Történelemesszék alternatívája: fiktív magánlevelek

A következőkben amellett érvelek, hogy a tanulók által írt fiktív magánlevelek hasznosak lehetnek a történelemórákon. A digitális munkarend egyik legnagyobb kérdése az volt, hogy – a helyzethez képest – hogyan tudjuk mérni és értékelni a diákok tudását, képességeit. A pedagógustársadalom kezdetben (és érthető módon) főleg a kvíz- és tesztprogramok mellett tette le a voksát, majd – az egyértelművé váló kijátszhatóság miatt – egyre több, a „bevett megoldásoktól” eltérő forma jelent meg. Számomra ilyen volt a(z egyszerűség kedvéért) fiktív magánlevélnek nevezett műfaj. A korábban megosztott jó gyakorlatok sorát folytatva most ezt járom körül, néhány példát is mellékelve.

Miért épp fiktív magánlevelek?

A történelemtanítás kiemelt célja a kommunikáció, a szövegalkotás fejlesztése. (Utóbbira nagy szükség van, ezt mutatják az elmúlt évek érettségi statisztikái, amelyeket az Online történelemtanár csoportban különféle bontásokban közzé is tettem.) Történelemórai szövegalkotásként – igazodva a történelemérettségihez – az általános iskolától kezdve jórészt rövid terjedelmű (100-300 szavas) fogalmazásokat, esszéket írnak a diákok, erre készítik őket a tanárok. A kész szövegek általában bemutatnak egy korszakot, személyt, eseményt vagy folyamatot, azaz leíró, időnként elemző jellegűek. Míg tanórán ezek a szövegek viszonylag kontrollált környezetben születnek, a digitális munkarendben kevés ráhatása volt a pedagógusoknak arra, hogy a diákok milyen segítséget vesznek igénybe. (Bizonyára gyakori tapasztalat volt, hogy az elkészült esszék jelentős részben – a konkrét feladathoz időnként csak lazán vagy nem kötődő, forrásmegjelölést nélkülöző – „vendégszövegekből” állnak.) Mindenesetre érdemes felhívni arra a diákok figyelmét, hogy ne emeljenek át egy az egyben szó szerinti megfogalmazásokat, törekedjenek átgondolni, összegezni, átfogalmazni az olvasottakat, látottakat.

A bemagolt-kimásolt esszékre lehet megoldás, ha kissé módosítjuk az elvárásainkat oly módon, hogy a történelmi tudás (akárcsak a tanítási folyamat) mégis ellenőrizhető legyen. Erre tökéletes alkalmas alternatíva a fiktív magánlevél, amely a diákot mint szerzőt „visszahelyezi” az adott korba, környezetbe, a kreativitásnak is teret engedő szövegalkotási feladat, amely ugyanakkor elvárja tények, ismeretek, történelmileg releváns részletek kiemelését, rögzítését, bemutatását is, s így összességében értékelhető is. (Természetesen hasonlóan megfelelő lehet egy felszólalás, nagyköveti jelentés, kiáltvány, visszaemlékezés, naplóbejegyzés, céhszabályzat stb. megfogalmazása is. Az Újkor.hu-n a címlap szerkesztésre kínáltunk már sablont.)

A műfaj azért is jó, mert általános- és középiskolában is alkalmazható, önállóan értékelt feladatként, szorgalmiként, de akár dolgozatba is megjelenhet szövegalkotásként. Természetesen ez esetben sem a „Szent Grálról” van szó, csupán egy, a tanulási folyamatot változatosabbá (és remélhetőleg eredményesebbé) tévő megoldásról.

Részlet egy megoldásból

A fiktív magánlevelek formája

A fiktív magánlevelek formájára azért érdemes hangsúlyt fektetni, mert a műfaj visszaköszön a magyar és az idegen nyelvi érettségin, illetve más vizsgákon. Olyan feladatról van szó tehát, amelynek begyakorlása több tantárgy esetén is kamatozhat, azaz alkalmazását a diákok szempontjából fontos „haszonelvűség” is alátámasztja.

