Washington, New York, Boston – Két történész vendégségben a magyar közösségeknél

2019 október 16. és november 19. között egy hónapos előadókörúton vett részt Katona Csaba, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos munkatársa és Tar Ferenc, a Hévízi Bibó István Gimnázium és Kollégium tanára az Amerikai Egyesült Államokban az ottani magyar közösségek meghívására. A két történész Washingtonban, New Yorkban, Bostonban, ismét New Yorkban, majd újra Washingtonban töltött el egy-egy hetet. Az út során több előadást tartottak, amelyek nagy érdeklődést váltottak ki. Az előadók igyekeztek elmélyedni az amerikai magyar közösségek életében is.

Elsőként Katona Csaba tartott előadást Deák Ferencről és a kiegyezésről október 19-én Beltsville-ben, a Washingtoni Magyar Klub szervezésében, amely hosszú múltra tekint vissza, hiszen 1949-ben jött létre, és olyan nevek fémjelezték egykor, mint Nagy Ferenc volt miniszterelnök, Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós vagy gróf Teleki Géza földrajztudós és Szegedy-Maszák Aladár volt nagykövet. A Klub jelenlegi elnöke Révész Kinga vegyész. Rendszeresen szerveznek előadásokat, amelyek főleg a magyar–amerikai szellemi életre fókuszálnak, illetve a tudományos élet eredményeit mutatják be, legyen az fizika, kémia, politika, közgazdaság vagy történelem. A közösség összetartó erejét jelzi, hogy a rendezvényeknek jellemzően magánházak adnak otthont, ahol az előadásokat követően a tagság és vendégeik kötetlen beszélgetést folytatnak.

Az ezt követő napon, október 20-án Tar Ferenc a 2014-ben életre hívott, arlingtoni székhelyű Washingtoni Magyar Ház szervezésében, a Ház rendezvényeinek rendszeresen otthont adó Marymount Egyetemen Asbóth Sándor életéről tartott előadást, akinek az arlingtoni katonai temetőben található sírját a történészek fel is keresték. A Fedor István vezette Washingtoni Magyar Ház hasonló módon működik, mint a Washingtoni Magyar Klub: tudományos előadások, művészeti programok révén szolgálják az amerikai főváros és környéke magyar közösségét. A két történész a következő napon, október 21-én részt vett a Magyar Nagykövetség október 23-i megemlékezésén is. Ezen az eseményen vehetett át kitüntetést Révész Kinga, a Washingtoni Magyar Klub elnöke.

Katona Csaba következő előadását október 26-án a New Brunswick-i Szent László Római Katolikus Magyar Templom Szent Ferenc termében tartotta a Széchenyi Magyar Iskola és Óvoda (vezetői: Jakab Károly, Gloetzer Tamás, Tóth Anna Róza) szervezésében, amelynek során Rákóczi Ferenc fejedelemről, kultuszáról és 1906. évi újratemetéséről beszélt. Az iskola, amelyet 1973-ban hívott életre New Brunswick két magyar egyháza és a helyi magyar cserkészcsapatok, szeptembertől májusig szombatonként nyújt magyar nyelvű oktatást történelemről, irodalomról, néprajzról, röviden a magyarságismeret különböző aspektusaiból a helyi diaszpóra gyermekeinek. Non-profit szervezetként működik, munkatársai és vezetői önkéntesek – többnyire az ott tanuló gyermekek szülei. Nem véletlen természetesen, hogy az iskola épp New Brunswickban működik. Az 1730-ban alapított településen az 1880-as évektől éltek nagyobb számban magyar bevándorlók. Ez elsősorban azért alakult így, mert a városban két, a bevándorló munkaerőre nyitott nagyüzem jött létre ebben az évtizedben: 1886-ban a Johnson and Johnson, míg 1887-ben a New Brunswick Szivargyár kezdte meg működését. Az első ide érkező magyarok főleg a Dunántúlról származtak. A Szivargyárban 1905-ben 652 magyar dolgozott, míg a Johnson és Johnsonban 137. 1915-ben a város 30 019 főnyi lakosából 5572 volt magyar, ami 18,6%-os arányt jelent. A magyar népesség jelentősen megnőtt az 1956-os forradalom után: mintegy 1000 család választotta otthonául a várost vagy közvetlen környékét.

