Törőcsik Mari halhatatlansága

2021. április 16-án egy hír rázta meg az országot: meghalt Törőcsik Mari, a nemzet színésze. Régóta beteg volt, 2017 óta visszavonultan élt vidéki otthonában, Velemen. Mégis megállt a levegő ott, ahol ezt a hírt elolvasták. Ahogy 2008-ban, amikor is Törőcsik Mari egy rutinvizsgálaton a klinikai halál állapotába került, vagy az elmúlt évtizedben többször megmutatta azt, hogy akármilyen betegséggel is álljon szembe, ő azt a betegséget legyőzi és visszatér a színpadara és a filmvászonra varázsolni. Igen, Törőcsik Mari elvarázsolt bennünket az elmúlt 60 évben, folyamatosan. Halálával a magyar színház– és filmművészet egy páratlan, ragyogó ékkövét vesztette el.

Törőcsik Mari (Törőcsik Marián) 1935. november 23-án született a Heves megyei Pélyen, ott ahol egy évtizeddel később a legendás énekesnő, Koncz Zsuzsa is. Szülőfalujának fontos szerepe volt abban, hogy a kis Marián a későbbiekben a színészetet válassza hivatásául. Édesanyjának és édesapjának is fontos volt a kultúra. Színdarabokat rendeztek a faluban, amelyekben a kis Marián is szerepet kapott. Nagy hatással volt rá nagyapja mozija is, ahol rengeteg filmet látott. „Imádtam moziba járni, és amíg nagyapámnak nem államosították a moziját, folyton ott ültem. Szombaton este, vasárnap délután, vasárnap este. Láttam Szeleczky Zitát, láttam Muráti Lilit, Páger Antalt, Szilassy Lászlót.” A moziban csodált színésznő, Szeleczky Zita később nagy rajongója lett Törőcsik Marinak: „Akkoriban játszottam a Száz év magány-t. Megnézte. Előadás után kopognak az ajtómon, kinyitom, ott áll Szeleczky Zita. Mondom neki: Ó de boldog vagyok, hogy hátrajöttél. Kicsit azért tetszett az előadás? Néz rám, kicsordul a könnye, azt mondja: El se tudtam képzelni, hogy ilyen színészet is van.” Törőcsik a faluban élte át a második világháborút is. A háború után náluk két orosz tiszt is lakott Vaszil és Alekszander. Utóbbiba gyermekfejjel beleszeret. Édesapja megszökik a frontról és a jegygyűrűjét eladva jut vissza Magyarországra.

Ahogy megtudja, hogy van olyan iskola, ahol a színészetet lehet tanulni, azonnal jelentkezik. Ez az intézmény a Színház– és Filmművészeti Főiskola, ahová 1954 és 1958 között járt. Az osztálytársai között találhatjuk Bodrogi Gyulát, Fülöp Zsigmondot vagy éppen Margitai Ágit. Az osztályvezető tanár pedig a tragikus sorsú, kiváló rendező, Gellért Endre volt. Már rögtön az első év után elkezdte forgatni Fábri Zoltán Körhinta című filmjét, amelyben Pataki Marit alakította. A leghíresebb, a legszeretettebb magyar filmek egyike, amely nemcsak a rendező, hanem Törőcsik Mari és Soós Imre pályáján, életművében is emblematikussá vált. Mi lehetett a Sarkadi Imre művéből készült film sikerének titka? Törőcsik egy későbbi interjújában úgy fogalmazta, hogy a filmben a korszakra nem jellemző módon felbuzog a szerelem. Ebbe a termelési filmekkel és sztahanovista hősökkel teli korba robbant be a Körhinta. Soós Tamás 2017-ben így fogalmazta meg a film sikerességének okait: „Ahol még az is felszabadítóan hatott, hogy a történetet nem a kommunista párt rémálmai – aljas kulákok, vagy a reakciós elemek szabotázsai – népesítik be, hanem egy falusi Rómeó és Júlia. Persze, a Körhinta is hűen közvetítette az aktuális direktívát a téeszesítésről, de a „kilépni vagy bennmaradni” nem éppen shakespeare-i dilemmája súlytalanná vált a szerelmesek lázadása mellett.”

Ezt követően Törőcsik Mari neve fogalom lett. De hogy lett Mariánból Mari? Törőcsik a főiskolás korszakában a Mariann nevet használta, de egy évvel az ő berobbanása előtt lett országos hírű színésznő Krencsey Marianne. Elkerülendő, hogy túl sok Mariann nevű színésznőt összekeverjék a nézők, ezért javasolták Törőcsiknek, hogy változtasson nevet. Hegyi Barnabás operatőr javaslatára lett Mari. Ha Jászainak megfelelt a Mari, akkor neki is meg fog, gondolta. A Körhinta kirobbanó sikere után a színésznő egyik filmet forgatta a másik után. A korszakban olyan sikeres filmekben szerepelt, mint az Édes Anna, a Vasvirág, a Szent Péter esernyője, a Gyalog a mennyországba, a Két emelet boldogság vagy a Kölyök. Olyan partnerei voltak, mint Latinovits Zoltán, Szabó Gyula, Zenthe Ferenc, Fülöp Zsigmond, Avar István vagy Mécs Károly. A sok filmezés miatt egyre kevesebb ideje maradt a főiskolára, ahol három vizsga híján nem kapott diplomát, csak évekkel később.

