Új perspektívák az egyháztörténeti kutatásokban ­– A VII. Fraknói Nyári Akadémia

A Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport idén 2021. augusztus 6. és 8. között immár hetedik alkalommal rendezte meg hagyományos nyári egyháztörténeti konferenciáját és tudományos programját, a Fraknói Nyári Akadémiát. A 2015. évi első alkalom óta hagyománnyá vált eseményre – a tavalyi budaörsi helyszín után – ezúttal Győr városában került sor, középpontjában így főként a Győri Egyházmegye és a bencés rend története állt. A szakmai programok Győrben a Brenner János Hittudományi Főiskolán, részben pedig az Egyházmegyei Levéltár, Könyvtár és Látogatóközpontban, továbbá Pannonhalmán zajlottak. Az utóbbi évek tendenciáját követve az idei programra is számos hazai kutatási intézményből és egyetemről – még Cambridge-ből is – érkeztek graduális hallgatók, doktoranduszok, kutatók és egyetemi oktatók. A nyári akadémia nagyszámú közönsége az előadások, kerekasztal-beszélgetések és könyvbemutatók, valamint az ezeket átható és követő élénk eszmecserék során a szakma legfrissebb eredményeivel ismerkedhetett meg.

Az akadémia első napján Veres András megyéspüspök nevében Lukácsi Zoltán oldalkanonok köszöntötte a résztvevőket, majd a szakmai program az alapító kurátorok megnyitójával vette kezdetét.

Gárdonyi Máté (tanszékvezető egyetemi tanár, PPKE HTK) nyitóbeszédében kihangsúlyozta, hogy a minden évben az ország más-más pontján megrendezett egyháztörténeti nyári akadémiák kiváló lehetőséget biztosítanak arra, hogy rácsodálkozzunk keresztény örökségünk gazdagságára, valamint az egyes egyházmegyék és apátságok sajátos értékeire.

Tusor Péter (a Fraknói Kutatócsoport vezetője; tud. tanácsadó, ELKH, BTK Moravcsik Gyula Intézet; egyetemi docens, PPKE BTK) a megnyitó során többek között röviden ismertette a Kutatócsoport legfrissebb kiadványait. Ezek között érdemes kiemelni az évről évre egyre nívósabb nyári akadémiához kapcsolódó, 2019 óta megjelenő Előadások a Fraknói Nyári Akadémián című sorozat újabb füzeteit, melyek az egyetemi oktatásban is kiválóan alkalmazhatók és hasznosíthatók lehetnek.

Az Akadémia megnyitója

A megnyitót követően az első nap tudományos programja a Győri Egyházmegye 15–18. századi történetét ölelte fel. A késő középkori vonatkozású első szekciót Varga Szabolcs (tud. munkatárs, ELKH, BTK TTI) moderálta. Az első előadásban Szovák Kornél (igazgató, ELKH, BTK Moravcsik Gyula Intézet; egyetemi docens, PPKE BTK) a Vatikáni Levéltárban fellelhető – főként az 1455 és 1471 közötti időszakból származó – győri egyházmegyei vonatkozású pápai kérvények forrásértékéről és tartalmáról beszélt. Ezek a folyamodványok (supplicatiók) esetlegességükben is fontos források, hiszen többek között az egyházi életre és mindennapokra vonatkozóan olyan forrásértéket képviselhetnek, melyekben hiányosak lehetnek a levéltári anyagok.

Fedeles Tamás (tud. főmunkatárs, Fraknói Kutatócsoport; egyetemi tanár, PTE BTK) a győri egyházmegye és az Apostoli Kamara középkori kapcsolatáról beszélt. Előadásában három pontban mutatta be a két intézmény kapcsolatrendszerét; először a győri főpapok által befizetett szervíciumokat, másodszor az ad limina látogatásokat, harmadszor pedig a kúriai szenteléseket taglalta. Az előadásból többek között a Szent Márton-hegyi monostor, azaz Pannonhalma apátjainak befizetett szervíciumait is megismerhettük, a Libri formatarum szent rendek felvételére vonatkozó bejegyzései kapcsán pedig megtudhattuk, hogy az 1521. és az 1523. év nemcsak magyar vonatkozásban, hanem közép-európai kontextusban is kiugró számadatokkal rendelkezik.

