Verne Gyula és a Grant kapitány gyermekei

Február 8-án van Jules Verne francia író, költő (1828-1905) születésének évfordulója. A magyar közönség annyira a szívébe zárta, hogy Verne Gyula néven szinte tiszteletbeli magyar írónak tekintette. Az évforduló kapcsán bemutatom a Grant kapitány gyermekei című 1985-ös szovjet-bolgár filmsorozatot, amely Verne hasonló című utazásos kalandregényéből készült. A sorozat érdekessége, hogy Verne megjelenik a kerettörténetben, így megismerkedhetünk az íróval, magánéletével és a regény megszületésének történetével.

Jules Verne 1878-ban (Forrás: pinterest.com)

A Nantes-i születésű párizsi joghallgató, Jules Verne először Victor Hugo és id. Alexandre Dumas modorában írott drámákkal és operettekkel (VI. Sándor, A lőpor-összeesküvés) szerzett hírnevet a főváros irodalmi életében. A végzett jogász 1851-ben publikálta a Dráma a légben című elbeszélését, amelyben megtalálta egyedi hangját és témáját. Verne észrevette, hogy a földrajzi felfedezéseket és az ipari forradalom vívmányait senki nem tette regénytémává. 1862-ben írta az Öt hét léghajón című regényét, amely 1863 januárjában a Pierre-Jules Hetzel kiadónál jelent meg. A kiadó úgy harangozta be Verne művét, mint első darabját egy nagy ívű irodalmi vállalkozásnak, a Rendkívüli utazások sorozatnak. Hetzel, aki nem kevés érzékkel rendelkezett a reklám iránt, hangsúlyozta, hogy a regénysorozat szerzője arra vállalkozott, hogy összeállítson egy új enciklopédiát a 19. századi természettudományos és földrajzi ismeretekből, érdekfeszítő regények keretében.

Az eredeti kiadás címoldala (Forrás: wikiwand.com)

Verne művei közül a legismertebbek és legnépszerűbbek mind a mai napig az utazásos regények: például a Nemo kapitány, az Utazás a Holdba, a Grant kapitány gyermekei, A rejtelmes sziget, A tizenöt éves kapitány és a Kétévi vakáció. Az irodalomtörténészek külön típusba sorolják azokat a regényeket, amelyekkel az író emléket állított a 19. századi szabadságküzdelmeknek: A lángban álló szigettenger, a Sándor Mátyás, A névtelen család (a kanadai franciák 1838-as felkelésének regénye) és posztumusz műve, A dunai hajós tartoznak ebbe a körbe. Verne nem volt földrajztudós, sem tengerész, de alapos előtanulmányokat folytatott mindazon tájakról, ahol történetei játszódtak. Annyira elmélyítette ismereteit a földrajz terén, hogy 1867-69-ben írt egy ismeretterjesztő művet hazájáról, amely megható bizonyítéka Verne patriotizmusának (Franciaország illusztrált földrajza). Regényeiben olyan hitelesen mutatta be a hajózást és a tenger csodáit, hogy sokan úgy hitték, hogy egy tengerész ontja tolla alól a könyveket.

A regény szereplői egy 1880-as dán illusztráción (Forrás: julesverne.ca)

A Grant kapitány gyermekei című regényt először a Hetzel és Jean Macé szerkesztésében megjelent Oktatási és szórakoztató magazin című ifjúsági folyóirat közölte folytatásokban 1865 és 1867 között. 1867-ben Hetzel kiadta a regényt könyvformában. A Grant kapitány gyermekei azonnal sikeres lett, ennek ellenére a magyar olvasók kezébe magyarul későn került: a Franklin Társulat kiadásában jelent meg 1876-ban. 2008-ig tizenhét magyar nyelvű kiadást ért meg.

A történet szerint 1865-ben Lord Glenarvan, Luss ura, egy hazafias skót arisztokrata feleségével és unokabátyjával hajózik Duncan nevű vitorlásán a skót partok mentén. A tengerészek kifognak szórakozásból egy cápát, és fölbontják a testét. Az állat gyomrában egy palackot találnak, benne három nyelven – angolul, németül és franciául – írott üzenettel. A három töredékes szövegfoszlányt összeolvasva rájönnek, hogy hajótörött kér segítséget. Feltételezésük szerint az eltűnt Grant kapitány üzent a világnak. Grant kapitány azért hajózott el messzire hazájától, hogy a kivándorló skótoknak új hazát találjon a déltengeri szigeteken. Annyit tudnak meg az iratból, hogy a hajó a 37. szélességi fok mentén tűnt el.