Az én gyakorlatomban az általános iskola 7. évfolyamán a címzés még nem volt formai elvárás, a 8. évfolyamtól kezdve azonban már a feladó és a címzett feltüntetése, adott esetben a tárgy, a megszólítás a törzsszöveg tagolt kifejtése, az elköszönés, a keltezés és az aláírás is kritérium volt. (Alsóbb évfolyamokon nem volt módom kísérletezni ezzel.)

Fontosnak tartom, hogy a digitális szövegalkotás során a diákok a szövegszerkesztést is gyakorolják, mivel ez a 21. században már rutinszerűen alkalmazandó készség. A szempontokat is érdemes külön megadni (betűtípus, betűméret, sortáv stb.), főleg, ha a forma is értékelés alá esik. (A formai követelmények betartása persze kézzel írt szövegek esetén is nélkülözhetetlen.) A műfaj a tanár részéről is elvár némi „játékosságot”, kreativitást, ez esetben a „papír” háttérszínét, a betűtípust érdemes hangulatossá tenni. (Lásd lejjebb. A feladatok a Google Classroomban készültek.)

Bár alapvetően egyéni feladatról van szó, továbbfejleszthető például azzal, hogy egymásnak választ is írnak. Ezzel egy mára súlyát vesztett, de a kultúrában máig jelen lévő kommunikációs forma is feleleveníthető picit. Szerkesztési gyakorlatként szintén jól működik a feladat, hiszen a tanári útmutatás mentén javítható a szöveg, ami a szövegalkotás képességét hosszú távon segíti.

Részlet egy megoldásból

A fiktív magánlevelek tartalma

Mint minden feladatnál, természetesen itt is sok múlik a tanár szándékán, amelyet az instrukciók révén közvetít a diákok felé. A lényeg, hogy egyértelműen megfogalmazzuk, mi a feladat fókusza, mekkora tere van a fantáziának, vannak-e minimumelvárások (pl. beépített tények kapcsán) stb. A tapasztalatok alapján kezdetben érdemes néhány (felhasználandó) kulcsfogalmat megadni, amelyek esetleg vezérfonalként is szolgálnak, illetve a levél keletkezésének fiktív idejét és körülményeit jól megválasztani. Egyébiránt a szövegalkotás kereteit rugalmasan lehet alakítani a pedagógiai célokhoz alkalmazkodva.

A műfaj jó lehetőséget kínál arra, hogy a tanulók egyéni megoldásokkal éljenek, hiszen itt a jól kitalált-belefűzött, apró részletek tehetik „életszerűvé” a szövegeket. Az is előny, hogy a diákok megfogalmazzák saját véleményüket, aminek egy érettségi típusú esszé nem adhat teret. Ez az értékelésben is teret nyújt a differenciálásnak.

A feladat teljesítéséhez érdemes jól sikerült példákat vagy forrásokat mellékelni (a szükséges ismeretek, a korabeli nyelvezet, a hitelesség stb. miatt is), de magasabb évfolyamokon akár egy kis kutatómunka is megelőzheti az írást. Ennek során előfordulhat, hogy előkerülnek családi emlékek, történetek is, amelyek tovább „fűszerezik” a kész szövegeket, így kapcsolatot teremtve a fiktív és a valós múlt közt.

Természetesen ez a fajta szövegalkotás a tanulóktól beleélést, esetenként komoly empátiát követel meg. A Mit érezhetett? Mit gondolhatott? Miért dönthetett így és nem másként? Volt-e más választása? kérdések – vélhetően a kelleténél – ritkábban merülnek fel történelemórákon, de a fiktív magánlevelek révén el lehet ezekig jutni. Ezek megválaszolásához egyrészt ismerni kell a kor viszonyait, másrészt fel kell építeni egy markáns szempontot tükröző érvelést, egy elbeszélést. Ez olyan univerzális kommunikációs fejlesztési feladat, amelyre a történelem mint tantárgy alkalmas.

