Történelemtanítás hátrányos helyzetű tanulókkal

Az ország északi régiójában, egy hátrányos helyzetben lévő térségben járunk, a belvárostól nem messze egy festői környezetben elterülő általános iskolában. Tíz évvel ezelőtt intézményünkbe integráltak egy kisebbségi, túlnyomóan roma származású gyerekekkel teli iskolát, ami a szociálisan (halmozottan) hátrányos helyzetű tanulók számának növekedését eredményezte. Ez egyúttal az összetételt is megváltoztatta: heterogénből szegregálódó (mostanra szegregált) intézménnyé váltunk. De hogyan is zajlik a történelemtanítás egy szegregált intézményben? Milyen kihívásokkal kell szembenéznünk a hátrányos helyzetű diákok tanítva nap mint nap?

Lemorzsolódás – szegregáció

Iskolánkban a nevelő-oktató munka már csak az aránylag kis létszámú diákseregnek és a pedagógus-állománynak köszönhetően is családias légkörben folyik. 2019 novemberében látott napvilágot az ún. „deszegregációs hír”, miszerint a fenntartó a 2020/21-es tanévtől kezdve felmenő rendszerben megszünteti feladatellátási helyünket, ugyanis intézményünk szegregál. Ez a „deszegregációs hír” negatív hatással volt a tantestületre és a gyerekek teljesítményére. A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulóink megoszlása egyébként is magas volt, ami 2019-ig elkezdett csökkenni, ám a „deszegregációs hír” okozta bizonytalanság következtében meredeken megugrott arányuk.

Hátrányos helyzet – bikulturális szocializáció

A feladatellátási helyünk helyzete – a fent leírtak értelmében – részben speciális, más tekintetben viszont ugyanazokkal a nehézségekkel nézünk szembe, mint más jellegű vagy szintű köznevelési, állami fenntartású intézmények. Ennek egyik konkrét bizonyítéka, hogy a szülők szociális hátteréből, hátrányos helyzetéből adódóan tanévkezdéskor a legalapvetőbb eszközöket kérjük, amelyek jól használhatók, míg más iskolákban magasabb szint jellemző. Csak az államilag finanszírozott tankönyvcsaládból válogathatunk, hiszen a szülők nem tudnák megfizetni például a Mozaik Kiadó tanszközeit, amelyek digitalizált, 3D ábráikkal, videókkal, kiegészítő oktatást támogató segédeszközökkel szinte végtelen lehetőséget nyújtanak a tanulási–tanítási folyamatban. Ez alátámasztja, hogy az Adler-féle bikulturális szocializáció értelmében a családi (elsődleges) és az intézményi (másodlagos) szociális mező hatásrendszerének kettőssége nem hagyható figyelmen kívül.  

Másik egyértelmű példa mindennapos nehézségeinkre az időhiány, ami nem izolált jelenség. Nem áll rendelkezésünkre elegendő idő a tananyag mélyebb megismerésére, az ok–okozati összefüggések alaposabb magyarázatára és megértésére, a hangsúlyos kérdések megvitatására, a magyar és az egyetemes történelem közti párhuzamok levonására. Ezek következtében felmerül a kérdés: van értelme az előírt tananyag „ledarálásának”?Véleményem szerint nincs. De hol vannak a súlypontok?

A tanulók többsége nehéz körülmények között, ingerszegény környezetben él, a szülők iskolázottsága alacsony. Az otthoni tanulás, megsegítés egy-két kivételtől eltekintve nem jellemző, ezért a gyerekeket a napközi, illetve a tanulószoba, s az iskola adta lehetőségek maximális kihasználására (könyvtárhasználat, tanulói tabletek használata) ösztönzöm. Szociális hátterükből fakad például a szegényes szókincsük, durva, trágár beszédstílusuk. Az otthoni közegből, hiányzó családi mintákból adódóan látókörük szűk, motivációjuk alacsony, jövőképük nincs. Mindezekből következik, hogy nem is szükséges az információhalmaz „ráerőltetése” a gyerekekre mindaddig, amíg például nem értik, amit olvasnak, nyelvi kifejezőképességük pedig korlátozott.

