj. Teleki Sándor első világháborús naplója
Az első világháború centenáriuma kapcsán számos napló, visszaemlékezés, korabeli eseménnyel foglalkozó oldal és e témához kapcsolódó munka áll az érdeklődő rendelkezésére. Ifj. Teleki Sándor (1861–1919) naplója is ezek sorába illeszkedik. A nagy múltú család tagja az első világháború kezdetétől majdnem annak végéig vezette szinte napi rendszerességgel naplóját, amelyben érdekfeszítő, izgalmas történeteket olvashatunk.
Szőts Zoltán Oszkár: „… szeretnék már a fenébe menni – de nem lehet” – Három levél az Országos Széchényi Könyvtár Irattárából
Mi köze volt egymáshoz a magyar oktatófilmgyártás úttörőjének, a Természettudományi Múzeum volt főigazgatójának és egy sikeres szülészorvosnak, név szerint Geszti Lajosnak, Ernyey Józsefnek és Schey Gézának? Erre is választ kapunk az Országos Széchényi Könyvtár Irattárában található alábbi levélváltásból, amely érdekes adalékul szolgál a személyes kapcsolatok első világháború alatti alakulásához.
Fülöp Márton: Az 1956-os forradalom a nyugatnémet szatirikus lapokban
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eseményei élénk visszhangot keltettek a nemzetközi sajtóban, így természetesen a vicclapok reakciója sem maradt el. Ez utóbbiak egyrészt a modern szatíra bevett eszköztárával (karikatúrák, gúnyos karcolatok, stb.) kritizálták a szovjet vezetést, Kádár Jánost, valamint a nemzetközi segítség elmaradásáért a Nyugatot, másrészt viszont nem kifejezetten nevettető szándékú műalkotásokat is közöltek, amelyekkel a szabadságharcosokkal való szimpátiájukat kívánták kifejezni.
Az írás három, a vasfüggönyön túli német nyelvű szatirikus folyóirat – a svájci Nebelspalter, az NSZK-s Simplicissimus, valamint a Nyugat-Berlinben megjelenő, de a keletnémet lakosság számára íródott, az NDK-ba rendszeresen becsempészett Tarantel – magyarországi történésekre reflektáló grafikáit mutatja be.
Apáti Anna Zita: Budapest – Washington – Havanna, avagy egy FBI-akta háttere
Curtis A. Fitzgerald, az FBI különleges ügynökének jelentése: „1967. november 20-án [J. B.] a Mariasy Felix F. álnevet használva eltérítette az Egyesült Államok, Florida Hollywood, North Perry repülőtérről a Bahama-szigetek, Bimini felé tartó kétmotoros N1431P számú Piper Apache típusú repülőgépet… Kubába, Havannába.” Ezt követően vette körözés alá az FBI az Interpollal közösen a magyar származású amerikai [J. B.]-t.
Ezt olvastad?
További cikkek
Beethoven zsoldosai – A Wagner-csoport
Az orosz „privát katonai kontraktort”, a Wagner-csoportot az utóbbi időben elég komoly érdeklődés övezi, köszönhetően a már több mint egy éve zajló orosz-ukrán háborúnak, amelyben a szervezet zsoldosai szerepet vállalnak. […]
Tényszerűen a leírhatatlanról – Witold Pilecki lovassági kapitány auschwitzi jelentése
A holokauszt a második világháború egyik legborzasztóbb fejezete. A felfoghatatlan emberi könyörtelenség csúcspontja, az állam által előírt tömegmészárlás és népirtás definíciója. Mivel igen mély nyomot hagyott az emberiség kollektív emlékezetében, […]
Vágy és valóság – Magyarország lehetőségei az 1945 körüli években
Egyetlen nép, nemzet, állam története sem értelmezhető önmagában, szűk keretek között. Minden ország történetében döntő hatása van a nemzetközi eseményeknek, a világpolitika porondján zajló történéseknek. Ez kétségtelenül igaz nemzetünk, hazánk […]
Előző cikk
Az állandóság hosszú évtizede - A Magyar Néphadsereg 1970-1985 között
December 17-én, szombaton délután rendezték meg a Hadtörténelmi Délutánok előadássorozat ez évi utolsó előadását. Ez alkalommal Dr. Solymosi József tanácsos, a HM HIM Hadtörténelmi Levéltár főlevéltárosa ismertette a Magyar Néphadsereg […]