A tanulók az ilyen szövegalkotás során tehát biztosan szembesülnek azzal, hogy mekkora jelentősége van a keretezésnek, a nézőpontnak vagy a narrációnak. Elég talán csak utalni arra, hogy egyes kortárs történések (konstruált) médiareprezentációja mennyire ellentmondó (vagy akár torz, hamis) lehet. Ez biztosan megnehezítheti egy fiatal tájékozódását, véleményalkotását (ha nem válik teljesen érdektelenné), főleg, ha egyáltalán nem vagy csak felszínesen reflektál a jelenségre, illetve nem kap ehhez segítséget, támpontokat. Egy ilyen feladat módot ad arra, hogy a pedagógus kapaszkodókat adjon.

Részlet egy megoldásból

Rátérve a konkrét megvalósításra, az első megoldás az, ha egy történelmi esemény vagy korszak bemutatásán van a fókusz. Ezt illusztrálja az A) jelű példa, a Levél a hadifogságban lévő fiadnak című. Ez a – szorgalmi – feladat általános iskolásoknak készült, és a Tanácsköztársaság időszakának ismertetése a cél. A feladathoz mellékeltem – rövidítve – Dr. Begedy Péter lengyeltóti főszolgabíró jelentését az Újkor.hu szöveggyűjteményéből (12. Magyarország a világháborúk korában, 3.10. A „vörösterror”), hogy a diákoknak könnyebb legyen visszaadni a korképet. Mint az a fenti részleten látható, ebben a formában is összegezhetők a történelmi ismeretek.

Ennél bonyolultabb, de érdekesebb is, amikor a diákoknak – a korszak bemutatásán túl – állást kell foglalniuk. Ezzel a B) és C) jelű, középiskolásoknak készült feladatokban találkozunk, amikor – s ez történelmileg igazolható – mindkét választásra volt bőséges példa. Rá lehet mutatni, hogy a történelem szereplőinek cselekvését mennyire befolyásolta az értékek, az érdekek és az információk együttállása. A Misszilis a testvérnek és az Üzenet a sógorodnak/sógornődnek típusú feladatok apropóján arra is érdemes rávilágítani, hogy egy-egy döntés, cselekvési minta nem mindig egyértelműen „jó” vagy „rossz”, ennél – többnyire – jóval komplexebb a helyzet.

Részlet egy megoldásból

Ennek egy más típusa, amikor a szövegalkotáson keresztül – a történelemben gyakran felmerülő – morális dilemmákkal találkoznak. Elmenni vagy visszatérni? Elfogadható, hogy szerettünket egy épülő diktatúrába hívjuk vissza? Elfogadjuk, hogy a szerettünk együtt tud élni egy általunk elutasított rendszerrel? Erről szól a D) jelű feladat, 8. osztályosoknak készült feladat (amelyhez Maróti Zsolt Viktor kiváló oldala volt a segítség), illetve a két világháború közti diktatúrákkal kapcsolatos E) jelű. Mint látható, van olyan megközelítés is, amely mai tudásunkkal, értékrendünkkel nem vagy nehezen összeegyeztethető (1. Levél az Amerikába disszidált rokonnak; 2. Hazahívó levél a Szovjetunióból), de mindig lehetőséget kínálok arra, hogy a diákok azonosulhassanak egy pozitívabb karakterrel (2. Kérelem a bécsi svéd nagykövetségnek; 1. Levél a náci Németországban élő testvérnek).

Az árnyalt gondolkodás fejlesztéséhez azonban elengedhetetlen, hogy a tanulók szembesüljenek azzal, hogy a (múltbéli) emberek cselekvése, viselkedése sokrétű, és bizony az elítélendő cselekedeteket is emberek vitték véghez – különféle okokból. Ugyanilyen jelentőségű, hogy felismerjék és kritikusan szemléljék a kifogásolható vagy elítélendő érvelést, amire jó módszer, ha – ízelítőként – belülről, alkotóként ismerik azokat. Jó beszélgetésindító, hogy mennyire nehéz vagy elgondolkodtató pró és kontra érvelni ilyen esetben, főleg, ha valaki nem ért egyet azzal az oldallal, amelyre – a feladat kedvéért – éppen állt.