Glenarvan segítséget kér az angol kormánytól, de az a kisujját sem mozdítja a skót hajóskapitányért. A lord maga szervez expedíciót. Az eltűnt kapitány két gyermeke, Mary és Robert csatlakoznak Glenarvanhoz és útitársaihoz, és együtt elindulnak a kapitány keresésére. Útközben egy szórakozott francia tudóssal, Jacques Paganellel bővül a kis társaság. Argentínán, Ausztrálián és Új-Zélandon átkelve, ezer veszélyen keresztülvergődve végül megtalálják Grant kapitányt. Hogy a happy end teljes legyen, Glenarvan hajójának kapitánya, John Mangles feleségül veszi Grant lányát, Mary-t.

A skót úr (Forrás. mafab.hu)

A regényt hatszor filmesítették meg. A filmek nemzetiségi megoszlása tanulságos: két francia, két szovjet, egy amerikai és egy spanyol játékfilm született a történetből. A szovjet alkotások számán nem csodálkozhatunk, mert Verne regényei megbecsülésnek örvendtek a Szovjetunióban, elsősorban a kamaszok nevelésében fölhasználható értékrendjük (pl. bátorság, igazságosság, a munka szeretete), kalandosságuk miatt, valamint azért, mert a Verne-hősök mind aktívan, a tudomány eredményeit fölhasználva küzdenek a társadalmi igazságtalanságok ellen. Anton Szemjonovics Makarenko szovjet pedagógus írásaiban sokszor hivatkozott Verne hatására a fiatalkorúak jellemformálásában.

Magyarországon a legismertebb filmes földolgozás az 1985-ös 7 részes szovjet-bolgár sorozat, amelyet Sztanyiszlav Szergejevics Govoruhin (1936–2018) rendezett. A patagóniai jeleneteket Bulgáriában és a Kaukázusban vették föl, a film többi jelenete döntően a Fekete-tenger szovjet partjainál készült. A színészek közül a Glenarvan lordot játszó Nyikolaj Jeremenko szovjet-belorusz színészt érdemes kiemelni, akit 1980-ban hazájában a legjobb színésznek választottak.

Urak a dzsungelben (Forrás: moviedb.org)

A sorozat érdekessége, hogy a történet végig két szálon fut: egyik szál maga a regény cselekménye, a másik pedig kerettörténetként Verne élete, házassága és a regény megírása. Ami az első cselekményszálat illeti, a film hűen követi Glenarvan lord és társai útját. Egyetlen ponton nyúltak bele az alkotók a történetbe: Patagóniában Glenarvan és társai belekeverednek az indiánok és egy csapat amerikai bandita küzdelmébe, természetesen az előbbiek oldalán. Paganel gondoskodik a földrajzi, természettudományos és történelmi ismeretek átadásáról.

Néprajzi szempontból a film új-zélandi jelenetei hangsúlyosak: az utazók balszerencséjükre éppen a maori háborúk sűrűjében érkeznek a szigetre, és az őslakosok elhurcolják őket a táborukba. 1865-ben, a regény és film cselekményekor vívták az ún. második Taranaki háborút (1863-1866). Csak szerencsével sikerül megszökniük a maorik fogságából. A regény részletesen ismerteti a rituális kannibalizmus szokását a maorik körében, a film csak finoman utal a szörnyű sorsra, amelytől az utazók megmenekülnek. A film – hasonlóan a regényhez – nem tör pálcát a maorik fölött, távolságtartóan kezeli harcukat a gyarmatosítókkal szemben.

