3*5 történelmi film a Netflixen – Segítünk választani

Az elmúlt évek során a Mozgókép rovatban több tucat történelmi film ajánlója, kritikája jelent meg. A bemutatott alkotások közül időközben több elérhetővé vált a Netflix kínálatában is. Akkor sem maradunk tehát történelmi filmek nélkül, ha még merész vállalkozásnak tartanánk a mozilátogatás vagy a kánikula elől menekülünk a tévé elé. Ismertetőinkkel segítünk választani a színes palettáról. 5 sorozatot, 5 külföldi és 5 magyar alkotást emeltünk ki.

Minisorozatok/sorozatok

A szitokszavak története (History of swear words, 2021)

„A sorozat az angol nyelv hat leggyakrabban használt szitokszavát (fuck, shit, bitch, dick, pussy, damn) veszi górcső alá. A megszólalók foglalkozásuk révén mind kapcsolatban állnak a nyelvvel. Vagy kutatóként (Kory Stamper lexikonszerkesztő, Melissa Mohr nyelvész, a Holy Sh*t: A Brief History of Swearing szerzője, Mireille Miller-Young a Kaliforniai Egyetem professzora, Benjamin Bergen kognitív tudós)  annak eredetével, változásával, kultúrára gyakorolt hatásával foglalkoznak (Elvis Mitchell filmkritikus), vagy művészként (pl.: Deray DavisNikki GlaserLondon Hughes, Sarah Silverman komikusok) a nyelv segítségével, annak játékosságát, sokoldalúságát kihasználva hoznak létre újabb és újabb produktumokat.” – összegezte ismertetésében Árvai Tünde (Mocskos beszéd a filmekben – A szitokszavak története).


(Forrás: netflix.com)

Vezércsel (The Queen’s Gambit, 2020)

2020 tavaszán szinte lehetetlen volt megkerülni a Netflix Vezércsel (The Queen’s Gambit) című sorozatát. Milliók rajonganak a Walter Tevis azonos című, 1983-as regénye alapján készült produkcióért, mely egy fiktív sakkozónő, Beth Harmon életét, nehézségeit és sikereit mutatja be. A hét részes minisorozat nem csak az izgalmas történet, a jól megírt forgatókönyv, valamint a kiváló alakítások miatt érdemel figyelmet. Bár a történet kitalált, történelmi kerete bámulatosan igényes, korhűen megalkotott, az alkotás egy érdekes korszakba nyújt betekintést. Tóth Gödri Iringó írt nekünk róla (Beth Harmon szexivé tette a sakkot – A vezércselről).

A felszabadító (The Liberator, 2020)

„Azt gondolom nem tévedek nagyot, ha azt mondom, a 2001-es Az elit alakulat (eredeti címén Band of Brothers) című sorozat egy generáció számára tette érdekessé és vonzóvá a második világháborút. Én személy szerint a sorozat hatására – amit úgy 12 évesen láttam a köztévé műsorán – kezdtem komolyabban érdeklődni a második világháború története iránt, s a népszerűsítő ismeretterjesztő kiadványok mellett a szakmai alapossággal készült könyveket is elkezdtem olvasni. A sorozat történelmileg pontos eseményábrázolása, illetve a személyes történelmi megközelítése nagyon modernnek, mondhatni a korszellemhez teljesen passzolónak hatott. Hasonló hatású sorozattal azóta sem találkoztam egyetlen történelmi kor vagy téma bemutatása esetén sem. Hogy miért írom ezt? Amikor megláttam a Netflixen a The Liberator című sorozatot, egyből Az elit alakulat ugrott be.” – kezdte elemző írását Lengyel Ádám (Az elit alakulat rajzfilmesítve – The Liberator)


(Forrás: netflix.com)

 

A másik út (Unorthodox, 2020)

„hátha ez a történet elősegíti, hogy majd a sorozatot látó williamsburgi lányok és nők elgondolkozzanak a főszereplő példáján, saját álmaik megvalósításáról. Nem az a baj, hogy hangot lehet és kell adni a zárt vallási csoportokból kiszabadulóknak, hanem a forráscsoportot sem lehet megszégyeníteni vagy feleslegesen kifigurázni – ugyanígy a maradást boldogan választókat sem lehet szellemileg lekicsinyelni. Itt vékony jégen táncolnak a készítők; de mégiscsak, a sorozatban is a haszid és saját családi hagyománya az, ami Esthert tovább tudja lendíteni megszorult helyzetéből az utolsó epizód végtelenül felerősített és klisé nagyjelenetében. Viszont a brooklyn-i mikve és a Wannsee akármennyire is érthető és okos párhuzamba állítása a megtisztulás jelképeként már a jég megroppanása.” – írta a sorozatról Biró Bence (Unorthodox – Mérlegen a tradíciók).


