Szériakoktél – 10+1 történelmi sorozat hűsöléshez

A nyári szabadság többek között arra is alkalmas lehet, hogy maratoni filmnézésre szakítsunk időt. Alábbi cikkünkben olyan sorozatokat ajánlunk Olvasóink figyelmébe, amelyekről korábban már tettünk közzé a rovatban bővebb ajánlót, ismertetést vagy elemzést. Ezekből kiderül, hogy a cikkíró történész milyennek látta az adott alkotást. 10+1 sorozatot érintünk a filmben ábrázolt időszakok kronológiai sorrendje szerint haladva.

Marco Polo

Kanyó Ferenc írt cikket a Netflix két évadot megélt, 2014-es sorozatáról. Körüljárta azt a kérdést, hogy vajon mi magyarázhatja azt, hogy egyes alapvetően nagy költségvetésű, számtalan izgalmas helyszínen forgatott sorozatok, mégsem tudnak működni. A Marco Polo kapcsán kitért a történelmi hitelességre és a technikai kivitelezésre is, valamint elhelyezte az alkotást a történelmi sorozatok világában: „Mintha csak egy Trónok harcába oltott House of Cardsot látnánk, az előbbi látványvilágát az utóbbi cselekményvezetésével kombinálva. A kettő között azonban a sorozat valahol félúton elveszett. Talán az egyik gond az, hogy a karakterek hihetetlenül klisések, mintha egy „Ázsiai karakterek féláron” című katalógusból lettek volna összeválogatva.”

Knightfall

A Magyarországon Templomosok címen futó fikciós történelmi dráma, 2017-ben került bemutatásra az amerikai History Channel-en. Fókuszában a templomos lovagrend történetének utolsó évei állnak, Akkón elestétől a rend IV. Szép Fülöp általi feloszlatásáig. A főhős fiktív személy, Sir Landry du Lauzon. Rovatunk számára Maléth Ágnes foglalta össze benyomásait a szériáról: „Pozitívumként értékelhető, hogy a sorozat a templomosokról terjedő összeesküvés-elméletek közül csak a „szalonképesebbeket” adoptálta. Így a lovagok a Szent Grál őrzőiként jelennek meg, és a rendet (eltúlzottan) szoros kapcsolat fűzi a pápához. Emellett a látványvilágban is vannak értékelhető elemek. A párizsi királyi kápolna, vagyis a Sainte Chapelle megjelenítése például egészen jól sikerült, valamint külön kiemelendő apróság, hogy a sorozat – bár kimondva nem, de a kosztümökkel – érezteti a különbséget a rend harcoló és a katonai szolgálatot nem teljesítő tagjai közt, így utóbbiak (vagyis a szolgáló testvérek) feketét hordanak.„

Landry és Johanna királyné (Forrás: imbd.com)

A fehér királyné

Phillippa Gregory hatkötetes könyvsorozata történeti szempontból is meglehetősen változatos minőségű, és a szerző, talán az utóbbi időben ipari mennyiségben írt könyvei miatt, gyakran él az ismétlés eszközével. A siker mindenesetre itthon, Magyarországon is adott, sőt olyannyira, hogy a második, harmadik és negyedik kötet cselekményéből Fehér királyné címen tíz részes sorozat is készült. Kanyó Ferenc ekként véleményezte: „Bár a Rózsák háborújáról van szó, nagy csatajelenetet se várjon senki a sorozattól, mivel nem a Trónok harca költségvetésével rendelkezett a produkció. Ez egyébként kicsit rá is nyomja a bélyegét a Fehér királynéra, mivel a környezet is kissé steril lett és csak ritkán tűnik úgy, mintha valóban egy középkori környezetben járnánk, és nem egy színházban. Mondanom sem kell, hogy a sorozat nem hagyja ki a könyvek romantikus szálait, így akit ez kevésbé köt le, annak nem is ajánlom a megtekintését. A másik ok, ami miatt a történet kissé elnagyolt lesz, az az, hogy több mint két évtized eseményeit mutatja be, Edward és Elizabeth Woodville 1464-es találkozójától az 1485-ös bosworth-i csatáig.”

