Tényleg minden lehet forrás? – A DOSZ TePO Módszerek és megközelítések című műhelykonferenciájáról

A kialakult járványhelyzet következtében továbbra is nagyon sok ember – legyen szó hallgatóról, oktatóról vagy akár kutatóról – kényszerül az online térbe. Az eltelt körülbelül másfél év alatt már kialakult egyfajta rutin és jártasság a virtuális világban való tájékozódás kapcsán, amelyet a megrendezésre kerülő konferenciák is hasznosítani tudtak. Ennek köszönhetően a tudományos élet sem állt meg, erre tanúbizonyságul szolgál a Doktoranduszok Országos Szövetsége Történelem- és Politikatudományi Osztály (DOSZ TePO) hagyományos Doktorandusz Kutatóúton műhelykonferenciája is, amelyet idén először rendeztek meg online keretek között. A Módszerek és megközelítések című, 2021. május 7-i online konferencia fókuszában a forráshasználati metódusok, kutatásmódszertani és historiográfiai kérdések, valamint új kutatási projektek bemutatásai álltak.

A rendezvényen három neves hazai egyetem – Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Pécsi Tudományegyetem és Szegedi Tudományegyetem – doktoranduszai képviseltették magukat a kutatási témájukhoz kapcsolódó érdekes, forrásközpontú előadásokkal. A közönség előtt is nyitva állt a lehetőség, hogy csatlakozzanak az eseményhez, ugyanis a konferencia több különböző online platformon is meghirdetésre került, melynek köszönhetően a nagyérdemű is figyelemmel követhette a programot. Az előadóknak húsz percük volt kutatási eredményeik és tudományos munkájuk egy kis szeletének prezentálására. A szekciók végén tíz perc állt rendelkezésre a vitára és az előadásokhoz fűződő kérdések feltevésére, így interaktívvá téve – még online keretek között is – a konferenciát. A műhelykonferencia és az előadók témaválasztásának sokszínűségét mutatja, hogy a kora újkortól egészen az 1990-es évekig hallhattunk előadásokat. Ehhez köthetően három szekciót alakítottak ki a szervezők, mindegyiket három-három előadóval, a levezénylést pedig a felkért szekcióelnökök végezték.

Egy rövid megnyitó után a konferencia első szekciója Dr. Schrek Katalin (adjunktus, DE BTK Történelmi Intézet, Egyetemes Történeti Tanszék) vezetésével zajlott. Schvéd Brigitta (elnök, DOSZ TePO; szerkesztő, Újkor.hu; PTE BTK IDI Középkori és kora újkori Doktori Program) A diplomácia- és eszmetörténet sajátos forrásai: Mária Terézia alakja és az európai hatalmi egyensúly megítélése az angol politikai média vizuális forrásaiban (1740–1748) című előadásában a British Museum metszetgyűjteményéből származó, az osztrák örökösödési háború évei alatt keletkezett angol szatirikus metszetek vizualitásának elemzésével Mária Terézia személyét, illetve a Habsburg Monarchia szerepét és megítélését mutatta be angol szemszögből. A szekció második előadója, Bordás Bertalan (PTE BTK IDI Európa és a magyarság a 18–20. században Doktori Program) A vázlattól a kék könyvekig. Brit diplomáciatörténeti források a 19. század nemzetközi kapcsolataihoz című előadásában a brit diplomáciai leveleket, azok vázlatait, valamint a döntéshozók számára készített, úgynevezett kék könyvek (blue books) – amelyek Bécsben vörös könyvekként jelentek meg – forrásadottságait és elemzési lehetőségeit mutatta be.

A harmadik és egyben a szekció utolsó előadását Bessenyei Vanda (SZTE BTK TDI Jelenkortörténeti és Összehasonlító Történettudományi Doktori Program) tartotta meg. A kommunista időszakban a koncepciós pereket tekintve több példát is találhatunk Magyarországon, melyek közül kiemelkedik a Rajk-per. Csehszlovákiában is zajlott azonban hasonló jelenség Rudolf Slánský kapcsán, amelyet az előadó magyar vonatkozásban A Szabad Nép cikkei mint források a Slánský-per és előzményeinek kutatásában című előadásában vizsgált meg.

