Verne Gyula és a Grant kapitány gyermekei
Február 8-án van Jules Verne francia író, költő (1828-1905) születésének évfordulója. A magyar közönség annyira a szívébe zárta, hogy Verne Gyula néven szinte tiszteletbeli magyar írónak tekintette. Az évforduló kapcsán bemutatom a Grant kapitány gyermekei című 1985-ös szovjet-bolgár filmsorozatot, amely Verne hasonló című utazásos kalandregényéből készült. A sorozat érdekessége, hogy Verne megjelenik a kerettörténetben, így megismerkedhetünk az íróval, magánéletével és a regény megszületésének történetével.
Jules Verne 1878-ban (Forrás: pinterest.com)
A Nantes-i születésű párizsi joghallgató, Jules Verne először Victor Hugo és id. Alexandre Dumas modorában írott drámákkal és operettekkel (VI. Sándor, A lőpor-összeesküvés) szerzett hírnevet a főváros irodalmi életében. A végzett jogász 1851-ben publikálta a Dráma a légben című elbeszélését, amelyben megtalálta egyedi hangját és témáját. Verne észrevette, hogy a földrajzi felfedezéseket és az ipari forradalom vívmányait senki nem tette regénytémává. 1862-ben írta az Öt hét léghajón című regényét, amely 1863 januárjában a Pierre-Jules Hetzel kiadónál jelent meg. A kiadó úgy harangozta be Verne művét, mint első darabját egy nagy ívű irodalmi vállalkozásnak, a Rendkívüli utazások sorozatnak. Hetzel, aki nem kevés érzékkel rendelkezett a reklám iránt, hangsúlyozta, hogy a regénysorozat szerzője arra vállalkozott, hogy összeállítson egy új enciklopédiát a 19. századi természettudományos és földrajzi ismeretekből, érdekfeszítő regények keretében.
Az eredeti kiadás címoldala (Forrás: wikiwand.com)
Verne művei közül a legismertebbek és legnépszerűbbek mind a mai napig az utazásos regények: például a Nemo kapitány, az Utazás a Holdba, a Grant kapitány gyermekei, A rejtelmes sziget, A tizenöt éves kapitány és a Kétévi vakáció. Az irodalomtörténészek külön típusba sorolják azokat a regényeket, amelyekkel az író emléket állított a 19. századi szabadságküzdelmeknek: A lángban álló szigettenger, a Sándor Mátyás, A névtelen család (a kanadai franciák 1838-as felkelésének regénye) és posztumusz műve, A dunai hajós tartoznak ebbe a körbe. Verne nem volt földrajztudós, sem tengerész, de alapos előtanulmányokat folytatott mindazon tájakról, ahol történetei játszódtak. Annyira elmélyítette ismereteit a földrajz terén, hogy 1867-69-ben írt egy ismeretterjesztő művet hazájáról, amely megható bizonyítéka Verne patriotizmusának (Franciaország illusztrált földrajza). Regényeiben olyan hitelesen mutatta be a hajózást és a tenger csodáit, hogy sokan úgy hitték, hogy egy tengerész ontja tolla alól a könyveket.
A regény szereplői egy 1880-as dán illusztráción (Forrás: julesverne.ca)
A Grant kapitány gyermekei című regényt először a Hetzel és Jean Macé szerkesztésében megjelent Oktatási és szórakoztató magazin című ifjúsági folyóirat közölte folytatásokban 1865 és 1867 között. 1867-ben Hetzel kiadta a regényt könyvformában. A Grant kapitány gyermekei azonnal sikeres lett, ennek ellenére a magyar olvasók kezébe magyarul későn került: a Franklin Társulat kiadásában jelent meg 1876-ban. 2008-ig tizenhét magyar nyelvű kiadást ért meg.
A történet szerint 1865-ben Lord Glenarvan, Luss ura, egy hazafias skót arisztokrata feleségével és unokabátyjával hajózik Duncan nevű vitorlásán a skót partok mentén. A tengerészek kifognak szórakozásból egy cápát, és fölbontják a testét. Az állat gyomrában egy palackot találnak, benne három nyelven – angolul, németül és franciául – írott üzenettel. A három töredékes szövegfoszlányt összeolvasva rájönnek, hogy hajótörött kér segítséget. Feltételezésük szerint az eltűnt Grant kapitány üzent a világnak. Grant kapitány azért hajózott el messzire hazájától, hogy a kivándorló skótoknak új hazát találjon a déltengeri szigeteken. Annyit tudnak meg az iratból, hogy a hajó a 37. szélességi fok mentén tűnt el.