Részlet egy megoldásból

Mint látható, én leginkább az „átlagember” szemszögéből alkottam meg feladataimat, mivel ez a nézőpont kevésbé jelenik meg a tankönyvek lapjain, de érdemes rajta eltöprengeni. Másrészt ez tudatosíthatja azt is, hogy a történelmet mindenki megéli, és a jelenben is olyan változások, események veszik körül a mai „átlagember” (így a tanulókat is), ami a jövőben történelemmé válhat.

 

Példák

A) Levél a hadifogságban lévő fiadnak

– Képzeld el, hogy 1919 októberében lehetőséget kapsz, hogy a „Nagy Háborúban” hadifogságba esett fiadnak újra levelet írj!

– Meséld el röviden, hogy mik történtek a településeteken és az országban, mióta utoljára írtál neki 1919 márciusa elején! Fogalmazd meg mik voltak a Tanácsköztársaság jellemzői!

– A végén kérdezd meg, milyen a hadifogság, mikor térhet haza a fiad stb.! 

– A levél írásának dátuma: 1919. október 14.

  • Természetesen érdemes utána nézni az akkori helyzetnek stb.!
  • Tartsd be a levél formai jellemzőit! (Címzés, megszólítás stb.!) [Cím: 67051 Avezzano, Hadifogolytábor, Abruzzo régió, Olaszország]
  • A levél terjedelme min. 320 szó!
  • Használd a Courier New betűtípust, 12-es méretben!

 

B) Misszilis a testvérnek

– Képzeld el, hogy a középkori Zólyom vármegye nemese vagy! Azon szerencsések közé tartozol, akik túlélték a mohácsi csatát, és hazajutottak épségben. Viszont most döntés előtt áll a családod: választanotok kell, hogy melyik frissen koronázott király pártjára álltok!

– Foglalj állást, hogy kit érdemes a famíliádnak támogatnia! Talán I. (Szapolyai) Jánost? Vagy inkább I. (Habsburg) Ferdinándot?

– Legalább 3-5 érvet írj, hogy miért az adott királynak fogadjon hűséget a családod!

– A levél címzettje a testvéröcséd, aki a krakkói egyetemen tanul!

– A levél kelte: 22 martÿ 1527, Zolna

  • Tartsd be a levél formai jellemzőit! (Címzés, megszólítás stb.)
  • A levél terjedelme min. 250 szó!
  • Használd a Caveat betűtípust, 12-es méretben!

 

C) Üzenet a sógorodnak/sógornődnek

– Képzeld el, hogy a Magyar Királyság tót lakosa vagy (késmárki fiatal lány, aki ápolónőként szolgál / fegyverjavításban, patkolásban jártas jabloncai kovácsmester)! 1848 őszén úgy döntöttél, a harcolók mellé állsz, s már néhány napja a katonai táborban vagy!

– Döntsd el, hogy kinek az oldalára állsz! Két lehetőséged van:

  • a magyar kormány oldalán vonulsz hadba, mert az alkotmányos változásokkal elégedett vagy stb.;
  • a magyar kormánnyal szemben a Štúr és Hurban vezette nemzetiségi felkelők oldalán vonulsz hadba, mert elégedetlen vagy a nemzetiségeknek adott jogokkal stb.

– Győzd meg egy írott üzenetben a sógorodat/sógornődet, hogy csatlakozzon! Legalább 3-5 érvet írj, hogy miért tegye ezt!

– A levél kelte: 1848. szeptember 26.