II. Richard, IV. Edward, George of York

Luther

A reformáció 500. évfordulójára a Magyarországi Evangélikus Egyház 10 részes animációs sorozatot készített Luther Márton életéről és a reformáció koráról. Richly Zsolt rajzfilmrendező irányításával zajlottak a munkálatok. A mű ugyan elsősorban 12 éven felüli fiatal korosztály számára készült, de összetettsége és réteges értelmezési lehetőségei miatt felnőttek számára is informatív. Képi világa a fametszet és a képregény ötvözésével készült. A sorozat animációs film kategóriában 2019-ben Magyar Filmdíjat nyert.

Szulejmán

A Magyarországon 2013-tól futó sorozat kapcsán több történész (pl.: Fodor Pál, Fónagy Zoltán) is tollat ragadott. Nekünk Perényi Károly foglalta össze meglátásait: „A filmsorozat ráadásul sajátos bináris oppozícióról árulkodik: míg oszmán vonatkozásban egy csaknem teljesen militarizálódott társadalmat sejtet, addig a keresztények a harcmezőkön alulmaradnak, többnyire kereskedők vagy követek, jellemüket tekintve önbizalomhiányos, férfiatlan kreatúrák. Különösen látványos az itáliai kalmárok vagy a Habsburg-diplomaták félszegsége, sőt szervilizmusa az oszmán uralkodóház dominanciát árasztó tagjaival szemben. A Nyugat országai nem hódítanak, hanem alkudoznak, arannyal vásárolva békét. Vagyis a sorozat a muszlim–katonáskodó–maszkulin viselkedés és látásmód ellenpárját a nyugati–merkantil–nőies típusban jelöli meg. Ez az a pont, ahol a sorozat történelemszemlélete már-már szatírának tűnik: nehezen hihető, hogy egy világbirodalom vezetőrétege kizárólag kardlengető pozőrökből állt.”

Salem

A 17. század végén zajló észak-amerikai boszorkányperek számtalan filmalkotót megihlettek. A WGN America első saját gyártású sorozata 2014-ben került a közönség elé. Cserháti Csongor Lóránt két cikkben elemezte az alkotást: „a sorozat alkotói nem a teljes történelmi hűségre törekedtek. De mivel valós történelmi helyszínt, és többnyire létező történelmi személyeket használtak fel a sorozathoz, csak a játék kedvéért érdemes lehet megnézni, hogy milyen forrásokból merítettek a készítők, és a nyilvánvalóan a fikció világába kaput nyitó csavar ellenére mennyire áll közel a valós eseményekhez. Ennek megvizsgálására Paul Boyer és Stephen Nissenbaum oknyomozó mikrotörténelmi alapvetését, a Boszorkányok Salemben című könyvet hívom segítségül. A szerzők nem csupán egyedi, különálló történelmi drámaként szemlélték a salemi eseményeket, hanem megkísérelték felfedni a tragédiához vezető okokat: megvizsgálták a közösséget feszítő békétlenség és végletes megosztottság történelmi okait.”

Névtelen vár

Jókai Mór 1877-ben írott A névtelen vár című regényéből 1981-ben Zsurzs Éva forgatott filmsorozatot. Paár Ádám cikkéből megtudhatjuk, hogy az 1809-es magyar nemesi felkelés történetén kívül megjelenik a filmben a bújtatott francia trónörökös toposza: „Jókai a két szálat mesterien fűzte össze, három ember sajátos kapcsolatrendszerén keresztül. Vavel Lajos, a fiatal royalista nemes az utolsó királyi sarjat, Marie-t védelmébe veszi, és a királypárti összeesküvők Magyarországra szöktetik őket. A titkosrendőrség azonban legkiválóbb kémnőjét, Themire-t küldi utánuk. Hosszú keresés után a kémnő a Moson megyei Fertőszegen talál a „névtelen vár” titokzatos kisasszonyára, akinek állandóan fátyol fedi az arcát. Vavel később, a francia támadás során maga is beáll honosított nemesként az inszurgensek közé, és saját volón (önkéntes) egységet állít föl. Marie kamaszlány-szerelme Vavel iránt persze nem teljesedhet be, hiszen egy másik asszony és éles társadalmi szakadék is útját állja.”

