Történelemtanítás a digitális térben – Egy igényfelmérés halovány tanulságai

A történelemtanítás alighanem meg fog változni a digitális munkarendre való átállás következményeként. Nem túl merész azt állítani, hogy a pedagógustársadalom nagy részét – sajnos – mind technikailag, mind módszertanilag készületlenül érte a hirtelen jött váltás kényszere, habár pontosan még senki nem határozta meg, mit is jelent mindez. Szerencsére a tanárok, az intézmények, a szülők és a közgyűjtemények is a egymás segítségére siettek. Az is érzékelhető volt, hogy a hirtelen, már-már befogadhatatlan mennyiségű információ sokak köré „digitális labirintust” emelt, ahol sok időt és energiát emésztett fel az eligazodás.

Annak érdekében, hogy legalább körvonalazódjon, mire is van szüksége a történelemtanároknak, az érintettek körében egy nem reprezentatív, online felmérés készült, amelynek eredményeit összegezem. Abban bízom, hogy a további fejlesztéseket segítő eredményekhez jutnak a szakemberek, illetve szakszerűbb, részletesebb és rendszeres felmérések is követik majd ezt a kezdeményezést.

A kitöltők köre

A kérdőívet 3 hét alatt összesen 181 fő töltötte ki. Az adatok értelmezéséhez fontos megjegyezni, hogy az Oktatási Hivatal 2019. októberi statisztikája szerint összesen 7500 státuszban, általános iskolában 4116, középiskolában pedig 3384 fő tanított történelmet. (Nem ismert, hogy mennyien tanítottak mindkét tagozaton, de – mint a lenti adatokból óvatosan kiolvasható – a tanárok kb. negyede legalább kétféle képzésben tanít. Összességében tehát kb. 2,4-3,1%-os kitöltésről lehet szó.) A KSH 2018/2019-es tanévre vonatkozó adatai szerint akkor 3575 általános iskola és 2299 középiskola (összesen tehát 5874 oktatási intézmény) volt.

Ezekkel érdemes tisztában lennie mindazoknak, akik a történelemtanárokat célzó tartalmakat, szolgáltatásokat fejlesztenek a jövőben, hiszen rajtuk keresztül juthat el leghatékonyabban a diákokhoz egy fejlesztés.

A kitöltők munkahelyére vonatkozó kérdésre az alábbi válaszok születtek. (A kitöltés során lehetséges volt több opciót megjelölni, ezért magasabbak esetenként az összesített számok, mint a kitöltők száma.)

Az iskolafenntartók szerint a következő válaszok születtek.

Magyarországon a két tanítási nyelvű iskolákban lehetőség van történelmet tanulni és érettségi vizsgát tenni idegen nyelven – még ha a szabályozás igencsak kacifántos is, illetve rengeteg a nehézség. A tanítási nyelvet illetően a következő eredmények születtek.

A mai magyar oktatásügy egyik, ha nem a legégetőbb problémája a pedagógustársadalom elöregedése. (A történelemtanár-képzésről és ennek problémáiról itt írtunk.) Leginkább a pedagógiai tapasztalat felmérése volt a cél, a válaszokból a korfára vonatkoztatni csak közvetve, óvatosan lehet. Az adatok a következő képet mutatják a történelemtanárokról.

Történelemtanárok a digitális térben

A következőkben rátérek azokra a kérdésekre, amelyek a történelemtanárok digitális térben zajló érdemi munkájára és igényeire vonatkoznak. Természetesen figyelembe kell venni, hogy a felmérés az „első sokk” után egy hónappal – április közepén – kezdődött, és mintegy 3 héten át érkeztek a válaszok. A tanév végéhez közeledve nyilván változtak a prioritások, illetve a vélemények.

Hogyan vélekedik a digitális munkarenddel járó változásokról?

Mint a diagramon látható, a történelemtanárok – egyelőre – többségében úgy vélik, aktívan használják a jövőben is a digitális eszközöket, tartalmakat a történelemtanítás során. Mivel ez eleve online kérdőív volt, azok véleménye, akik eddig és most sem aktívak a digitális világban, értelemszerűen nem jelenik meg.

történelemtanítás digitálisan mire

Milyen témákhoz van szüksége digitális tartalmakra?

A történelemtanárok munkája során továbbra is a témák kronologikus elrendezése meghatározó, ezért 1-6-ig terjedő skálán jelölhették a válaszadók, milyen korszakoknál érzik szükségét digitális tartalmakra (1 = nincs szüksége rá, 6 = nagy szüksége van rá). Mint látható, az egyre fajsúlyosabb modernkori témák, illetve a tanárképzés során kevésbé hangsúlyos, sokak számára „idegen” témák (társadalmi-, gazdasági- és pénzügyi ismeretek) kiugróak. Természetesen az eredményekben erősen közre játszhatott, hogy melyik tanár éppen hol tart a tanmenetben, mit tanít. (Megjegyzés: csak a felmérés lezárta után tűnt fel, hogy az „egyetemes jelenkor – 1945-1991” kimaradt a felmérésből.)