  • Tartsd be a levél formai jellemzőit! (Címzés, megszólítás stb.)
  • A levél terjedelme min. 320 szó!
  • Használd a Caveat betűtípust, 12-es méretben!

 

D) Levél az 1950-es évek Magyarországáról

1. Levél az Amerikába disszidált rokonnak

– Képzeld el, hogy az 1950-es évek elején élsz a Magyar Népköztársaságban!

– Győzd meg az Amerikába disszidált rokonodat, hogy térjen haza, mert a kommunista Magyarországon sokkal szebb az élet!

– Legalább 3-5 érvet írj, hogy miért érdemes hazatérni, milyen változások történtek, mióta 1946-ban elment! Cáfold meg az esetleges negatív híreket!

– A levél írásának dátuma: 1952. november 7.

 

2. Kérelem a bécsi svéd nagykövetségnek

– Képzeld el, hogy az 1956-os forradalom után egyetemistaként elmenekültél Magyarországról, mert forradalmárként részt vettél a budapesti harcokban!

– Első lépésként Ausztriába menekültél át, de szeretnél Svédországba továbbutazni, ott új életet kezdeni.

– Legalább 3-5 érvet írj a bécsi nagykövetnek, hogy miért emigráltál, milyen negatív hatások értek téged, a családodat és a barátaidat a Rákosi-korszak Magyarországán, és miért épp Svédországban szeretnél letelepedni!

– A levél írásának dátuma: 1957. április 28.

– Címzett: Sven Allard nagykövet úr, Cím: Liechtensteinstrasse 51, 1090 Vienna, Austria;

– Címed: Otto-Glöckel-Straße 24, 2514 Traiskirchen, Austria.

 

  • Természetesen érdemes utána nézni az akkori életnek, viszonyoknak stb.! (A feladat megoldásához használd a mellékelt honlapról a forrásokat!)
  • Tartsd be a levél formai jellemzőit!
  • A levél terjedelme min. 350 szó!
  • Használd a Courier New betűtípust, 12-es méretben, sorkizártan!

 

E) Levél a ’30-as évek diktatúrák korából

1. Levél a náci Németországban élő testvérnek

– Képzeld el, hogy német vagy, de nem szeretnél a Harmadik Birodalomban élni, mert nem szimpatikus a nácizmus, ezért Angliába költöztél, ott dolgozol már 2-3 éve!

– Győzd meg a náci Németországban élő testvéredet, hogy kövessen téged!

– Legalább 3-5 érvet írj, hogy miért rossz és veszélyes Hitler országában maradni, őt támogatni; miért elfogadhatatlan a nemzetiszocializmus ideológiája!

– A levél írásának dátuma: 1939. június 12.

 

2. Hazahívó levél a Szovjetunióból

– Képzeld el, hogy hithű kommunista fiatal vagy, aki a Szovjetunióban él, mindenben támogatja Sztálin politikáját!

– Győzd meg az 1932-ben az USA-ba emigrált mérnök nagybátyádat / gyógyszerész nagynénédet, hogy térjen haza, segítsen építeni a kommunizmust!

– Legalább 3-5 érvet írj, hogy miért jobb az élet a Szovjetunióban, miért igazságosabb a rendszer, milyenek a kilátások; cáfold meg a Szovjetunióról és Sztálin kegyetlenségéről keringő híreket!

– A levél írásának dátuma: 1939. június 12.

  • Természetesen érdemes utána nézni az akkori életnek, viszonyoknak stb.!
  • Tartsd be a levél formai jellemzőit! (Címzés, megszólítás stb.!)
  • A levél terjedelme min. 350 szó!
  • Használd a Courier New betűtípust, 12-es méretben, sorkizártan!

 

Fekete Bálint

 

(Borítókép: fortepan.hu, 32954. sz. kép)

Ezt olvastad?

2023. március 31-én A szabadság gyermekei címmel immár hetedik alkalommal rendezték meg Szegeden a nagy hagyományokkal bíró Regionális Honismereti –
Támogasson minket