Paganel fogságban (Forrás: moviedb.org)

Történészszemmel érdekesebb a másik cselekményszál, a kerettörténet, amely kontextusba helyezi a regény megszületését. Számos apró életrajzi részletet megtudhatunk az író életéről. Az első rész nyitó jelenetében tanúja leszünk annak, amint Verne és barátja, a fotográfus, karikaturista, amatőr léghajós Nadar (eredeti neve Gaspard-Félix Tournachon) elszenvednek egy léghajó-balesetet. A film szerint a botcsinálta léghajósok találkoznak Verne későbbi feleségével, Honorine Morel de Viane-vel. Verne és Honorine beszélgetéséből megtudjuk, hogy a fiatal író id. Alexandre Dumas színházában dolgozik, és nincs bővében a pénznek. A következő jelenet házasságuk után játszódik, amikor Honorine elégedetlen azzal, hogy Jules csak az irodalommal foglalkozik, és elhanyagolja a háztartást. Jules azt mondja, hogy egy „léggömb-történeten dolgozik”, amire Honorine neheztelve megjegyzi: „A földön már nincs semmi látnivaló egy író számára.” Honorine valóban nehezen tolerálta szó szerint fellegekben járó férje írói ambícióit, amelyek eleinte nem hoztak pénzt a közös háztartásba.

Jules Verne felesége társaságában (Forrás: julesverne.ca)

A következő jelenetben Jules felkeresi Hetzelt, aki elragadtatottan beszél a szerző regényéről. Mint mondja, „eleget gügyögtünk a gyermekeknek. Ideje, hogy a tündérmesék helyett a tudományokról meséljünk nekik.” Ugyanakkor arra inti a szerzőt, hogy írja kalandosabbra a léghajósok utazását. Hetzel valóban arra törekedett, hogy folyóiratában szórakoztatva neveljen, és nevelve szórakoztasson, kerülve a didaktikus megfogalmazásokat. Verne elvégzi a kért javításokat, módosításokat, ám időközben egy másik történeten is elkezd dolgozni. Ez a másik regény lesz a későbbi Grant kapitány gyermekei.

Verne, Hetzel és Nadar együtt beszélgetnek egy kávéház teraszán a készülő új regényről. Párbeszédükből kiderül, hogy az Utazás a Holdba egyik hősét, Michel Ardant az író Nadarról mintázta (Ardan a Nadar anagrammája, azaz betűkből kevert álnév). Hetzel kérdésére, hogy miért éppen skótok a hősei, Verne azt válaszolja, hogy őt az „elnyomók és elnyomottak viszonya” érdekli, s mindig az „elnyomottak oldalán áll”, mindegy, hogy azok „skótok, indiaiak vagy bolgárok”.

Részlet a sorozatból (Forrás: moviedb.org)

A szovjet-bolgár film mondata „vörös faroknak” tűnhet, ám Verne valóban sokat foglalkozott a társadalmi kérdésekkel és küzdelmekkel, ahogyan arra több regényében, például a Sándor Mátyásban vagy a Jonathán hajótöröttjeiben utalt. Az irodalomtörténészek körében vita folyik arról, hogy a Verne-regények utópisztikus közösségein és egyes hősökön kimutatható-e a szocializmus vagy az anarchizmus hatása. Jean Chesneaux érvelt az utópisztikus szocializmus és az író kapcsolata mellett. Ám Verne, ha ábrázolt is utópisztikus közösségeket (pl. Sándor Mátyás Antekirtája, Sarassin doktor Francéville-je), elfogadta a polgári társadalom keretét és a fönnálló tulajdonviszonyokat. A társadalmi igazságosságot fontos célnak tekintette, de a kor szociális problémáira nem a forradalmat, hanem a Grant kapitányhoz hasonló derék emberek telepítési terveit tartotta megfelelő megoldásnak.

Meg kell jegyezni azt is, hogy a skót nép regionális és családi okból is közel állt az író szívéhez. A Bretagne régióban született, s breton öntudatú Verne a családi legendárium szerint skót ősökkel rendelkezett. Ebből a regionális és családi hagyományból fakadt az, hogy megértéssel viseltetett a Brit-szigeteken élő kelta rokonnépek, különösen a skótok iránt, amit az is jelez, hogy megannyi regénye játszódik Rob Roy és Walter Scott hazájában. Verne angolok iránti ellenszenve is szerepet játszott a skótok iránti megértésben.