(Forrás: netflix.com)

Marco Polo (Marco Polo, 2016)

„A történelmi sorozatok kedvelői örülhettek akkor, amikor a Netflix bejelentette, hogy elkészíti a Marco Polo című sorozatot, beleölve csaknem annyi pénzt, amennyit az HBO szánt a Trónok harcára. (…) A Marco Polo azonban, legalábbis egyelőre, nem csak a kritikusokat nem győzte meg, hanem úgy tűnik másokat sem.” Az okokat Kanyó Ferenc foglalta össze írásában (Marco Polo, avagy Netflix menni Mongólia).

Külföldi filmek

A két pápa (The Two Popes, 2019)

„A történet alapját a Bergoglio bíboros és Benedek pápa közötti beszélgetések sorozata adja, illetve az ezzel kapcsolatos visszatekintések az argentin főpap múltjába. Benedek és Ferenc pápán kívül azonban senki sem volt fültanúja ezeknek, sőt egyes esetekben fiktív párbeszédek szerepelnek a filmben. McCarten erről azt nyilatkozta, hogy “a két pápa álláspontjai jól ismertek, és ezt erősen kutattam is. Azonban az tény, hogy amikor teológiai vitába keverednek, az tulajdonképpen az én kitalációm.” A film sarkalatos pontja, hogy Bergoglio bíboros vissza akart vonulni, azonban XVI. Benedek pápa folyamatosan figyelmen kívül hagyta a kérését. Bergoglio bíboros valóban írt felmondólevelet XVI. Benedek pápának, viszont sohasem utazott el emiatt Rómába, így a két szereplő között lezajló párbeszédek is kitalációk.” – írta ismertetésében Csák Krisztina Csilla (Intellektuális boxmeccs – A két pápa című filmről).

(Forrás: port.hu)

1917 (1917, 2019)

„A National Board Review és az American Film Institute 2019 tíz legjobb filmje közé választotta az első világháború idején játszódó alkotást. A rendező Sam Mendes, akit az utóbbi évtizedben elsősorban a James Bond sorozat két filmjének rendezőjeként ismerhetnek legtöbben, családi kötődése miatt alkotta meg a filmet. Apai nagyapjától, a veterán Alfred Mendestől hallotta a film alapjául szolgáló történetet, és egyúttal az ő álmát valósította meg a film elkészítésével. Azonban nem a rendező az egyetlen, akinek kötődése van egy első világháborús veteránhoz. A főszerepek egyikét játszó Dean-Charles Chapman, hogy jobban átélje szerepét, egy David Henry Peers nevű géppuskás katona memoárját olvasta, aki a háborúban szerzett sebesülése miatt megbénult. Chapman csak később tudta meg, hogy a veterán nem más, mint anyai ükapja. „ – több rangos díjat elnyert filmről Gyönki Viktória írt nekünk (A háborúról művészien – 1917).

A szüfrazsett (Suffragette, 2015)

„A mai kor embere arra kényszeríti a nőt, hogy elhagyja otthonát, azonban szemrehányást tesz neki, ha ezt megteszi.” – Az 1914 előtti feminista sajtó végtelenségig ismételt frázisa a női szerepek fokozatos átalakulásáról, illetve a közvélemény jelentős részének ezzel szemben megnyilvánuló ellenérzéseiről akár A szüfrazsett című film mondanivalójának rövid összegzése is lehetne. A Magyarországon 2015 októberében bemutatott alkotást szokatlanul nagy várakozás előzte meg, mivel a premier előtt napvilágot látott előzetesek az Emmeline Pankhurstöt – az angol militáns (harcos) szüfrazsett mozgalom első világháború előtti vezetőjét – alakító Meryl Streep-et jelenítették meg a történet központi figurájaként. Kíváncsiságra adott okot a stáblista is: a rendező, Sarah Gavron mellett olyan nevek is feltűntek a film készítői között, mint pl. Abi Morgan forgatókönyvíróé, aki a sokak által vitatott – Margaret Thatcher brit miniszterelnök életét feldolgozó – Vaslady című drámában is Streeppel dolgozott. Mindemellett a szakma és a nagyközönség számára is figyelemreméltónak bizonyult, hogy a kilencfős producergárdában hat nő neve tűnt fel.” – fogalmazott ismertetőjében Czeferner Dóra (A Szüfrazsett, avagy küzdelem a nők választójogáért).