Glenarvan segítséget kér az angol kormánytól, de az a kisujját sem mozdítja a skót hajóskapitányért. A lord maga szervez expedíciót. Az eltűnt kapitány két gyermeke, Mary és Robert csatlakoznak Glenarvanhoz és útitársaihoz, és együtt elindulnak a kapitány keresésére. Útközben egy szórakozott francia tudóssal, Jacques Paganellel bővül a kis társaság. Argentínán, Ausztrálián és Új-Zélandon átkelve, ezer veszélyen keresztülvergődve végül megtalálják Grant kapitányt. Hogy a happy end teljes legyen, Glenarvan hajójának kapitánya, John Mangles feleségül veszi Grant lányát, Mary-t.
A skót úr (Forrás. mafab.hu)
A regényt hatszor filmesítették meg. A filmek nemzetiségi megoszlása tanulságos: két francia, két szovjet, egy amerikai és egy spanyol játékfilm született a történetből. A szovjet alkotások számán nem csodálkozhatunk, mert Verne regényei megbecsülésnek örvendtek a Szovjetunióban, elsősorban a kamaszok nevelésében fölhasználható értékrendjük (pl. bátorság, igazságosság, a munka szeretete), kalandosságuk miatt, valamint azért, mert a Verne-hősök mind aktívan, a tudomány eredményeit fölhasználva küzdenek a társadalmi igazságtalanságok ellen. Anton Szemjonovics Makarenko szovjet pedagógus írásaiban sokszor hivatkozott Verne hatására a fiatalkorúak jellemformálásában.
Magyarországon a legismertebb filmes földolgozás az 1985-ös 7 részes szovjet-bolgár sorozat, amelyet Sztanyiszlav Szergejevics Govoruhin (1936–2018) rendezett. A patagóniai jeleneteket Bulgáriában és a Kaukázusban vették föl, a film többi jelenete döntően a Fekete-tenger szovjet partjainál készült. A színészek közül a Glenarvan lordot játszó Nyikolaj Jeremenko szovjet-belorusz színészt érdemes kiemelni, akit 1980-ban hazájában a legjobb színésznek választottak.
Urak a dzsungelben (Forrás: moviedb.org)
A sorozat érdekessége, hogy a történet végig két szálon fut: egyik szál maga a regény cselekménye, a másik pedig kerettörténetként Verne élete, házassága és a regény megírása. Ami az első cselekményszálat illeti, a film hűen követi Glenarvan lord és társai útját. Egyetlen ponton nyúltak bele az alkotók a történetbe: Patagóniában Glenarvan és társai belekeverednek az indiánok és egy csapat amerikai bandita küzdelmébe, természetesen az előbbiek oldalán. Paganel gondoskodik a földrajzi, természettudományos és történelmi ismeretek átadásáról.
Néprajzi szempontból a film új-zélandi jelenetei hangsúlyosak: az utazók balszerencséjükre éppen a maori háborúk sűrűjében érkeznek a szigetre, és az őslakosok elhurcolják őket a táborukba. 1865-ben, a regény és film cselekményekor vívták az ún. második Taranaki háborút (1863-1866). Csak szerencsével sikerül megszökniük a maorik fogságából. A regény részletesen ismerteti a rituális kannibalizmus szokását a maorik körében, a film csak finoman utal a szörnyű sorsra, amelytől az utazók megmenekülnek. A film – hasonlóan a regényhez – nem tör pálcát a maorik fölött, távolságtartóan kezeli harcukat a gyarmatosítókkal szemben.
Paganel fogságban (Forrás: moviedb.org)
Történészszemmel érdekesebb a másik cselekményszál, a kerettörténet, amely kontextusba helyezi a regény megszületését. Számos apró életrajzi részletet megtudhatunk az író életéről. Az első rész nyitó jelenetében tanúja leszünk annak, amint Verne és barátja, a fotográfus, karikaturista, amatőr léghajós Nadar (eredeti neve Gaspard-Félix Tournachon) elszenvednek egy léghajó-balesetet. A film szerint a botcsinálta léghajósok találkoznak Verne későbbi feleségével, Honorine Morel de Viane-vel. Verne és Honorine beszélgetéséből megtudjuk, hogy a fiatal író id. Alexandre Dumas színházában dolgozik, és nincs bővében a pénznek. A következő jelenet házasságuk után játszódik, amikor Honorine elégedetlen azzal, hogy Jules csak az irodalommal foglalkozik, és elhanyagolja a háztartást. Jules azt mondja, hogy egy „léggömb-történeten dolgozik”, amire Honorine neheztelve megjegyzi: „A földön már nincs semmi látnivaló egy író számára.” Honorine valóban nehezen tolerálta szó szerint fellegekben járó férje írói ambícióit, amelyek eleinte nem hoztak pénzt a közös háztartásba.