Egy rövid szünetet követően a második szekció során részben Magyarországon maradva, részben pedig elhagyva az európai kontinenst újabb izgalmas előadásokat hallhattunk. A szekciót Dr. Hevő Péter (korábbi elnök, DOSZ TePO; muzeológus, Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum; szerkesztő, Újkor.hu) vezette, az első előadó pedig Kiss Márton (PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola) volt, aki a „Bárki légy, ne dicsérj, ha megírod életem történetét.” Szoboravatási beszédek feldolgozása digitális módszerekkel című előadásában az informatikai ismereteket (főként a QDA Miner szoftvert használva) ötvözte a történelmi események elemzésével. Az előadás során két budapesti Rákóczi-szobornál tartott beszédet vetett össze a fent említett szoftver segítségével, amely azért is aktuális, mivel a magyar Országgyűlés a 2019-es évet II. Rákóczi Ferenc emlékévnek nyilvánította.

A következő előadó, Szabó Levente Gábor (SZTE BTK TDI Jelenkortörténeti és Összehasonlító Történettudományi Doktori Program) Tengerészeti források feldolgozása című előadásával ismét a bölcsészettől távolabb eső vizekre evezhettünk. Némi matematikatudással felvértezve, illetve az előadó látványos prezentációja segítségével betekinthettünk a tengerészeti ütközetek modellezésének világába, amellyel összefüggésben a források feldolgozásának problémájáról is számos információt tudhattunk meg. A második szekció utolsó előadója, Lengyel Ádám (alelnök, DOSZ TePO; szerkesztő, Újkor.hu; SZTE BTK TDI Jelenkortörténeti és Összehasonlító Történettudományi Doktori Program) A vígjáték is korrajz?! – Az Egy rém rendes család című sorozat mint reflexió az Egyesült Államok belpolitikájára című előadásában bemutatta az 1980-as és 1990-es évek amerikai médiáját és a sorozat hátterét, valamint kitért arra, hogy milyen politikai „botrányok” és nehézségek övezték a műsor készítését és sugárzását.

A harmadik és egyben utolsó szekciót Dr. Szőts Zoltán Oszkár (alapító elnök, DOSZ TePO; tudományos főmunkatárs, NEB; főszerkesztő, Újkor.hu) vezette le, melynek első előadója Dallman Kristóf (PTE BTK ‘Oktatás és Társadalom’ Neveléstudományi Doktori Iskola, Neveléstörténet program) volt. Az előadó A 19–20. századi magyarországi jezsuita nevelési-oktatási intézmények kutatásának módszertani sajátosságai című prezentációjában bemutatta az általa kutatott téma hazai és nemzetközi kutatási előzményeit, főbb szakirodalmát, valamint elsődleges, levéltári és kézirattári forrásadottságát.

Ezt követően Sági György (tudományos segédmunkatárs, MTA–PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport; PPKE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola) A Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Levéltára – Beszámoló egy „fantom” levéltár iratanyagának rendezéséről és felépítéséről című előadásával folytatódott a konferencia. A prezentáció során megtudhattuk, hogy a Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája (MSZKI) iratanyagának sikeres rendezése esetén – a munkálatok 2019 óta zajlanak – betekintést nyerhetünk a magyar szerzetesség történetének változásaiba a rendszerváltáskori újraindulástól egészen napjainkig. A szekció és egyben a konferencia Dávid Benjámin (SZTE BTK TDI Jelenkortörténeti és Összehasonlító Történettudományi Doktori Program) Anyakönyv mint történeti forrás című előadásával zárult, amelyben az előadó többek között felhívta a figyelmet arra, hogy az anyakönyvi adatok vizsgálata milyen fontos adalékokkal szolgálhat; az anyakönyvek jól felhasználható adatokat biztosítanak a társadalomtörténet, a statisztika, a demográfia, a gazdaságtörténet és a családfakutatás számára is.

A konferencia technikai hibáktól mentesen, sikeresen zajlott le; a gördülékeny lebonyolításért elismerés illeti a szervezőket, illetve a szekcióvezetőket is. Minden előadónak hatalmas gratuláció jár a magas színvonalú előadásáért, a nap végére pedig minden bizonnyal az érdeklődők is számos érdekes és hasznos információval gazdagodhattak.

Zsiga Nikoletta Evelin

A konferencia programfüzete az előadások összefoglalóival innen elérhető.

Ezt olvastad?

Magyarország útja a NATO-csatlakozásig

Történelmi léptékkel mérve nem tűnik hosszúnak az az alig egy évtized, mire Magyarország a NATO tagjává válhatott, onnantól kezdve, hogy

X