Fedeles Tamás A győri egyházmegye és az Apostoli Kamara c. előadása (a konferenciáról készült további felvételek elérhetők a Fraknói Kutatócsoport YouTube-csatornájáról)

Az első szekciót Nemes Gábor (tud. munkatárs, Fraknói Kutatócsoport; főlevéltáros, Győri Egyházmegyei Levéltár) egy hányattatott sorsú számadáskönyvről szóló előadása zárta. A szóban forgó forrás a győri székeskáptalan 1495 és 1528 között vezetett számadáskönyve, mellyel a 18. századtól kezdve már több kutató is foglalkozott, azonban a mai napig nem került kiadásra. Az előadás érzékletesen végighaladt a forráshoz kapcsolódó historiográfiai csomópontokon, kitérve a számadáskönyv forrásértékére is. Házi Jenő munkássága és kézirata alapján Nemes Gábor egy Bolyai János Kutatási Ösztöndíj keretében jelenleg előkészíti a forrás kiadását.

A konferencia első szekciója

A konferencia második szekciójának 16–18. századra fókuszáló előadásait Tóth Tamás (titkár, MKPK) moderálta. Elsőként Kádár Zsófia (tud. munkatárs, ELTE BTK; tud. munkatárs, MTA–ELTE Egyetemtörténeti Kutatócsoport) a győri káptalani követek és alsótáblai egyháziak 16–17. századi működéséről, illetve az egyházi személyek feltárása közben fellépő kihívásokról és nehézségekről beszélt. Előadásában korabeli leveleken keresztül egy konkrét példát is részletesen bemutatott; Bényi János győri nagyprépost 1649. évi követségét, aki a győri székeskáptalan képviselőjeként részt vett az 1646. és az 1649. évi pozsonyi országgyűléseken, siklósi apátként pedig jelen volt az 1648. évi nagyszombati zsinaton.

Oláh Róbert (tud. segédmunkatárs, Fraknói Kutatócsoport; levéltáros, Győri Egyházmegyei Levéltár; PhD-hallgató, PPKE BTK) egy kutatási beszámolóként is funkcionáló előadás keretében Zichy Ferenc győri püspök (1743–1783) római ágenseinek tevékenységéről beszélt. Megtudhattuk, hogy Zichy püspöksége alatt közel harminc éven át három személy, Pietro Poloni, Bartolomeo Pinto Poloni és Francesco Pinto Poloni (a „Poloni-klán”) látta el a győri püspök római képviseletét. Az ágensi levelek átírása és feldolgozása jelenleg még folyamatban van, az előadásban azonban így is sor került néhány konkrét levél tartalmi bemutatására. Ezekből kiderült, hogy az ágensek minden apró római rezzenésről, valamint természetesen a pápák vagy bíborosok választása kapcsán elérhető információkról is folyamatosan tájékoztatták a püspököt.

Oláh Róbert előadása Zichy Ferenc római ágenseinek tevékenységéről és ágensi leveleik tartalmáról (a konferenciáról készült további felvételek elérhetők a Fraknói Kutatócsoport YouTube-csatornájáról)

A szekció utolsó előadásában Szuly Rita (tud. kutató, Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala) doktori disszertációjának témájához kapcsolódóan a vasvári főesperesség 18. századi alsópapságának mindennapjait mutatta be konkrét példákon keresztül. Belsőrákos plébánosának, valamint Nagynarda adminisztrátorának esettanulmányaival az előadás érzékletesen mutatta be a győri alsópapság korabeli lehetséges konfliktusait, valamint normaszegési és kihágási mintázatait. A két példa összevetésére is sor került, mégpedig a már említett 18. századi győri püspök, Zichy Ferenc az alsópapságra vonatkozó elvárásrendszerével, az 1755. évi Epistola pastoralis tartalmával.