Jules Verne felesége társaságában (Forrás: julesverne.ca)
A következő jelenetben Jules felkeresi Hetzelt, aki elragadtatottan beszél a szerző regényéről. Mint mondja, „eleget gügyögtünk a gyermekeknek. Ideje, hogy a tündérmesék helyett a tudományokról meséljünk nekik.” Ugyanakkor arra inti a szerzőt, hogy írja kalandosabbra a léghajósok utazását. Hetzel valóban arra törekedett, hogy folyóiratában szórakoztatva neveljen, és nevelve szórakoztasson, kerülve a didaktikus megfogalmazásokat. Verne elvégzi a kért javításokat, módosításokat, ám időközben egy másik történeten is elkezd dolgozni. Ez a másik regény lesz a későbbi Grant kapitány gyermekei.
Verne, Hetzel és Nadar együtt beszélgetnek egy kávéház teraszán a készülő új regényről. Párbeszédükből kiderül, hogy az Utazás a Holdba egyik hősét, Michel Ardant az író Nadarról mintázta (Ardan a Nadar anagrammája, azaz betűkből kevert álnév). Hetzel kérdésére, hogy miért éppen skótok a hősei, Verne azt válaszolja, hogy őt az „elnyomók és elnyomottak viszonya” érdekli, s mindig az „elnyomottak oldalán áll”, mindegy, hogy azok „skótok, indiaiak vagy bolgárok”.
Részlet a sorozatból (Forrás: moviedb.org)
A szovjet-bolgár film mondata „vörös faroknak” tűnhet, ám Verne valóban sokat foglalkozott a társadalmi kérdésekkel és küzdelmekkel, ahogyan arra több regényében, például a Sándor Mátyásban vagy a Jonathán hajótöröttjeiben utalt. Az irodalomtörténészek körében vita folyik arról, hogy a Verne-regények utópisztikus közösségein és egyes hősökön kimutatható-e a szocializmus vagy az anarchizmus hatása. Jean Chesneaux érvelt az utópisztikus szocializmus és az író kapcsolata mellett. Ám Verne, ha ábrázolt is utópisztikus közösségeket (pl. Sándor Mátyás Antekirtája, Sarassin doktor Francéville-je), elfogadta a polgári társadalom keretét és a fönnálló tulajdonviszonyokat. A társadalmi igazságosságot fontos célnak tekintette, de a kor szociális problémáira nem a forradalmat, hanem a Grant kapitányhoz hasonló derék emberek telepítési terveit tartotta megfelelő megoldásnak.
Meg kell jegyezni azt is, hogy a skót nép regionális és családi okból is közel állt az író szívéhez. A Bretagne régióban született, s breton öntudatú Verne a családi legendárium szerint skót ősökkel rendelkezett. Ebből a regionális és családi hagyományból fakadt az, hogy megértéssel viseltetett a Brit-szigeteken élő kelta rokonnépek, különösen a skótok iránt, amit az is jelez, hogy megannyi regénye játszódik Rob Roy és Walter Scott hazájában. Verne angolok iránti ellenszenve is szerepet játszott a skótok iránti megértésben.
Részlet a sorozatból (Forrás: moviedb.org)
Az nem derül ki a filmből, hogy bár Verne a skótokhoz, magyarokhoz és bolgárokhoz hasonló európai kisnépek iránt részvéttel viszonyult, nem volt általánosságban kifogása a tengerentúli gyarmatosítás ellen, osztva kora közvéleményének álláspontját. Bár az angol gyarmatosítókat mindig szatirikus éllel ábrázolta, és például az indiai szipojok felkelését vagy a maorik harcát érthetőnek tartotta, nem utasította el a francia gyarmatosítást. Hozzá kell tenni ehhez, hogy ugyanakkor mélyen ellenezte a rabszolga-kereskedelmet. Gesztusértékű, hogy a filmben Glenarvanék a patagón indiánokkal vállvetve harcolnak a „fehér” banditák ellen, ezzel az alkotók jelezték, hogy a skót utazók éppúgy kiállnak a más bőrszínű népekért, mint eltűnt honfitársukért. Az új-zélandi őslakosok függetlenségi harcát sem önmagában ítélik el, csupán el akarnak menekülni a minden pakehában („idegen”) ellenséget sejtő, és a legyőzötteket irgalom nélkül föláldozó maorik fogságából.