A sólyom végveszélyben (Black Hawn Down, 2001)

„1993. október 3-4-én a szomáliai Mogadishuban zajlott le az Egyesült Államok modern kori történetének egyik legvitatottabb rajtaütése. Az akció során, bár a célpontokat sikerült elfoglalni, de két MH-60 Blackhawk típusú helikoptert lelőttek a várost uraló milicisták, több másik helikopterben pedig komoly károkat okoztak, továbbá 18 amerikai katona életét vesztette és 84-en megsebesültek. Az eseményeket feldolgozó A Sólyom végveszélyben  (eredeti cím: Black Hawk Down, 2001) az egyik legsikeresebb és legpontosabb háborús film, amit valaha készítettek.” – kezdte elemzését Lengyel Ádám (A sólyom végveszélyben – Egy valódi háború sztori).


Eric Bana (Forrás: imdb.com)

Ryan közlegény megmentése (Saving Private Ryan, 1998)

„Maga a partraszállás a történelem egyik legnagyobb ilyen hadművelete volt. Több, mint 100 ezer ember vett részt benne, irdatlan mennyiségű hadianyagot megmozgatva, hogy fel tudják törni az Atlanti Falat, a német védelmi rendszert. A kijelölt terepszakaszt öt partszakaszra osztották: Juno, Gold, Sword, Omaha és Utah. A legvéresebb harcok az amerikai csapatok által támadott Omaha szakaszon alakultak ki, a veszteségek legnagyobb részét is itt szenvedték el a Szövetségesek. Ide kalauzol el minket Steven Spielberg 1998-as Ryan közlegény megmentése című filmjének – majdhogynem – nyitó képsora, amikor egy partraszálló csónakban közelítjük meg a partszakaszt a Miller százados (Tom Hanks) és Horváth őrmester (Tom Sizemore) vezette szakasszal. A film első huszonöt perce talán a legjobb és leghúsbavágóbb ábrázolása a normandiai partraszállásnak.” – állapította meg elemzésében Lengyel Ádám („Találkozunk a parton! – A Ryan közlegény megmentése című filmről).

Magyar filmek

Akik maradtak (2019)

„Az F. Várkonyi Zsuzsa Férfiidők lányregénye című műve alapján készült alkotás két ember, a szülész–nőgyógyász Aladár (Aldó) és a 16 esztendős Klára különös kapcsolatán keresztül mutatja be a második világháború után fokozatosan kiépülő kommunista diktatúra éveit. A történet három évvel a háború után kezdődik. Az emberek Szabad Népet olvasnak, a rádió a „szocialista építésről” beszél, az iskolában – ahol már mindenki tudja, hogy a következő évben már kötelező lesz orosz nyelvet tanulni – már Rákosi Mátyás arcképe függ a falon. Egyre érezhetőbb a kommunisták térnyerése, amit néhányan örömmel, mások félve fogadna. Újra születőben van egy totalitárius rendszer, mely ismét megpróbáltatás elé állítja a 20. század első felének generációját.” – fogalmazta meg Csarnai Márk Tóth Barnabás filmjéről (Túlélni a túlélést – Az Akik maradtak című filmről).

Aurora borealis – Északi fény (2017)

„Mészáros Márta, aki maga is rutinos a pályán, talán utolsó, de igen fontos szerepet osztott ki a filmlegendára, Törőcsik Marira. Az idős hölgy, Mária egy kis magyar faluban él. Egy nap levelet kap Oroszországból, amely sokkhatásként éri. Lánya, Olga, aki sikeres ügyvéd Ausztriában, a kórházban talál rá, és ezzel kezdetét veszi az a dialógus, amely mentén a történet szépen lassan kibomlik. Két idősíkot láthatunk a továbbiakban: elénk tárul az fiatal Mária élete. Szerelme az arisztokrata származású Ákos, akit vidékre internáltak. Röviden, de érzékletesen ábrázolták az 1950-es évek szocialista társadalomformálását: a jogaitól és vagyonától megfosztott nemességet és az élet-halál ura ávósokat. A szerelmesek Ákos osztrák rokonaihoz akarnak szökni a határon, de a terv szörnyű drámává válik: a férfit a határőrök lelövik, az életben maradt Marit pedig a rátaláló szovjet katonák megerőszakolják.” – fogalmazta meg ismertetésében Gyönki Viktória (Aurora borealis – Élet a nemi erőszak után).