A konferencia második szekciója

A konferencia interaktív harmadik szekciójában, melyet Kanász Viktor (tud. segédmunkatárs, Fraknói Kutatócsoport; doktorandusz, PTE BTK) moderált, egy projektismertetővel egybekötött könyvbemutatóra, egy különleges pódiumbeszélgetésre, valamint egy izgalmas kerekasztal-beszélgetésre került sor. A projekt- és könyvbemutató során Fazekas István (egyetemi docens, ELTE BTK) és Kádár Zsófia (tud. munkatárs, ELTE BTK) – az MTA–ELTE Egyetemtörténeti Kutatócsoport Kora újkori jezsuita oktatással foglalkozó részlegének vezetője, illetve tudományos munkatársa – a győri jezsuita gimnázium kora újkori anyakönyvi adattárának munkálatait és eredményeit ismertették.

Az MTA–ELTE Egyetemtörténeti Kutatócsoport Kora újkori jezsuita oktatással foglalkozó részlegének projekt- és könyvbemutója

A bemutató során szóba került a több mint negyvenezer adat rögzítésének módja, az információk típusa és használhatósága, valamint konkrét példák segítségével szemléltetésre került, hogy milyen kutatási mélységekkel is bírhat az elkészült adattár. Pilikta László (doktorandusz, ELTE BTK) a példákhoz kapcsolódva egy 17. századi győri diáktársulatról és annak anyakönyvi adatairól beszélt.

A szóban forgó adattárat – A győri jezsuita gimnázium diáksága. Anyakönyvi adattár (1630–1773) – 2020-ban adták ki két kötetben, melyek online is elérhetők (I. kötet és II. kötet), így az elkészült adattár és annak bevezető tanulmánya, valamint értékes névmutatója még inkább elősegítheti a korszak kutatóinak munkáját.

A projektismertetőt követően egy különleges pódiumbeszélgetés következett; Szovák Kornél Csóka Gáspár gyémántmisés bencés szerzetes-történésszel és paptanárral beszélgetett a középiskolai és egyetemi éveiről, levéltárosi és tanári munkájáról, valamint az egyháztörténelem tanításához és kutatásához fűződő kapcsolatáról. Szovák Kornél, akit egykor Csóka atya is tanított görögből és latinból, a beszélgetés során az 1980-as években újra meginduló egyháztörténeti kutatásokról, valamint egykori tanárairól is kérdezte az atyát.

Szovák Kornél és Csóka Gáspár atya

A szekciót egy kerekasztal-beszélgetés zárta, melynek keretében Gárdonyi Máté (tanszékvezető egyetemi tanár, PPKE HTK), Gőzsy Zoltán (tanszékvezető egyetemi docens, PTE BTK), Rétfalvi Balázs (tud. segédmunkatárs, Fraknói Kutatócsoport; gyűjteményvezető, Szombathegyi Egyházmegyei Levéltár) és Tóth Tamás (titkár, MKPK) az egyházmegye-történetírás előzményeiről, jelenéről és jövőjéről folytattak eszmecserét. A kerekasztal tagjai saját kutatási tapasztalataik alapján fogalmazták meg véleményüket arról, hogy mit is jelent számukra az egyházmegye-történetírás, milyen eredményeket tudnak kiemelni ezen a téren, illetve milyen problematika és milyen jövőbeli kutatási irányok rejlenek ebben a műfajban.

Rétfalvi Balázs a szombathelyi példa kapcsán szóba hozta például a jozefinizmus gazdag, de kiaknázatlan forrásanyagát, valamint a római ágensek szerepének kutatási lehetőségeit Szombathely kapcsán. Gőzsy Zoltán és Tóth Tamás az alsópapsággal kapcsolatos forrásanyagban rejlő lehetőségekre, illetve a társadalomtörténeti kutatások bekapcsolására, Gárdonyi Máté pedig a vatikáni források mellett a bécsi, prágai és zágrábi források bevonásának fontosságára mutatott rá.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői és a nézőközönség

A nyári akadémia második napja két további, immár 17–20. századi történettel foglalkozó szekcióval folytatódott. A Gőzsy Zoltán (tanszékvezető egyetemi docens, PTE BTK) moderálásával zajló negyedik szekcióban elsőként Horváth József (igazgatóhelyettes, Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér) a 17–18. századi Győr egyházi műveltségéről beszélt, bemutatva az egyes fontosabb egyházi kötődésű személyek könyves kultúráját, könyvgyűjteményeik különlegességeit és jellegzetességeit, kitérve azokra az eredményekre, amelyek az egyes gyűjtemények és darabok birtokosainak felkutatása során születtek.