Úgy vélem, sokkal fontosabb volna a kulturális sokszínűség, a hagyományok, a haza megismerése, a nemzeti öntudat, az elfogadás, a tolerancia erősítése a pedagógiai gyakorlatban. Óráimba igyekszem ezeket a mozzanatokat minél élményszerűbben, interaktívabban apró lépésekben beépíteni. Hasznos eszköznek tartom például a makettezést és a rekonstrukciós rajzok készítését a kreativitás és a képzelőerő kibontakoztatásához, a megfigyelőképesség, türelem, koncentráció fejlesztéséhez. A gyerekek számos kompetenciája fejleszthető ezekkel a módszerekkel, ráadásul kitartásra, illemtanra, média- és környezettudatosságra is nevelhetők implicit módon. Nevelő–oktató munkámban minden osztályban ügyelek a rutinok kialakítására is (hatványozottan hangsúlyos szempont a szoktatás).

 

Tantárgyköziség – kognitív motiváció

Az óráimon nagy hangsúlyt fektetek a különböző tantárgyak közötti kapcsolatokra (tantárgyköziségre), illetve a történettudomány interdiszciplináris jellegének kimutatására. Az irodalom és a történelem tantárgyak tananyagai gyakran fedik és kiegészítik egymást, így az esemény-, politika- és kultúrtörténet megismerése együtt komplex képet festenek egy-egy korszakról, amihez az IKT-eszközöket hívom segítségül. A képzőművészeti és irodalmi alkotások, film- és videórészletek együtt sugallják az adott korszak légkörét, bepillantást engednek a kor hangulatába, életérzésébe, miliőjébe, ezáltal lehetővé válik, hogy a gyerekek beleéljék magukat más életviszonyokba. A kompetenciák és a személyiség-fejlesztése érdekében ilyenkor az érzelmeikre, esztétikai érzékeikre próbálok hatni felfedezéses tanulással (milyennek látnak egy személyt, építményt stb.). A tankönyvi szöveg vagy forrásrészlet elolvasása és értelmezése javítja a szövegértést, segít a lényegkiemelésben. A történelem- vagy irodalomórán megjelenő tulajdonnevek, főleg földrajzi nevek hozzájárulnak a helyesírás javításához, tudatosításához.

Bizonyos tananyagok vagy tananyagrészek szoros kapcsolatban állnak más tantárgyakkal is, mint a kémiával, fizikával, matematikával, hit- és erkölcstannal, rajz- és vizuális kultúrával, mozgóképkultúra- és médiaismerettel, technika és életvitellel, magyar nyelvvel, informatikával (digitális kultúrával) vagy földrajzzal. A térkép mint forrás, az idővonal mint segédeszköz segít a térben és időben való tájékozódásban, a történelmi folyamatok nyomon követésében, valamint az összefüggések áttekintésében (a térkép például a gazdasági és a természeti környezet vonatkozásában, míg az idővonal a magyar és az egyetemes történelem közti párhuzamokban).

Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy nem jut elegendő figyelem – már csak a kapacitás, szakos ellátottság hiányából adódóan sem – a készségtárgyakra, amelyek fontos kommunikációs csatornákat nyitnának meg. Ezt a hiátust a kollégákkal való együttműködéssel próbálom kiküszöbölni, valamint elsősorban a technika és az informatika (az új NAT szerint digitális kultúra) tantárgyakkal való szoros kapcsolódási pontokat igyekszem kihasználni – több, kevesebb sikerrel –, szeretném, ha a tanulás élmény lenne a diákjaim számára. Minden egyes új „projekt” felvetése kapcsán egyre több gyerek mutat érdeklődést és rendre szívesebben kapcsolódnak be a munkafolyamatba. Itt szeretném megjegyezni, hogy esetünkben a projekt egyszerű, differenciált séma alapján működik. Valaki büszkén hozza már reggel az elkészült alkotását, mások örülnek, hogy elkészült a produktum, míg a harmadik csoport tagjai vagy a motiváció hiányában, vagy a kudarctól való félelem miatt meg sem próbálkoznak vele.