Govoruhin nem kerülhette meg Verne és a tenger viszonyának ábrázolását. Olvasói azt hitték, egy világutazó írja a regényeket. Mikor már sikeres író lett, Verne vásárolt egy yachtot, és amíg betegsége nem akadályozta meg, szívesen hajózott a Földközi– és az Északi-tengeren. Govoruhin egy jelenetben ábrázolta a hajó megvételét, amely ismét jó lehetőség, hogy érzékeltesse az író és földhözragadt felesége eltérő személyiségét. Mindketten a Michel nevet választják a hajónak, de eltérő okból. Honorine előző házasságából született kisfia után választja a nevet, míg a tengert imádó, s emellett mélyen katolikus Jules a francia tengerészek védőszentjéről, Szent Mihályról (Mihály franciául Michel).
Részlet a sorozatból (Forrás: moviedb.org)
Verne és Hetzel később elhaladnak egy könyvárus boltja mellett. A kereskedő büszkén hangoztatja, hogy új Verne-könyvet készül kiadni. Hogy kicsoda Jules Verne, azt nem tudja, de szerinte egy világutazó. Govoruhin jól érzékelteti e példával, mennyire azonosították az írót regényeinek főszereplőivel. A kereskedő lelkendezve beszél arról, hogy Verne „olyan apróságokat, részleteket ír le, amelyeket nem lehet kitalálni.” Egy vásárló vitába száll vele, és azt mondja, „Jules Verne nem is létezik, a Földrajzi Társaság adja ki a könyveit Jules Verne néven”. Verne és Hetzel mosolyogva hallgatják a vitát.
Hetzel megismerteti Verne-t az orosz (valójában ukrán) származású Marko Vovcsokkal, eredeti nevén Marija Vilinszkajával. Az írónő vállalja, hogy igényes orosz fordításokat készít Verne regényeiről. Verne bevallja, mennyire csodálja Turgenyevet, és hogy ő soha nem lesz képes úgy írni, mint ő. Vovcsok megnyugtatja, hogy írjon csak a saját modorában. Verne az írónő kérésére elárulja a Grant kapitány gyermekei regény végét.
A Grant kapitány gyermekei méltán lett világhírű. Az író 1905-ben halt meg. Verne hősei, Grant, Glenarvan, Nemo, Sztrogoff Mihály és a többiek azonban – nem utolsósorban a filmes földolgozásoknak köszönhetően – halhatatlanok.
Paár Ádám
Felhasznált irodalom:
Dr. Berencz János: Verne kislexikon. Bp., 1997.
Gyóni Gábor: Elhunyt Sztanyiszlav Govoruhin. Generációk nőttek fel a filmjein. Oroszvilág. 2018. 06. 15.
Horváth Árpád: Verne, a technika álmodója. Bp., 2005.
Jules Verne: Grant kapitány gyermekei I-II. Bp., 1997.
Verne Gyula hősei nyomában. Bp., 1999.
Ezt olvastad?
További cikkek
Egy régi polgár a népi demokráciában – Az Apám néhány boldog éve című film
Simó Sándor filmrendező (1934–2001) saját novellájából forgatta az Apám néhány boldog éve című filmjét, amelyben emléket állít egy korszaknak, az ún. népi demokrácia éveinek (1945–1948) és egy embertípusnak, a kisvállalkozó […]
Most vagy soha! – Alkotói szabadság vs. történelmi hitelesség
Március 14-én került a mozikba az 1848. március 15-i eseményeket feldolgozó történelmi kalandfilm a Most vagy soha! Fontos a filmet helyén kezelni. Mindenki a saját szemszögéből vizsgálja az alkotást, jelen […]
Tom Hanks repülő cirkusza – A levegő urairól történészszemmel
2024. január 26-án mutatták be az Apple TV+ felületén a Levegő urai (Masters of the Air) című minisorozat első epizódját. A kilenc részes háborús dráma utolsó epizódjának premierjét március 15-re […]
Előző cikk
Amikor Magyarországra hivatkoztak a Westminsterben. Magyar példa a Home Rule vitákban
A Home Rule jelentése „hazai kormányzás”. Voltaképpen ezt szokták autonómiának hívni. 1870–1914 között az írek autonómia-követelése váltotta ki talán a leghosszabb ideig tartó brit belpolitikai vitát, amely során a reformokat […]