Dénesi Tamás (igazgató, Pannonhalmi Főapátsági Levéltár) előadásában a bencés rend tulajdonában álló győri Apátúrház 17–18. századi történetét, az épület tereinek funkcióváltozásait és a ház rendi és városi szempontból is fontos gazdasági szerepét mutatta be. A főapáti reprezentáció és a gazdasági tevékenység mellett a bencés rend helyi működése szempontjából kiemelten fontos volt, hogy Győr városában az Apátúrház révén fizikailag is jelen voltak a rend tagjai. Az épület történetéről, illetve az épületben zajló mindennapi életről, vagy például a refektórium festményeinek képprogramjáról a korszak naplói, inventáriumai és misszilisei nyújtanak információt, ezek az információk pedig fontos alapot jelentenek a rekonstrukciós munkálatokhoz.

A konferencia negyedik szekciója

Forgó András (egyetemi docens, PTE BTK) a bencés rend és a felvilágosodás kapcsolatát vizsgálta, mindenekelőtt kitérve a felvilágosodás különböző értelmezési lehetőségeire. Az „egyházias felvilágosodás”, illetve a korszak szellemi és intézményi változásai főként a szerzetesi életforma változásaiban, a tudományos kapcsolatrendszer kiszélesedésében, az oktatási reformok terén, vagy például a felvilágosult reformok kritikájában éreztette hatását. Konklúzióként elhangzott, hogy a 18. századi szerzetesek természetesen nem a korszellemtől függetlenül végezték tevékenységüket; a katolikus (szerzetesi) értelmiségiek a szellemi élet aktív alakítói lehettek. A mérsékelt felvilágosodás hívei között is voltak egyháziak; őket is érdemes a felvilágosult értelmiség tagjai közé sorolnunk. A szekció utolsó előadója, Lukácsi Zoltán (tanszékvezető főiskolai tanár, Brenner János Hittudományi Főiskola) az egyház és felvilágosodás viszonyát taglaló kérdésekbe ágyazva egy 18. századi győri pap, Negyedes Pál tevékenységét és erősen didaktikus jellegű prédikációit mutatta be, melyek kiválóan reflektáltak az előző előadásban is említett korszellemre.

A konferencia ötödik, 19–20. századi történettel foglalkozó szekcióját Gárdonyi Máté (tanszékvezető egyetemi tanár, PPKE HTK) vezette le, melyben az első előadó, Németh Ildikó (múzeumpedagógus, Soproni Múzeum) a 19–20. századi soproni katolikus diákjóléti intézmények működését mutatta be. Ezek az intézmények az iskolai oktatásban részt vevő tanulók részére nyújtottak – alapvetően szociális téren – segítséget; közéjük tartozott például a napközi vagy a tanulószoba, a diákotthoni vagy kollégiumi elhelyezés, valamint a menzai étkeztetés is. A 19. században, valamint a 20. század első felében Sopronban négy rend tartott fenn ilyen intézményeket; a bencések, a domonkosok, valamint a Szent Orsolya és az Isteni Megváltó Leányai rend. Intézményeik sok esetben egyben a rendi utánpótlást is biztosították.

A konferencia ötödik szekciója

Szokolay Domokos (tud. kutató, Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala) Alázattal és állhatatossággal. Négy papi sors Sopron „könnyes-véres” éveiből című előadásában Geiszbühl Mátyás, Sümegh Lothár, Németh Alajos és Böck János papok 1945 utáni sorsát vázolta fel a hallgatóság számára tevékenységük és publikációik bemutatásával és elemzésével. Petes Róbert győri egyháztörténész az 1956-os forradalmat követő megtorlás győri vonatkozásait ismertette. Az előadás a vonatkozó állambiztonsági dokumentumok alapján az 1957. évi országos letartóztatási hullám kapcsán négy fiatal győri pap – Horváth Lajos, Bóna László, Buzás József és Zsebedics Pál – letartóztatására, kihallgatására, beszervezési kísérleteire és további életútjára tért ki részletesen. A szekciót Tóth Krisztina (tud. munkatárs és titkár, Fraknói Kutatócsoport) előadása zárta, amely II. János Pál pápa magyarországi látogatását mutatta be, aki 1996-ban a pannonhalmi monostor millenniumi ünnepségére, valamint a honfoglalás millecentenáriumára érkezett Magyarországra.