Márpedig a zömmel kudarcos, kötődésigényes tanítványainknál kardinális fontosságú a pedagógus személye, illetve személyes jelenléte, és a biztonságérzet, amit nyújtani tudunk számukra. Ezt tökéletesen alátámasztja a digitális oktatás időszaka. Előnyünk, hogy kis iskolaként könnyebb a szemlélet- és módszertani váltás. A kötetlenebb jellegű foglalkozások közelebb hozzák a gyerekeket mind egymáshoz, mind pedig hozzám. Jól példázza ezt a Pénz7 elnevezésű témahét is, amibe nem a klasszikus módon kapcsolódtunk be a történelemóra keretein belül az alapismeretek hiányában. A gyerekek szociális hátteréből adódó hátrányokra való tekintettel más megközelítésből, más fogásokkal dolgozunk. Pedagógiai gyakorlatunkra a minőségorientáció, gyermekközpontúság, inkluzivitás, innovatív szemlélet jellemző a méltányosság és az esélyegyenlőség jegyében. A témahét kapcsán minden osztályban pénzt satíroztunk, s ennek segítségével vezettük fel a témát. A gyerekek nagyon élvezték a feladatot. Persze a jutalmazás és a versenyszituáció is jó húzóerő volt. Osztályonként kiválasztottuk 3+1 tanuló legszebb alkotását, majd a négy évfolyamból is győztest választottunk. Úgy gondolom, nagyobb hangsúlyt kellene fektetni arra, hogy a pedagógusra bízott gyerekre mennyi minőségi idő jut, ezért is tartom fontosnak a gyakorlatorientált foglalkozásokat.

Új kihívások – digitális oktatás – méltányosság

Egyre általánosabb tendencia az idősödő, nyugdíjközeli tantestület és az utánpótlás biztosításának hiánya – ami jellemző tantestületünkre is. Pályakezdő gyakornokként, egyedüli történelem- és magyartanárként törekszem a frissességre, a legmodernebb tanulástechnika beépítésére a tanulási–tanítási folyamatba. Tantestületünkben fontos szerepet játszik az együttgondolkodás, a tudásmegosztás és a gyakorlatorientált tanulás, így módszertani, IKT-s tapasztalataimat, jó gyakorlataimat megismertetem a kollégákkal is.

A bevált jó gyakorlatok erősítése és kiterjesztése mellett az oktatómunka megújulásában a koronavírus-járvány is közrejátszott, ami újabb kihívásokat állított elénk. A szociális helyzetből adódóan a családok többsége egy-két okostelefonnal rendelkezik, de vannak olyan esetek is, ahol egyáltalán nincs a családban okoseszköz. Más kérdés, vajon hogy oldják meg azok, ahol két-három vagy akár több testvérre jut egy készülék. Magától értetődik, hogy drasztikusan megugrott a lemorzsolódással veszélyeztetettek aránya, hiszen pont azokat a tanulókat érintette hátrányosan a helyzet, akik egyéni megsegítésre, felzárkóztatásra szorulnak. Ekkor kezdtem el kísérletezni, mélyebben megismerkedni telefonon is könnyen használható, magyar nyelvű platformokkal, alkalmazásokkal. Jellemző módon ugyanis a Tankockák (LearningApps) és az Okos Doboz alkalmazást, valamint a Nemzeti Köznevelési Portál e-feladatait, illetve a magas színvonalú mozaWeb látványos videóit vesszük igénybe az interaktív feladatok készítéséhez, valamint a tanórák színesebbé, változatosabbá tételéhez.