Mészáros Márta Törőcsik Franciskát instruálja (Forrás: film.hu)

1945 (2017)

„1945 augusztusa tűzvörös betűkkel írta be magát az emberiség történetébe, köszönhetően mindenekelőtt a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombáknak, valamint Japán kapitulációjának, amellyel végre a csendes-óceáni hadszíntéren is véget ért a második világháború. Az atomfegyverek első – és mindezidáig szerencsére utolsó – éles bevetésén túl is számos emlékezetes eseményre került sor: befejeződött a potsdami konferencia, kikiáltották Vietnam függetlenségét és ratifikálták az ENSZ alapokmányát, hogy csak néhányat említsünk. Közép-Európa országaiban is megkezdődött a háború utáni politikai, gazdasági és társadalmi konszolidáció; az élet majdhogynem „visszazökkent a megszokott kerékvágásba” – legalábbis Török Ferenc legutóbbi filmje, az 1945 hősei számára, akik bizakodva tekintenek a jövőre, abban a reményben, hogy a háború elmúlta talán saját vétkeiket, bűneiket is meg nem történtté teheti. Nem is tévedhetnének ennél nagyobbat.” – írta Réfi Oszkó Dániel az 1945 című filmről (Pszicho-western a második világháború utáni Magyarországon – az 1945 című film történészszemmel).

Szürke senkik (2016)

„Különösen nehéz témát választottak az alkotók, hiszen amíg a második világháborúról számtalan színvonalas háborús film készült, sőt az 1970-es, 1980-as évek Hollywoodja a vietnami háborúval kapcsolatban is kitermelte a maga kánonját, az első világháborúról szóló filmek esetében messze nem találhatjuk ezt a bőséget. Amíg mind a második világháború, mind a vietnami háború feldolgozásához széles tematikai bőséggel nyúlnak az alkotók, az első világháborúról szóló háborús filmek döntő hányada vagy az 1930-as Nyugaton a helyzet változatlannak a „klónjai”, vagy pedig csupán végtelenül didaktikus, fekete és fehér figurákkal operáló háborúellenes vagy éppen heroizáló filmek. Ennek okai országonként eltérőek, de legfőképpen abban ragadható meg az első világháború témájának háttérbeszorulása, hogy egyrészt a második világháború élménye elhomályosította a Nagy Háború emlékét, másrészt Kelet-Európa szerte fontosabb eseménynek élték meg a háborút követő forradalmakat, országok felbomlását és születését, mint magát a világháborút.
Talán ebből az egyhangúságból akartak kitörni a film alkotói, amikor a világháború egy különleges szeletét választották filmjük témájául. Az első világháborúról szóló ismeretterjesztő cikkekben felülreprezentáltak a Nagy Háborúban használt állatokról szóló írások, s ez a megnövekedett érdeklődés is közrejátszhatott abban, hogy a film központi problémájává váljon a postagalamb-szolgálat. Bár a filmből nem derül ki, a postagalamb-hálózat fenntartása a 20. század első évtizedeiben azért volt fontos, mert a kommunikáció más módjai sérülékenyebbek voltak.” – mutatott rá elemző írásában Fóris Ákos (Áttörés a magyar háborús filmben? – Történészszemmel a Szürke senkikről).


(Forrás: port.hu)

Szabadság különjárat (2013)

„1956. július 13-án hét civil, köztük Polyák György és Iszák Ferenc a disszidálás egy rendhagyó módját választva, eltérítette a Budapest–Szombathely között közlekedő repülőt és meg sem álltak vele a németországi Ingolstadtig. A „Jé, ott van Győr!” jelszóra induló akciót a légimarshallként a fedélzeten tartózkodó ÁVH tiszt sem tudta megakadályozni. Iszák Ferenc később angol nyelvű Szabadrepülés című regényében adta közre emlékeit, amely nyomán Köbli Norbert megírta az éppen 56 perces magyar tévéfilm forgatókönyvét.” – áll Árvai Tünde 1956-os kapcsolatos filmekről szóló lajstromában (Forradalmi filmkockák – 1956 a mozivásznon).

Összeállította: Árvai Tünde

Ezt olvastad?

A cikk célja Széchenyi István gróf tevékeny társadalmi szerepének újtípusú szemléltetése, nemzetépítő stratégiájának bemutatása a hálózatelmélet segítségével. Széchenyi levelezésének –