Downton Abbey

A logikát ne a brit arisztokrácia körében keresse!” mondat felidézésével kezdi írását Novák Ádám, aki rávilágított arra, hogy milyen nagy világtörténelmi események kerülnek említésre a híres sorozatban. Hangsúlyozta, hogy a széria erőssége nem ebben rejlik:Hogy a nagy események idején játszódó társadalmi, gazdasági változásokat jobban megértsük, arra tökéletes a sorozat. Az arisztokrácia monarchista–republikánus (tory és whig) szembenállásáról, a munkásság politikai öntudatra ébredéséről, a Birodalmat feszítő nacionalista mozgalmakról úgy mesél, ahogy azt a kortársak megélhették. Vajon egy konzervatív Lord hogyan viszonyul egy szocialista ír sofőr vőhöz? Hogyan fogadja el lassanként a férfiközpontú társadalom, hogy a nők is vállalhatnak szerepet a politikában, az oktatásban, a munkában, az intézményvezetésben?

Ember a fellegvárban

2016. november 20-án mutatta be az Amazon Az Ember a Fellegvárban(The Man in the High Castle)című sorozatát, amely nem más, mint egy alternatív idősíkon játszódó sorozat. Kanyó Ferenc jóvoltából megtudhatjuk, hogy a sorozat az azonos címet viselő Philip K. Dick könyvből született meg. Kiderül, hogy „imponáló részletességgel dolgoztak az alkotók. Az utcákat elárasztó plakátok a harmincas és a negyvenes évek stílusát ötvözik a hatvanas évek Amerikájával. A sorozat a kertvárosi családi idillt is náci köntösbe öltözteti, az SS-tiszt családja közösen reggelizik, mindenki a saját dolgát végzi, az újságkihordó bicikliről dobálja a hírlapot az ajtók elé, a szomszédok pedig kertlocsolás közben „Sieg heil”-lal köszöntik egymást. A kóla helyett Fantát isznak, ahogyan azt Németországban tették, a mozik viszont ugyanazokkal a szereplőkkel készült filmeket vetítik a hirdetések szerint, mint azt a valóságban tették, a keleti parton pedig a Sukiyaki című japán nóta is ugyanúgy szól a rádióból, amely a valóságban is nagy sikereket aratott az USA toplistáin.”

Unorthodox

Az Unorthodox a magyar származású nagyszülei által nevelt Esther (Shira Haas) története, aki a hite vagy a csoporttudat miatt hőn áhított és elért házasságából menekülni kényszerül. Mindezt különc személyisége, néha meglepő tájékozottsága és édesanyja segítségével követi el. Útja a New York-i stetlből friss német állampolgársággal Berlinbe vezet; ahova őt keresve, a közös visszatérés reményében követi férje, Yanky (Amit Rahav) és annak mondvacsinált segítője, Moishe (Jeff Wilbusch). Az amúgy sem mindennapi alaptörténet izgalmasan és közérthetően kerül tálalásra, köszönhetően a bátran felvállalt alapnyelvnek: a jiddisnek.” – tudjuk meg Biró Bence cikkéből.

+1 Magyarország története

2017-ben, Nagy György emléke előtt tisztelegve Szőts-Rajkó Kinga felkereste a sorozatban közreműködő történészeket, hogy osszák meg annak készítése során szerzett tapasztalataikat. Cikke áttekinti a részeket és a végén betekintést enged abba, hogy a megkérdezettek miben látják a sorozat értékét, jelentőségét: „Ha valaki végignézi ezt a sorozatot, egyrészt áttekintő képet kaphat a magyar történelemről úgy, hogy közben egy percig nem unatkozik. A résztvevő történészek mind-mind más-más attitűdöt képviselnek, de Nagy Györgynek köszönhetően egyik rész sem „ül le” – mindig talált egy olyan érdekességet, ami személyesebbé, átélhetőbbé tette az adott részt vagy témát, ami mulattatott vagy elgondolkodtatott. Némelyik ilyen „betét” valóságos gyöngyszem volt, ilyenként emlékezem a Szent István pénzét vagy az Anjou-legendáriumot bemutató részekre. Jómagam is végignéztem az egész sorozatot, s láttam, hogy a 7-8 éves fiaimat is lekötötte. A sorozat képi világa is páratlanul gazdag – ilyen tömegű illusztrációt, helyszíni felvételt ritkán mozgat meg dokumentumfilm. Szerintem nagyon jól használható az oktatásban is egy-egy korszak bemutatására, ami annak köszönhető, hogy az egyes részek önállóan is megállnak a lábukon.” – nyilatkozta Hermann Róbert.

*

Kellemes kikapcsolódást és hasznos időtöltést kívánunk!

Árvai Tünde

 

Ezt olvastad?

2024. január 26-án mutatták be az Apple TV+ felületén a Levegő urai (Masters of the Air) című minisorozat első epizódját.
Támogasson minket