Élménypedagógia és gamifikáció – esélyegyenlőség

Az IKT-eszközöket minden tanórámba beépítem valamilyen formában (ppt-s óravezetés mellett) a differenciált, tanulói aktivitás növelését célzó oktatási folyamatba. Nevelőmunkám során kitüntetett figyelmet szentelek a hátránykompenzációnak és az esélyteremtésnek. Pályám legelején a LearningApps-et (Tankockákat) és az Okos Dobozt használtam a YouTube és a Zanza tv-s videók megtekintése mellett. A digitális oktatás azonban új lehetőségeket nyújtott. Kifejezetten hasznosnak tartom az Időutazó Youtube-csatornáját, amely egy-egy témát zanzásítva, lényegretörően foglal össze vagy érdekességeket mutat be. Mostanra ezeket sokkal célirányosabban tudom hasznosítani: a videókban elhangzott információkat, kulcsfogalmakat feladatokká alakítom. A LearningApps-en (Tankockák) egyéni tananyagokat készítek vagy átdolgozok osztályokhoz, tanulókhoz igazítva. A LearningApps minden szempontból a legsokoldalúbb és a leghatékonyabban kihasználható alkalmazás intézményünkben. Minden osztály s minden gyerek számára tudok személyre szabott, differenciált, különböző kompetenciákat fejlesztendő feladatokat készíteni, ami ráadásul segít a kudarcélmény elkerülésében is.

Elsősorban óra eleji ismétlésekhez, a kulcsfogalmak rögzítéséhez és releváns használatukhoz, illetve a szóbeli szövegalkotás fejlesztése érdekében használom a Wordwall-t és a WordArtot. A diákok elsősorban telefonról vagy tanulói tabletről dolgoznak, ami nehézkesebb, ezért nem jelennek meg például az ékezetes betűk az elkészített feladatokban.

Belekóstoltunk a montázskészítésbe is a Reasyze montázskészítő platform segítségével, de ez csak az IKT-ban jártasabb, az informatika iránt érdeklődő, számítógéppel rendelkező gyerekek számára kivitelezhető, ezért szorgalmi feladatként lehet plakátot készíteni, mint tette ezt egyik diákom.

A vizuális ingerekre való ráhatáshoz, a szemléltetéshez, az élményszerűséghez járul hozzá a már említett mozaWeb. Rendszerszintű gondolkodáshoz például egy összefoglaló órán vagy az eleji ismétléshez szívesen élek a gondolattérkép nyújtotta lehetőségekkel akár a hagyományos táblán, akár interaktív formában a Mindmeister segítségével.

Szintén nagyon hasznosnak tartom a Genially-t, ami az interaktivitás, gamifikáció fellegvára: lehetőség van interaktív kvíz, idővonal, szabadulószoba készítésére.

Az oktatási gyakorlatomba beépítettem a Kahootot is gyakorláshoz, összefoglaláshoz és számonkéréshez, amit nagyon szeretnek a gyerekek minden osztályban. Ez lett a kedvenc alkalmazásuk. Jó egyéni és kooperatív munkához egyaránt, lehet belőle számonkérést, gyakorlást és házi feladatot is készíteni. Nemcsak ismétléshez tartom alkalmasnak, hanem képességfejlesztéshez is: a gyerekeket figyelemre, együttműködésre készteti és a memorizálási képességet is segíti. A diákok versengenek, hogy a virtuális dobogóra kerüljenek és jutalmazásban részesülhessenek. Mindemellett előnye, hogy a digitális oktatás idején is tökéletesen lehet alkalmazni.

Új módszerként alkalmazom a diákjaim körében egyre népszerűbbnek örvendő digitális történetmesélést a Storyboard segítségével. Kreatívabbnál kreatívabb megoldások születnek, miután sikerélményként könyvelték el az első elkészült produktumot, s rákaptak a feladat ízére.