1958-tól az ország első számú színházának, a Nemzeti Színháznak lesz a tagja. Itt találkozik Major Tamással, aki Törőcsik egyik legnagyobb hatású színházi rendezője, mentora lesz. A társulatban olyan legendás színészekkel dolgozhatott együtt, mint Tőkés Anna, Lukács Margit, Gobbi Hilda, Básti Lajos, Berek Kati, Kálmán György vagy Máthé Erzsi. A színházi kiugrására egészen 1968-ig kellett várnia. Ekkor mutatták be a Nemzeti Kamaraszínházába Iglódi István rendezésében a Varsói melódia című szovjet darabot, amelyben Törőcsik partnere Sztankay István volt. Az előadás színházi revelációt váltott ki, és bebizonyított azt, hogy Törőcsik nemcsak filmszínésznőnek kiváló, hanem színpadi színésznek is. A Nemzeti Színháznak 1979-ig marad tagja. Ezt követően a győri Kisfaludy Színház művészeti vezetője lesz, majd a MAFILM társulatához, majd 1990 és 1993 között a szolnoki Szigligeti Színházhoz szerződik. 1993 és 1995 között a Thalia Színház helyén létrejövő Művész Színház művészeti vezetője, Schwajda György igazgató mellett. A színháznak olyan nagyszerű színészek voltak a tagjai, mint Garas Dezső, Darvas Iván, Harkányi Endre, Eperjes Károly, Bánsági Ildikó, Hernádi Judit, Kubik Anna vagy éppen Bubik István. A színház politikai és anyagi okok miatt csődbe jut. 2002 óta volt ismét a Nemzeti Színház tagja.

Törőcsik Mari számos történelmi témájú filmben is szerepelt. Ezek közül a leghíresebb Makk Károly 1971-ben bemutatott Szerelem című filmje, amely 1956 utáni években játszódik. A mű az 1956 után elítélt Déry Tibor önéletrajzi elemeket tartalmazó írásából született. Filmbéli partnere Molnár Ferenc özvegye, a világhírű, zseniális színésznő Darvas Lili. A férfi partnere pedig a szintén 56-os múlttal rendelkező Darvas Iván volt. A film szakmai és közönségsiker lett. A cannes-i filmfesztiválon a zsűri dicséretét kapta meg a két színésznő. Szerepelt Jancsó Miklós történelmi témájú filmjeiben is. 1976-ban főszerepet játszott A lőcsei fehérasszony című tévéfilmben. A Szerelem mellett több 1956-ban játszódó filmben vállalt szerepet, például Sándor Pál Szerencsés Dániel című filmjében, vagy Gárdos Péter Szamárköhögés című filmjében, amelyben partnerei voltak Hernádi Judit és Garas Dezső. 1999-ben Szabó István A napfény íze című alkotásában tűnt fel néma, de annál átütőbb szerepben. A film a magyarországi zsidóság történetét dolgozza fel. Utolsó filmes munkája is történelmi ihletettségű volt, a Mészáros Márta rendezte Aurora Borealis – Északi fény című alkotás.

Törőcsik Mari pályája során a legnagyobb rendezőkkel dolgozhatott együtt. Színpadon rendezte többek között Gellért Endre, Major Tamás, Taub János, Schwajda György, Zsámbéki Gábor, Anatolij Vasziljev, Jurij Ljubimov, Viktor Rizsakov, Iglódi István, Alföldi Róbert, Zsótér Sándor vagy Vidnyánszky Attila. Filmen az összes nagyobb filmrendezővel dolgozhatott.

A legtöbbet díjazott magyar színésznő volt. Háromszor kapott Kossuth-díjat, ami a színészek között egyedülálló. Kétszer Jászai Mari-díjat. 2000-ben elsők között kapta meg a Nemzet Színésze díjat, majd 2014-ben a Nemzet Művésze kitüntetést. A filmes munkájáért kapott Balázs Béla-díjat. A legnagyobb nemzetközi kitüntetését az 1975-ös Maár filmmel a Déryné, hol van? főszerepével érte el, ekkor kapta meg Cannes-ban az Arany Pálmát, ahol később életműdíjat is kapott. Több díszpolgársággal is rendelkezett. Törőcsik Mari többek közt Pély, Budapest, Velem és egész Vas megye díszpolgára volt.

Halálával az egyik legsikeresebb magyar színésznő élete ért véget, de filmjei, dalai, jelenetei által hosszú-hosszú időre kibérelte a helyét a magyarok köztudatában. Nem lennék meglepve, ha pár évtized múlva megszaporodnának hazánkban a Törőcsik Mari nevét viselő közterületek, intézmények. Törőcsik Mari egy megosztott nemzet közös nevezője volt, ami leginkább a halálhíre által kiváltott reakciókban érhető tetten.

Leveles László

Az idézetek forrása Bérczes László beszélgetőkönyve és Soós Tamás 2017-es interjúja.

Ezt olvastad?

A zenetudós, zeneszerző és zongoraművész Bartók Béla 1881. március 25-én született Nagyszentmiklóson, Torontál vármegye területén, mely ma már Romániához tartozik.
Támogasson minket