Részlet a sorozatból (Forrás: moviedb.org)

Az nem derül ki a filmből, hogy bár Verne a skótokhoz, magyarokhoz és bolgárokhoz hasonló európai kisnépek iránt részvéttel viszonyult, nem volt általánosságban kifogása a tengerentúli gyarmatosítás ellen, osztva kora közvéleményének álláspontját. Bár az angol gyarmatosítókat mindig szatirikus éllel ábrázolta, és például az indiai szipojok felkelését vagy a maorik harcát érthetőnek tartotta, nem utasította el a francia gyarmatosítást. Hozzá kell tenni ehhez, hogy ugyanakkor mélyen ellenezte a rabszolga-kereskedelmet. Gesztusértékű, hogy a filmben Glenarvanék a patagón indiánokkal vállvetve harcolnak a „fehér” banditák ellen, ezzel az alkotók jelezték, hogy a skót utazók éppúgy kiállnak a más bőrszínű népekért, mint eltűnt honfitársukért. Az új-zélandi őslakosok függetlenségi harcát sem önmagában ítélik el, csupán el akarnak menekülni a minden pakehában („idegen”) ellenséget sejtő, és a legyőzötteket irgalom nélkül föláldozó maorik fogságából.

Govoruhin nem kerülhette meg Verne és a tenger viszonyának ábrázolását. Olvasói azt hitték, egy világutazó írja a regényeket. Mikor már sikeres író lett, Verne vásárolt egy yachtot, és amíg betegsége nem akadályozta meg, szívesen hajózott a Földközi– és az Északi-tengeren. Govoruhin egy jelenetben ábrázolta a hajó megvételét, amely ismét jó lehetőség, hogy érzékeltesse az író és földhözragadt felesége eltérő személyiségét. Mindketten a Michel nevet választják a hajónak, de eltérő okból. Honorine előző házasságából született kisfia után választja a nevet, míg a tengert imádó, s emellett mélyen katolikus Jules a francia tengerészek védőszentjéről, Szent Mihályról (Mihály franciául Michel).

Részlet a sorozatból (Forrás: moviedb.org)

Verne és Hetzel később elhaladnak egy könyvárus boltja mellett. A kereskedő büszkén hangoztatja, hogy új Verne-könyvet készül kiadni. Hogy kicsoda Jules Verne, azt nem tudja, de szerinte egy világutazó. Govoruhin jól érzékelteti e példával, mennyire azonosították az írót regényeinek főszereplőivel. A kereskedő lelkendezve beszél arról, hogy Verne „olyan apróságokat, részleteket ír le, amelyeket nem lehet kitalálni.” Egy vásárló vitába száll vele, és azt mondja, „Jules Verne nem is létezik, a Földrajzi Társaság adja ki a könyveit Jules Verne néven”. Verne és Hetzel mosolyogva hallgatják a vitát.

Hetzel megismerteti Verne-t az orosz (valójában ukrán) származású Marko Vovcsokkal, eredeti nevén Marija Vilinszkajával. Az írónő vállalja, hogy igényes orosz fordításokat készít Verne regényeiről. Verne bevallja, mennyire csodálja Turgenyevet, és hogy ő soha nem lesz képes úgy írni, mint ő. Vovcsok megnyugtatja, hogy írjon csak a saját modorában. Verne az írónő kérésére elárulja a Grant kapitány gyermekei regény végét.

A Grant kapitány gyermekei méltán lett világhírű. Az író 1905-ben halt meg. Verne hősei, Grant, Glenarvan, Nemo, Sztrogoff Mihály és a többiek azonban – nem utolsósorban a filmes földolgozásoknak köszönhetően – halhatatlanok.

Paár Ádám

Felhasznált irodalom:
Dr. Berencz János: Verne kislexikon. Bp., 1997.
Gyóni Gábor: Elhunyt Sztanyiszlav Govoruhin. Generációk nőttek fel a filmjein. Oroszvilág. 2018. 06. 15.
Horváth Árpád: Verne, a technika álmodója. Bp., 2005.

Jules Verne: Grant kapitány gyermekei I-II. Bp., 1997.
Verne Gyula hősei nyomában. Bp., 1999.    

Ezt olvastad?

Március 15-e több mint egy ünnep. Ezen a napon egész Magyarország az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc hőseire emlékezik, előttük tiszteleg.
Támogasson minket