Egy másik jó lehetőség a jelenléti és a digitális oktatás idején a Google Űrlapok. Ezt egyszerűségénél fogva erőszeretettel használom számonkéréshez, ugyanakkor a távoktatás időszakában az óra eleji hangolódáshoz, a biztonságérzet erősítéséhez, az érzelmi állapot felméréséhez is lehetőséget, segítséget nyújt. Interaktív feladatokhoz használom még az Apáczai tudástárat, illetve a Nemzeti Köznevelési Portált. Az NKP-n kivetített tankönyv, térkép, illusztrációk segítik a lényegkiemelést, megkönnyítik a magyarázást. A gyerekek ezeket a feladatokat tanulói tabletek vagy a mobiltelefonjuk segítségével oldják meg. A digitális oktatásban kooperatív munka lebonyolításához a Jamboardot hívom segítségül, bár ennek használata tanítványaim körében még gyerekcipőben jár. Ennek ellenére volt olyan tanítványom, akit magával ragadott a hév, s rajztábla segítségével még rajztudását is megcsillogtatta.

Motivációs mintázatok és kudarckerülés

A hátrányos helyzetű gyerekekben egyfajta kompenzálásként él a versenyszellem, az elismerés iránti vágy, így motiválatlanságukat versenyszituációk megteremtésével próbálom kiküszöbölni. Nagyon sokat kísérleteztem és kísérletezem különféle módszerekkel: melyik hatékony, fejlesztő, játékos, melyikre, hogyan reagálnak. Bevált gyakorlataim közé tartozik például a tankockás lóverseny, interaktív kvíz (Kahoottal vagy a Google Űrlapokkal), illetve olyan egyéni és páros feladatok kiosztása, ahol jutalmazom a leggyorsabb és hibátlan feladatot megoldó párost vagy az első három diákot (pl. tankockás keresztrejtvény). A feladatmegoldáshoz használhatnak könyvet, füzetet is.

A tanulók és tanulói csoportok segítéséhez, motiválásához hozzájárul a feladatok sokszínűségén kívül a dicséret és a jutalmazás is. A jegyszerzés jó fegyelmezési, konfliktuskezelési és figyelemfenntartási eszköz. Az értékelést, visszacsatolást mint didaktikai feladatot sosem hagyom ki, a gyerekek önmagukhoz mért teljesítményét is figyelembe veszem. Fontosnak tartom, hogy érezzék a munkájuk sikerét, ezért gyakran alkalmazom jutalmazásként az óra végi közös zenehallgatást. Kiemelem őket, ha valaki valamiben ügyes. A szóbeli és írásbeli dicséretet mellett kisjegyek osztását alkalmazom, vagy oklevelet készítek a Canva, valamint a Kudobox segítségével.

 Ötletszerzés

Amellett, hogy a pedagógusi hivatást választva vállaltam a folyamatos önképzést, a szaktárgyi tudásomat igyekszem naprakészen tartani (pl. az Újkor.hu Oktatás rovata, a Történelemtanítás vagy pedagógiai folyóiratok olvasásával). Szakmódszertani ismereteim gazdagításához különböző online fórumok is hozzájárulnak, mint Bea Néni Históriás Oldala, Történelemóra kreatívan, vagy a zárt Facebook-csoportok (pl. Online történelemtanár, Történelemtanítás 5–8), ahol a kollégák az ország minden pontjáról megosztják tapasztalataikat, s lehetőség nyílik virtuális párbeszédre, tudásmegosztásra. Módszertani ötletek tárházát kínálja a Történelemtanárok Túlélőkészlete mellett a Törizz otthon, a Tanárblog és a Modern iskola, melyek külön Facebook-oldallal is rendelkeznek.

 

Zsidai Réka

Ezt olvastad?

A következőkben amellett érvelek, hogy a tanulók által írt fiktív magánlevelek hasznosak lehetnek a történelemórákon. A digitális munkarend egyik legnagyobb