Az iskolának a Szent László Magyar Templom ad otthont. New Brunswickban a 20. század elejétől sorra jöttek létre a magyar egyházi közösségek: az Első Magyar Református Egyház 1904-ben, az Első Magyar Lutheránus Egyház 1910-ben, a Magyar Baptista Egyház 1914-ben, a Független Magyar Református Egyház, valamint a Szent József Magyar Görög Katolikus Templom 1915-ben. A Szent László Magyar Templom alapítója, Szeneczey János 1904 és 1920 között vezette az egyházközséget. A plébánia hivatalos megalapítása 1904-re esett: a Saint Ladislaus Roman Catholic Churchöt ekkor jegyezték be mint jogi személyt. A templom alapkövét 1905-ben tették le, felszentelésére 1906. július 4-én került sor. A templom mellett áll az 1977-ben emelt Mindszenty József-szobor, Varga Ferenc alkotása: a bíboros itt prédikált 1973-ban, amikor a helyi magyar közösséget felkereste és megáldotta a templomot.

Ugyanezen a napon Tar Ferenc Montclairben a Kőrösi Csoma Sándor Magyar Iskola szervezésében (vezetői: Tamás Zsuzsanna és Czövek Ágnes) a Balatonról tartott előadást az iskolába járó gyerekeknek. Az 1868-an alapított, Montclairben működő iskola hasonlóan épül fel, mint a New Brunswick-i. Céljuk a magyar nyelv és kultúra és a hagyományok megszerettetése, a népszokások, ünnepek megismertetése, a magyar írás és olvasás elsajátítása, a hazai történelem, irodalom ismerete. Az iskolának a Saint John Episcopal Church ad helyet, Tar Ferenc is itt tartott előadást.

Még ugyanazon a napon New Yorkban, nevezetesen Észak-Manhattanben a két történész a Riverside drive-on álló Kossuth-szobornál vett részt a New York-i Magyar Főkonzulátus 1956-os megemlékezésén, ahol Pásztor István főkonzul mondott beszédet. A Kossuth-szobor felállítását Barkó Géza vetette fel az Amerikai Magyar Népszavában 1927-ben: a kezdeményezést adakozás követte, amelyet az amerikai magyarok és különféle szervezetek, mellette számos New York-i magánszemély is támogatott. Az elfogadottságot mutatja, hogy James Walker, Manhattan polgármestere vezette a szoborállító bizottságot. Az alkotó Horvai János szobrászművész volt, akinek alkotását szimbolikus napon, 1928. március 15-én adták át. A talapzaton a következő felirat olvasható: Kossuth Lajosnak, a szabadság hősének emlékére állították a szabadságszerető magyar származású amerikaiak.

A nap Garfieldban, az 1969-ben alapított Bodnár Gábor Cserkészházban ért véget, ahol a magyar cserkészek, illetve szüleik egy hangulatos vacsora kíséretében tartottak összejövetelt, illetve ezt követően egy hagyományos cserkész tábortüzet.

Másnap, október 27-én Katona Csaba az előző napi helyszínen, a New Brunswick-i Szent László templomban az első világháborúról és Trianonról, míg Tar Ferenc a 19. századi Magyarország nemzetiségi viszonyairól tartott előadást, immár a helyi felnőtt magyar közönségnek. Rövid szüntetet követően került sor a BTK TTI tudományos tanácsadója, Pálffy Géza vezette „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport 65 perces koronafilmje, Bárány Krisztián és Bárány Dániel alkotása amerikai premierjére. A filmbemutató előtt Katona Csaba tartott előadást a kutatócsoport munkájáról, majd a vetítést követően válaszolt a közönség kérdéseire. A nap egy a Wayne-ben található, Hét Vezér/Seven Tribesmen nevű, jövő februárban nyitó magyar söröző meglátogatásával ért véget. A Varga László vezette söröző hangsúlyozottan magyar üzlet, a taproomban Feszty Árpád hét vezére is látható – de Árpád kezében egy korsó sörrel.

