Újat mondani 9/11-ről? – A Turning Point dokumentumfilmről

A 2001. szeptember 11.-i terrortámadások évfordulóihoz közeledve a média mindig igyekszik új nézőpontokat és véleményeket megszólaltatni, elsősorban új dokumentumfilmeken és interjúműsorokon keresztül. A 20. évfordulóhoz közeledve, különösen az utóbbi bő másfél év afganisztáni eseményeinek fényében, ez az igény még erősebbé vált. A Netflix is ennek próbált eleget tenni a Turning Point: 9/11 and the War on Terror című új dokumentumfilmjével.

Részlet a Turning Point c. sorozat előzeteséből (Forrás: youtube.com)
Részlet a Turning Point c. sorozat előzeteséből (Forrás: youtube.com)

Előre bocsájtanám, hogy nem vagyok nagy híve a 9/11 dokumentumfilmeknek, és ennek két (azt gondolom érthető) oka van. Valamelyest mindkettő a modern média természetéből adódik. Ezek a dokumentumfilmek leginkább az érzelmekre akarnak hatni és a tragédia fájdalmait átadni. A másik csoportba tartoznak azok a filmek és dokumentumfilmek, amelyek állást foglalnak és az amerikai politikai elitet jó- és rosszfiúkra osztják – ebben a szereposztásban rendszerint a demokraták a jófiúk –, vagy ami még rosszabb, összeesküvés-elméleteket alkotnak vagy terjesztenek: remek példa erre a Fahrenheit 9/11 című film Michael Moore-tól.

A témában számomra etalonnak a National Geographic 2005-ös A terrorizmus árnyékában (eredeti címén Inside 9/11) című dokumentumfilm-sorozata számít. Előnye, hogy bár értelemszerűen erősen hat az érzelmekre, de tényszerű, és szakmai alapossággal mutatja be a támadáshoz vezető utat, az al-Kaidát és magát a 9/11 eseményeit is. Amikor megnéztem a trailert, fel is merült bennem a kérdés: vajon képes lesz-e a Turning Point megugrani azt a szintet, amit a 2005-ös előd felállított? A rövid válasz: igen!

A Turning Point c. sorozat rendezője: Brian Knappenberger (Forrás: deadline.com)
A Turning Point c. sorozat rendezője: Brian Knappenberger (Forrás: deadline.com)

A dokumentumfilm-sorozat készítői megtettek minden tőlük telhetőt, hogy felérjenek az „elődhöz”, és teljesítsék vállalásuk. Ez pedig nem egy kis vállalás, ugyanis, ahogy a címből is látszik, a céljuk az volt, hogy ne csak a 9/11, de az általa kiváltott amerikai reakció, a terrorizmus elleni háború elmúlt 20 évének történetét is bemutassák. Ez egyben a válasz a címben általam feltett kérdésre: azzal tud újat mondani a sorozat 9/11-ről, hogy azt nem egy önálló eseményként, hanem egy hatalmas hullámokat vető katasztrófaként jeleníti meg.

A sorozat öt epizódból áll. Az elsőben megismerhetjük részben a 2001. szeptember 11.-i eseményeket, azokat a hibákat, amik hozzájárultak a katasztrófa bekövetkeztéhez. A második epizód a konkrét katasztrófát dolgozza fel, és az amerikai kormányzat reakcióját az érzelmektől túlfűtött helyzetben. A harmadik epizód az egész terrorizmus elleni háború talán legvitásabb pontja, a kínzások és lehallgatások ügye körül forog. A negyedik epizódban azt követhetjük végig, hogy tolódik el a fókusz az afganisztáni háborúról az irakira, majd mi változik Obama megválasztásával, míg az utolsó, záró epizód a 2010 utáni afganisztáni problémákat és a kivonulás kérdéskörét járja körül.