Bár általános iskolai és középiskolai bontásban is összevetettem az adatokat, nincs szignifikáns különbség eszerint az átlagértékek közt.

Opcionálisan a témák szűkítésére is volt lehetőség (a válaszadók kb. 1/3-a élt is vele), szöveges formában írhatták meg a tanárok, milyen konkrét igényük van a történelemtanítás fejlesztéséhez. Jellemző, hogy a válaszok közt a „bármi jól jön” jellegű válasz gyakran felbukkan, de a fentieket erősítik meg a szöveges válaszok is. A 19-20. századi történelem és a magyar történelem uralkodó, de többször előkerül az életmódtörténet. Felbukkannak kevésbé tárgyalt témák is, mint pl. a környezettörténet, a médiatörténet, a nőtörténet, a jelenkori globalizáció, a pénzügyi ismeretek és a harmadik Magyar Köztársaság működése is.

Mivel nemrégiben megjelentek a kerettantervek, amelyek lehetőséget biztosítanak ún. mélységelvű feldolgozásra, azaz egy-egy téma alaposabb feldolgozására, erre is vonatkozott kérdés. Láthatóan többen még nem döntöttek a kitöltés idején, illetve nem adtak értékelhető választ. Akik megtették, jellemzően az életmód és a hétköznapi élet megismerésére, helytörténetre, társadalomtörténetre és a magyar történelemre fogják szánni a plusz időkeretet.

Milyen tartalmakra van szüksége leginkább?

A felmérés egyik legfontosabb eleme volt, hogy kiderüljön, milyen tartalmakra van a legnagyobb szüksége a történelemtanítás megújításához (1 = nincs szüksége rá, 6 = nagy szüksége van rá). Az alábbi diagram foglalja össze az eredményeket.

Mint látható, elsősorban a történelemtanítás napi gyakorlatában használható tartalmakra van a legnagyobb igény. A számok értelmezésénél – egy-egy speciális tartalomnál (pl. érettségi tételek, esszék) különösen – érdemes tekintetbe venni a kitöltők összetételét, s hogy az intézménytípusok/képzési formák közt jelentős eltérések lehetnek. Az is világos, hogy a pedagógusok idő közben újabb és újabb megoldásokat találtak / adaptáltak a tantárgyhoz, így pl. egy mostani felmérésnél biztosan sokan jelölnék 6-ossal az ún. digitális szabadulószobát.

Amennyiben szétbontjuk az eredmények, a következőket kapjuk.

történelemtanítás digitálisan tartalmak

Mivel a történelemtanítás során hangsúlyos a források feldolgozása, arra is vonatkozott kérdés, hogy milyen témákhoz van szüksége a pedagógusoknak (új) elsődleges forrásokra. Ellentmondásos válaszok születtek, néhányak szerint nincs szükség ilyesmire, míg mások szerint bármihez jól jönnek források. A válaszadók alapvetően itt is az életmódhoz, kultúrtörténethez kapcsolódó forrásokat, a(z egyébként nehezebben hozzáférhető) egyetemes témákat, a rendszerváltás utáni magyar történelmet, az EU-t és a társadalomismeretet emelték ki. A 20. század és a magyar történelem dominál, de a 18-19. század is többször előkerült.

Online tartalmak használata

Alább látható néhány további, eligazító adat. Ez esetben arra kellett egy skálán választ adni, hogy mennyire fontos a válaszadónak az állítás szempontja (az 1 = nem fontos, a 6 = nagyon fontos).

történelemtanítás szükséglet

Itt is kirajzolódnak az általános tendenciák, illetve a képzési színterek közti eltérések (pl. az érettségi esetén).

119 válasz érkezett arra is, milyen digitális felületeket, applikációkat, programokat, oktatási segédleteket használnak leggyakrabban. (Itt bármennyit fel lehetett sorolni.) Természetesen nagyon változatos a felsorolás, és biztosan sokat változott már az elmúlt hetekben is, de a leggyakoribb említések nyers összegzése a következő:

történelemtanítás digitálisan

A digitális történelemtanítás kapcsán 9 alkalommal említették a Videótanárt; 5 alkalommal a Tökéletlen történelem sorozatot; 4-szer a Prezit; 3-szor az M5 műsorait, a Magyarország története sorozat, a MS Office programjait és a Rubicont; két-két alkalommal a TED videókat, a Múlt-kort, a Sutorit, a Linoit-ot, a Skype-ot és a Zoomot; de néhány más is előkerült 1-1 esetben (Mentimeter, MS Teams, Canva, Moodle, Vimeo, Index.hu Iskolatévé, BBC History, História, MNM anyagai, Fazekas Gimnázium honlapja, ankhistory.wordpress.com, Tényleg.com, Egyszer volt…, Protopag, Tobloef, Wheeldecide, Randomlist, Pinterest, Powtoon, NEO LMS, Socrative, Mindomo, Hot Potatoes, Discord, Khan Academy, historyonthenet.com, thepeoplehistory.com, toolsforeducators.com, teacherspayteachers.com, historylearningsite.co.uk, history.com, Eduline, Symbaloo, Playfactile, islcollective.com, Musstewissen, purposegames.com, thinglink.com). (Az ELTE PPK kutatói szintén vizsgálták ezeket, eredményeik itt tekinthetők meg.)