November 1-jén Bostonban, a Northeastern University, közelebbről a Barabási Albert-László hálózatkutató vezette Center for Complex Network Research adott otthont a Bostoni Magyar Tudósklub keretében ugyancsak a koronafilm vetítésének, illetve Katona Csaba kísérő előadásának. Ennek szervezője a Massachusettsi Magyar Egyesület volt, amelyet 1964-ben alapították az 1956 után nagyobb számban Bostonba került magyarok (az egyesület történetének monográfiáját 2016-ban Katona Csaba írta meg Megőrizzük a hidakat: A  Massachusettsi Magyar Egyesület története címmel). Az Egyesület, amely döntő szerepet játszott a bostoni Liberty Square-en álló 1956-os szobor felállításában 1986-ban, szorosan együttműködik a 2000-ben, Szentirmai Oszkár kezdeményezésére megalakult Bostoni Magyar Tudósklubbal, ami azzal a céllal működik, hogy rendszeres találkozási lehetőséget teremtsen a Boston környéki magyar közösség számára. Részben különféle tudományos eredmények megismerésére nyílik lehetőség ilyen módon, másfelől az előadásokat követően mindig sor kerül beszélgetésre, információcserére is. A Tudósklubnak más célja is van: meg kívánja szólítani a nem magyar érdeklődőket is, hogy megismertethessék őket a magyar közösséggel, a magyar kultúrával, tudományos eredményekkel. A Tudósklub helyszínét eleinte Tyeklár Zoltán biztosította, majd az Massachusetts Institute of Technology (MIT) lett a székhelye, 2012-től pedig Barabási Albert-László révén a Norhteastern University az előadások helyszíne.

November 9-én Katona Csaba Rákóczi Ferenctől és kultuszáról tartott előadást Montclairben, a Kőrösi Iskola tanulóinak, míg Tar Ferenc New Brunswickban Asbóth Sándorról beszélt az ottani iskola tanulóinak. Aznap délután Garfieldban a két történész a felnőtt közösséghez szólt a Bodnár Gábor Cserkészházban: Katona Csaba Rigó Jancsi cigányprímásról mesélt (aki élete utolsó éveiben New Yorkban élt), Tar Ferenc pedig a Balaton történetéről és kultuszáról. A közeli Valhalla településen fekvő Kensico Cemeteryben pedig sikerült azonosítani Rigó Jancsi sírjának helyét, illetve Manhattanben, az East-Houston Streeten annak a vendéglőnek, a Little Hungarynek a helyét, ahol a világhírű cigányprímás haláláig (1927) zenélt. Az este Balogh László atyánál, a plébánián zárult: a passaici Szent István Római Katolikus Magyar Templom plébánosa vacsorán látta vendégül a történészeket, illetve az iskolák vezetőit.

Másnap, november 10-én Passaicban, a Szent István Magyar Templomban került sor a koronafilm újabb vetítésére, valamint Katona Csaba kísérő előadására. A templom az Amerikai Egyesült Államok keleti partjának egyetlen olyan temploma, amely önálló magyar nyelvű római katolikus egyházközség. Passaic ma New Jersey állam egyik legnagyobb magyar közösségének ad otthont. A templomot John Joseph O’Connor newarki püspök alapította még 1902-ben, az egyházközség nyelve magyar és angol. A magyar egyházi közösség története azonban korábbra nyúlik vissza: 1883-tól Passaicban a szlovák és magyar katolikusok közösen építették meg a Mária Mennybemenetele Templomot, de idővel a magyar hívek saját templomot akarta, amit meg is valósítottak. A templom első plébánosa Messerschmiedt Géza volt. A városban egyébként magyar református templom is működik, az itteni református magyar egyház 1895-től áll fenn. Sajátos módon egészen közel található egymáshoz a katolikus magyar, a református magyar, a katolikus szlovák (amelyet ma már gyakorlatilag spanyol közösségnek ad otthont) és az orosz ortodox templom.