A nyári akadémia ezt követően egy élménygazdag pannonhalmi levéltár- és könyvtárlátogatással, iratbemutatóval és egy kihelyezett szekcióelőadással folytatódott. A délután folyamán a résztvevők Dénesi Tamás levéltárigazgató, valamint Ásványi Ilona könyvtárigazgató vezetésével megtekinthették a pannonhalmi levéltár számos értékes oklevelét, pecsétjét és könyvgyűjteményének ritkaságait, így például az interpolált pannonhalmi, valamint a tihanyi alapítólevelet is. A Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár Magyarország legrégibb könyvtárgyűjteménye, jelentős védett könyvállománnyal rendelkezik, 1996 óta pedig a világörökség része.

Pannonhalmi levéltár- és könyvtárlátogatás

Az akadémia résztvevői a reprezentatív könyvtár nagytermében tölthették el a legtöbb időt Josef Klieber Minerva istennőt ábrázoló mennyezetfreskója alatt, mind a könyvtár polcait, mind a tárlókban kiállított kódexeket, ősnyomtatványokat és antikvákat szemlélve. Az akadémia konferenciaprogramja is Pannonhalmán ért véget; Várszegi Asztrik bencés szerzetes, püspök és emeritus pannonhalmi főapát záróelőadásában a török időktől kezdve egészen a rendszerváltozásig beszélt a pannonhalmi bencés közösség történetéről, megpróbáltatásairól és újjászületéseiről.

A győri egyházmegyei levéltár és a látogatóközponti kiállítás közös megtekintése

Az akadémia utolsó napján a Veres András megyéspüspök által celebrált szentmisét követően a résztvevők megtekinthették a győri Szent László Látogatóközpontot, valamint annak kiállítását, továbbá az egyházmegyei levéltárat, ahol Vajk Ádám levéltárigazgató és Nemes Gábor főlevéltáros bepillantást engedett a levéltári gyűjtemény iratanyagába és számos értékes dokumentumába.

Az eddigi évekhez hasonlóan az ezúttal is kibővült résztvevői körnek, valamint az élénk diskurzust kiváltó tudományos program mellett a hagyományos egyháztörténeti vetélkedőnek, az esti közös kötetlen programoknak, a közös étkezéseknek és a kiváló helyszíneknek köszönhetően az akadémia ezúttal is remek hangulatban telt.

Az Akadémia első napján készült csoportkép

A VII. Fraknói Nyári Akadémia szervezője idén az alapító Fraknói Kutatócsoport mellett a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Moravcsik Gyula Intézete (ELKH), valamint a Győri Egyházmegyei Levéltár volt. Igazgatójaként Kanász Viktor és Nemes Gábor működött, aligazgatóként pedig Oláh Róbert koordinálta a teendőket és igazította el a résztvevőket a program részleteiről. Az akadémiát idén a Nemzeti Kulturális Alap, a Bedy Vince Alapítvány, valamint a Brenner János Hittudományi Főiskola támogatta. A sikerrel megvalósult program az eddigi évek hagyományaiból építkezve idén is kiválóan betöltötte azon célját, hogy előmozdítsa a hazai teológiai és bölcsészeti szemléletű egyháztörténet művelését, a vatikáni kutatások integrálását, továbbá mindezek népszerűsítését a hazai tudományos életben és a graduális, posztgraduális hallgatók körében.

Schvéd Brigitta

Az Akadémia teljes programja innen érhető el.

Fotók: Kanász Viktor, Oláh Róbert, Sági György

További fotók, valamint az előadások videófelvételei elérhetők a Kutatócsoport honlapjáról, illetve YouTube-csatornájáról.

A cikk az Újkor.hu és az MTA–PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport együttműködésének keretében született.

Ezt olvastad?

2023. szeptember 7-én és 8-án rendezte meg a NEPOSTRANS, vagyis „Negotiating post-imperial transitions: From remobilization to nation-state consolidation. A comparative
Támogasson minket