Külön öröm, hogy ennyien említették az Újkor.hu anyagait: eddig is sokan használták az Érettségi feladatok és megoldások gyűjteménye (2005–2016), valamint Gyakorlatok a Történelmi atlasz középiskolásoknak című kiadványhoz című összeállításainkat, de a nemrég elindított Érettségi feladatok és megoldások történelemből angol nyelven és a Szöveges források a történelem tanításához című gyűjtemények, illetve legújabb kezdeményezésünk, a Feladatlapok az Újkor.hu cikkeihez is hamar népszerűvé vált. A hallgatókat, szakdolgozókat, portfólióírókat pedig  A történelemtanítás digitális bibliográfiája segíti.

A fejlesztők számára fontos lehet, miért nem használnak szívesen egy oldalt az oktatás szereplői. A leggyakrabban az riasztja el a tanárokat egy oldal/felület/applikáció/tartalom használatától, ha

  • fizetni kell a tartalmakért/használatért vagy lejár az ingyenesség;
  • regisztrálni/engedélyt kérni kell tanárnak vagy gyereknek (ez utóbbi SNI-s vagy kisebb diákok esetén a védettségek miatt külön nehézséget okoz);
  • idegen nyelvű;
  • nem egyértelműek az utasítások;
  • nem szerkeszthető/menthető valami;
  • túl bonyolult/átláthatatlan és sok időt kell rászánni a használat megtanulására vagy nincs megfelelő súgó;
  • nehéz/körülményes a keresés;
  • nem követhető/ellenőrizhető a diákok munkája;
  • nem illeszkedik a korosztályi sajátosságokhoz vagy a tananyaghoz;
  • nem hiteles/igényes vagy szakmaiatlan a tartalom;
  • nem lehet könnyen elérhetővé tenni a diákok számára;
  • folyamatosan újabb vagy felugró ablakokat nyit meg, átvezet más felületekre;
  • kiegészítők használatához/telepítéséhez van kötve;
  • gyakran összeomlik/instabil.

Ezzel szemben a válaszoló történelemtanárok (88 fő) szerint akkor igazán hasznos egy online elérhető tartalom, ha

  • ingyenes;
  • könnyen elérhető/megtalálható és megtanulható a használata (átlátható/áttekinthető/kezelhető/különösebb előkészületek nélkül használható);
  • gyors;
  • megbízható, bármikor hozzáférhető;
  • nem igényel regisztrációt;
  • alakítható, szerkeszthető, átdolgozható;
  • időkorlátok mellett is jól alkalmazható;
  • életkornak megfelelő;
  • informatív, lényegre törő, de látványos, motiváló, aktivitásra ösztönöz, kreatív és szórakoztató;
  • fejlesztő hatású, pedagógiailag hasznos;
  • vizualitásra épít, megfelelő a kép- és hanganyaga;
  • szakszerű, tartalmilag kifogástalan, szakmailag hiteles;
  • könnyen megosztható a diákokkal;
  • kapcsolódik a tananyaghoz, kerettantervhez;
  • az érettségi témakörökre épít, különbséget tesz közép- és emelt szint közt;
  • differenciálható nehézség szerint;
  • visszacsatolást kap a tanuló;
  • tartalmaz feladatokat;
  • értékelésre is alkalmas;
  • okostelefonról is működik/látható.

Bár speciális és igen változékony helyzetben született a felmérés, az eredmények mellett nem érdemes szó nélkül elmenni, hiszen a felhasználói igények figyelembe vétele nélkül a fejlesztések és ráfordítások könnyen „vakvágányra” juthatnak. A kitöltéseknek köszönhetően rendelkezünk ugyan kézzel fogható adatokkal, de mindenképpen érdemes volna megalapozottabb és széleskörűbb vizsgálatokat végezni – elsősorban a hatékonyságot illetően a diákok körében –, mivel ezek alapján válhatnának tartóssá és kimunkálttá a mostani, esetleges megoldások.

Végezetül köszönöm mindenkinek, aki részt vett a felmérésben vagy segített a terjesztésében!

 

Fekete Bálint

Ezt olvastad?

2023. március 31-én A szabadság gyermekei címmel immár hetedik alkalommal rendezték meg Szegeden a nagy hagyományokkal bíró Regionális Honismereti –
Támogasson minket