A túra utolsó előadásaira november közepén került sor. 13-án Arlingtonban, a Marymount Egyetemen Katona Csaba beszélt a Washingtoni Magyar Ház szervezésében a 19. századi Magyarország nemzetiségi viszonyairól. 15-én Révész Kinga meghívására Tar Ferenc és Katona Csaba részt vett Szabó László nagykövet előadásán a Cosmos Clubban. Ezt az intézményt John Wesley Powell alapította 1878-ban, azzal a céllal, hogy a tagok képezzék magukat a tudományok, az irodalom és a művészet területén. A Cosmos Club tagjai között volt három amerikai elnök, két alelnök, 36 Nobel-díjas, 61 Pulitzer-díjas. Jelenleg több mint 3000 tagja van. Ezt követően a történészek meglátogatták az 1896-ban alapított Kossuth Házat is, amelyet a szintén abban az évben életre hívott amerikai magyar szervezet, a Hungarian Reformed Federation of America (HRFA) alapítványa, a Kossuth Foundation működtet.

November 16-án Tar Ferenc a Washingtoni Magyar Klub keretei között Bethesdában tartott előadást Magyarország fürdőhelyeinek történelméről. Ugyanezen a napon került sor Chevy Chase-ben a Magyar Bazárra. A néptánccal, népzenével, cserkészek műsorával tarkított rendezvény, ahol magyaros ételeket lehet vásárolni számos más magyar termék mellett, óriási érdeklődést vonzott. Különösen érdekes volt az, amit egy idős szlovák hölgy és fia mondott: ők ugyan nem magyarok, de mindig örömmel mennek a magyar rendezvényekre, hiszen otthon érzik magukat.

Végül november 17-én, a Washingtoni Magyar Klub keretei között szintén Bethesdában került sor a koronafilm újabb bemutatására, illetve ekkor vetítették A keszthelyi fehér ember című 2016-ban készült filmet is, amely Keszthely 1956. évi eseményeinek egy sajátos emléke, a forradalom alatt állított egyetlen szobor történetét dolgozta fel. Előbbi filmhez Katona Csaba, utóbbihoz Tar Ferenc mondott bevezetőt.

Összességében nehezen vitatható, hogy a tengeren túli magyar szervezetek – legyenek azok civil egyesületek, a templomok gyülekezetei, az iskolák vagy a cserkészet – egyértelműen nemzeti identitást megőrző szerepet töltenek be. Az amerikai magyarság nyilvánvalóan igényli magyar identitásának megőrzését és továbbörökítését, mégpedig úgy, hogy egyszerre legyenek amerikaiak és magyarok. E tekintetben pedig a közös magyar kultúra a világnézeti, felekezeti vagy politikai különbségek felett álló, erős kohéziós erőt képez. Az iskolák és a cserkészet elsődleges célja ennek megőrzése a legifjabb nemzedékek számára. Különösen fontos feladat ez a második vagy harmadik generációs gyermekek esetében, akik legtöbbjénél – természetes módon – a magyar hétköznapi életükben már „csak” a második nyelv, illetve a vegyes házasságból származó gyerekeknél.

Köszönet házigazdáinknak, Szőllős Sándornak és Mártának (Columbia), Zádor Pálnak és Ellennek (Bethesda), Kozma Gábornak és Fejes Zsuzsának (White Plains), valamint Steven Tötösy de Zepetneknek és Jo-nak (Winchester).

Katona Csaba – Tar Ferenc

Ezt olvastad?

A Túl az Óperencián című filmről

Az 1990-es évek elején a kelta kisnépek reneszánsza köszöntött be Hollywoodban. Az évtized során számos amerikai film idézte meg a

X