Menekülés a romok alól (Forrás: middleeasteye.net)

Számomra a legpozitívabb eleme ennek a grandiózus, több mint öt órás műnek, hogy rengeteg különböző nézőpontot megszólaltat, de a döntést, hogy kivel ért egyet, kit támogat inkább egyes kérdések vonatkozásában, a nézőre bízza. Ez különösen pozitív, ugyanis, ahogy már említettem, sok dokumentumfilm választ „oldalt” a vitás kérdésekben, itt azonban ez nem érezhető. Például az utóbbi időkig szentként tekintett Obama-kormány épp úgy kap kritikát, mint a Bush adminisztráció.

Ehhez kapcsolódik a dokumentumfilm másik nagy pozitívuma: rengeteg eltérő álláspontot képviselő embert megszólaltat. Az újságírók, az emberijogi aktivisták és a túlélők mellett olyan kormányzati és politikai szereplőket is, akiket máskor nem láthattunk kamera előtt. A teljesség igénye nélkül interjút adott a készítőknek Andrew Card, George W. Bush kabinetjének stábfőnöke, Alberto Gonzales, a Fehér Ház jogtanácsosa, aki a lehallgatások és az „őrizetesek” kínzására feljogosító rendeletek jogi hátterén dolgozott, illetve Barbara Lee, az egyetlen kongresszusi képviselő, aki nemmel szavazott az elnököt terror elleni háborúra felhatalmazó törvényjavaslatra, s azt élesen bírálta is.

Alberto Gonzales. Részlet a sorozat előzeteséből (Forrás: youtube.com)

Nyilatkoztak az afganisztáni háborút irányító tábornokok és a hadműveletekben részt vevő fiatal katonák is. Emellett számomra nagyon szimpatikus volt, ahogy a tűzoltók és rendőrök szerepét is komolyan kidomborítja a film a szeptember 11.-i és az azt követő mentési munkálatokban. Szintén nagyon pozitív, hogy a készítők távol tartottak magukat a különböző összeesküvés-elméletektől, meg sem említették azokat.

Az utolsó epizódban egészen az amerikai csapatkivonás kezdetéig követhetjük az eseményeket. Itt megszólalnak az Afgán Nemzeti Hadsereg különleges erejének operátorai is, akik váltig állítják, hogy utolsó vérükig harcolni fognak az országért. Viszont mielőtt valaki azt gondolná, hogy kritizálnám a készítőket, itt is pozitívumot emelnék ki: az epizód sem Biden, sem Trump mellett vagy ellen nem foglal állást, de mindkét elnök „megoldása” ellen és mellett is felsorakoztat érveket és nézőpontokat.

Obama. Részlet a Turning Point c. sorozat előzeteséből (Forrás: youtube.com)
Obama. Részlet a Turning Point c. sorozat előzeteséből (Forrás: youtube.com)

Amit kritikaként említeni lehet, az csupán annyi, hogy az első egy, másfél epizód kissé unalmasnak és laposnak hathat azok számára, akik már több 9/11 dokut láttak. Ezekben az epizódokban kapjuk kicsit a „klasszikus” ilyen témájú dokumentumfilmek világát, azonban itt is megjelenik egy-egy olyan megszólaló vagy tartalmi elem, amit korábban nem láthattunk.

Összességében mindenki számára csak ajánlani tudom a Netflix új dokumentumfilmjét, aki érdeklődik a téma iránt. Biztos vagyok benne, hogy sok új és/vagy meglepő információt tartalmaz azok számára, akik esetleg nem mélyedtek el a terrorizmus elleni háború elmúlt húsz évének történetében, de érdekli őket a téma, illetve a mostani afganisztáni események háttere. Számomra ez a dokumentumfilm-sorozat egyértelműen az A terrorizmus hálójában mellé kerül, és a terrorizmus elleni háborút bemutató művek új etalonját jelenti.

Lengyel Ádám

Ezt olvastad?

A Budapest második világháború alatti ostromát feldolgozó művek elsősorban a hadtörténetre koncentrálnak. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága gondozásában, Bank Barbara, Mihályi