A teniszbajnok, az embermentő és a kitelepítés – új könyv a Pétery-család viszontagságairól

„Egy megfelelő alaposságú családtörténeti kutatás nyomán születő könyv jobban megértetheti a 20. századi magyar történelem viszontagságait, mint bármilyen didaktikus történettudományi munka” – mutatott rá Markó György a Nemzeti Emlékezet Bizottsága új, A teniszbajnok. Pétery Jenő és egy polgári család élete és viszontagságai a XX. században című könyvének június 18-ai, az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tárban rendezett bemutatóján. A pódiumbeszélgetésen Markó György mellett a kötet másik két szerzője, Sándor Ákos és Sz. Kovács Éva, a kiadó Nemzeti Emlékezet Bizottsága részéről Máthé Áron elnökhelyettes, házigazdaként pedig az Erzsébetvárosi Zsidó Örökségért Alapítvány kuratóriumi elnöke, Haraszti György vett részt.

A könyv tartalmából:

„A könyv főszereplője, Pétery Jenő első világháborús tüzértiszt, takarékpénztári igazgató volt, aki háromszoros magyar teniszbajnokként, később a Magyar Tenisz Szövetség elnökeként beírta nevét a magyar sporttörténetbe. Fogadott testvére, Pétery János szintén tartalékos tisztként harcolt a Nagy Háborúban, majd a Magyar Nemzeti Bank tőzsdebizományosa lett. 1944-ben százak életét mentette meg, menedéket nyújtva nekik Tulipán utcai villájában. Rajtuk kívül megismerkedhetünk Pétery Jenő első felesége, Kállay Angéla színésznő kalandos bűnügyi históriájával csakúgy, mint második házastársa, Juhász Katalin és annak következő férje, Jeszenszky József történetével, továbbá Pétery Jánosné Várady Ili életútjával, aki az 1910–1920-as évek ünnepelt operett­primadonnájából lett kétszeres magyar teniszbajnok. Ezt a polgári családot is súlyosan érintették az 1945-öt követő politikai változások. Internálás, kitelepítés, koholt vádak alapján történt bebörtönzés, a vagyon elvesztése – mindezek előfordultak a jobb sorsra érdemes család mindkét ágának történetében. Mindez így egy nagyon szomorú, a 20. századi Magyarországra igencsak jellemző história, de az odáig vezető út annyi színes, elfeledett, ugyanakkor felfedezésre méltó epizódot tartalmaz, hogy a szerzők érdemesnek tartották az Olvasó elé tárni azokat.”

Forrás: Nemzeti Emlékezet Bizottsága

A könyvbemutató során számos kulisszatitokra derült fény. A kutatás több, egymástól független szálon indult el, amelyek aztán találkoztak. A kötet egyik szerzője, Sz. Kovács Éva az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára munkatársaként napi munkája során a Magyar Nemzeti Bank iratanyagában kutatott, ahol rábukkant egy Pétery Jánossal kapcsolatos vizsgálati anyagra. Kapcsolatba került a Pétery-családdal, akiktől számos tippet kapott, majd megtalálta a kitelepítési iratokat is, amelyekből kiderült, hogy Pétery János tevékenyen részt vett a második világháború alatti embermentésben. Ezt az anyagot aztán alapos feldolgozás után kiadta a Betekintő hasábjain.

A másik szerző, Sándor Ákos családi indíttatásból kezdett a Jeszenszky-család történetével foglalkozni. Egy internetes hirdetés nyomán több fényképalbum került hozzá, amelyben számos képaláírással ellátott fotót talált, többek között Pétery Jenőről is. Ezután vette fel a kapcsolatot Sz. Kovács Évával, akinek olvasta a fent említett tanulmányát, majd döntöttek közösen arról, hogy megkísérlik az anyag feldolgozását és könyv formában megjelentetését. Sándor Ákos hangsúlyozta, hogy köszönettel tartozik az albumokat megtaláló Simon Juditnak, aki teljesen ingyen adta át neki ezeket a képeket. Az albumok azután kerültek a birtokába, amikor a Pétery-család egykori birtokához tartozó Alsóhídvégre költözött. Később, Törökbálintra került, s a véletlen folytán további albumokhoz jutott hozzá egy régi kaszárnyából.

A könyv harmadik szerzőjét, Markó Györgyöt ezután vonták be a munkába, aki elmondta, hogy valósággal lubickolt ebben az anyagban. Felidézte egykori tanárát, Ránki Györgyöt, akitől egyszer megkérdezték, hogy mi a történetírás lényege. A professzor azt válaszolta erre, hogy elsősorban az, hogy szórakoztasson – az íróját, művelőjét mindenképpen. Ő is így érezte magát, amikor végre sportolókról, színésznőkről írhatott, és nem olyan, tudományos szempontból ugyan nagyon fontos, de jóval szárazabb témákról, mint például a hadügyminisztérium szervezeti változásai. Rámutatott, hogy a nagyközönség számára is jóval érdekesebb lehet hús-vér emberekről olvasni, akik a valódi polgári miliőt testesítették meg a maguk korában, de az is, hogy ez a világ miként semmisült meg az 1940-es évek végi, 1950-es évek eleji kitelepítésekkel, internálásokkal.

Máthé Áron felidézte, amikor Markó György azzal kereste fel az előző év őszén, hogy megérdeklődje, hogy mit szólnának e gazdag fotóanyaggal ellátott kézirat közléséhez, s az anyagot megismerve egyértelműen a kiadás pártjára állt. A kötetet hiánypótlónak nevezte, mivel egybefüggő történeteket mesél el, a levéltári anyag feldolgozása mellett beemeli a sajtót, a fényképalbumokat és a családtagokkal készített interjúkat is. Ezáltal részben megmutatja a 20. század a békebeli arcát, de azokat a maszkokat is, amelyek ezt elfedték. Máthé Áron reményét fejezte ki, hogy ezúttal olyan történeti munka született, ami a nagyközönség igényeinek is megfelel, s mindenki örömmel fogja forgatni.

A kötet megjelenési adatai:

Markó György–Sándor Ákos–Sz. Kovács Éva: A teniszbajnok. Pétery Jenő és egy polgári család élete és viszontagságai a XX. században. Budapest, Nemzeti Emlékezet Bizottsága, 2019. ISBN: 978-615-5656-24-8, terjedelem: 200 oldal.

Szőts Zoltán Oszkár

Ezt olvastad?

NATO 25 – Magyarország negyed évszázada a NATO-ban

2024. március 11-én kerekasztal-beszélgetést tartottak az ELTE Társadalomtudományi Karán abból az alkalomból, hogy Magyarország negyed évszázada tag a NATO-ban. A

X