Z mint Zorro – a fekete álarcos igazságosztó legendája

Zorro, a fekete álarcos, fekete köpenyes hős majdnem száz éve védi az elnyomottakat, gyöngéket, és üldözi a gonosztevőket regényekben, képregényekben és a filmvásznon. Az 1919-ben Johnston McCulley amerikai író által megálmodott igazságosztó éjjeli lovast olyan színészek alakították már, mint Douglas Fairbanks, Tyrone Power, Guy Williams, Alain Delon, valamint Anthony Hopkins és Antonio Banderas. Utóbbi két színész együtt szerepelt a Zorro álarca című 1998-as kalandfilmben: Hopkins az idős Zorrót, Banderas pedig a tanítványát, Alejandro Murrietát, a fiatal Zorrót játszotta.

Guy Williams és Johnston McCulley (Forrás: wikipedia)

Bár Zorro (spanyolul Róka) kalandjai az eredeti történetben spanyol Kaliforniában játszódnak az 1810-es években, a filmrendezők szabadon kezelték a hős alakját, mind az időt, mind a teret illetően. A Zorro, a navarrai őrgróf (1969) című olasz kalandfilm a Napóleon serege által megszállt Spanyolországban, az 1975-ös, Alain Delon főszereplésével készült alkotás Kolumbiában, a Zorro, a musztángok ura angol-amerikai környezetben, a vadnyugaton, a Zorro fia az amerikai polgárháború idején játszódik. Zorro ellenfelei is igen sokfélék voltak az évtizedek során: a hős verekedett Napóleon és a cár katonáival, az amerikai hadsereggel, sőt a három testőrrel is. Mexikóban és Indiában is forgattak Zorro-filmeket. Jellegzetes fekete maszkja és köpönyege fölbukkan egy brazil kosztümös teleregényben, A Kisasszonyban: itt Fekete Lovas néven szerepel, és az abolicionista (rabszolga-felszabadító) mozgalom oldalán harcol a rabszolgatartó nagybirtokosok ellen az 1880-as évek Brazíliájában.

Tanulmányunkban annak járunk utána, milyen történelmi személyek és valós konfliktusok ihlették Zorro kalandjait. Hogyan nézett ki az a Kalifornia, ahol a Zorro-történetek játszódtak, és volt-e, lehetett-e olyan személy a korszakban, akiről Zorrót mintázhatták.

Kalifornia első zászlaja (Forrás: mult-kor)

Zorro figuráját Johnston McCulley alkotta meg az All-Story Weekly című magazin számára. Regények, novellák, forgatókönyvek százait írta, de igazán a Zorro-történetek váltak sikeressé. A magazin szerkesztői olyan történetet kértek McCulley-tól, amelynek középpontjában egy hős áll, akiért a közönség rajonghat. Orczy Emma bárónő vörös Pimpernele és egy csiroki származású író, John Rollin Ridge életrajzi könyve Joaquin Murrieta mexikói banditáról jelentették a közvetlen irodalmi forrást. A francia forradalom idején arisztokratákat mentő Sir Percy Blakeney jelleme sokban hasonlít Don Diego de la Vegára: ő is egy előkelő modorú, elkényelmesedett ficsúr a külvilág felé, és senki nem sejti, hogy titokban foglyokat szabadít ki. Joaquin Murrieta pedig ugyanúgy Kaliforniában tevékenykedett, mint Zorro, és elterjedt róla, hogy védi a szegényeket, és bünteti az elnyomókat. Természetesen az ihletet adó karakterek között van Robin Hood is, minden nemes törvényen kívüli „atyja”.

Don Diego de la Vega alakját az író kicsit önmagáról is mintázta: hőséhez hasonlóan McCulley kettős életet élt, mert napközben rendőrségi tudósítóként dolgozott, este pedig ponyvaregényeket írt. Don Diego nappal az előkelő születésű, pipogya, művészlelkű ficsúr volt, ám éjszaka ő lett a rettenthetetlen señor Zorro, azaz „Róka úr”, a zsarnokok és gonosztevők réme, a szegények és elnyomottak védelmezője, aki három kardvágással Z betűt rajzol az ellenfelei ruhájára vagy arcára.

Az All-Story Weekend magazin 1919. augusztus 9.-i száma (Forrás: wikipedia)

A fekete ruhás igazságosztó először a Capistrano átka című történetben bukkant föl, amelyet rekordgyorsassággal, már 1920-ban filmre vittek Zorro jele címmel. Az amerikai közönség imádta a kosztümös-kardos románcokat, ezért a Zorro-filmek éppolyan népszerűek lettek, mint a magazinban közölt történetek és a Zorro-regények. Bob Kane képregényrajzoló, aki 1939-ben barátjával, Bill Fingerrel megalkotta Batman figuráját, soha nem titkolta, hogy a vörös Pimpernel és Zorro történetei ihlették meg. A Denevérember is kettős életet élt: nappal milliomos volt, este viszont üldözte a gonoszokat Gotham Cityben.

McCulley egy egzotikus helyszínt keresett a Zorro-történeteknek. Felső-Kaliforniára esett a választása, amely 1763-tól 1821-ig spanyol, majd 1848-ig mexikói uralom alatt állt. Idővel Don Diego társat kapott: a néma szolga, Bernardo segített ifjú urának fölkészülni az éjszakai kalandokra. Egy állandó kedves ellenfél, a kövér, mafla García őrmester igyekezett elfogni Zorrót, ám fáradozását nem koronázta siker, mert hősünk mindig túljárt az eszén.

Zorro főellensége a filmekben gyakran egy helyi kormányzó vagy a Los Angeles körzetében zsarnokoskodó katonai parancsnok. A Guy Williams főszereplésével készült sorozatban, amelyet a Disney Stúdió készített, nagy szerepet kap egy titkos szervezet, a Sas, amely Kaliforniát átjátszaná egy nagyhatalomnak. Persze, Zorro megakadályozza őket tervük végrehajtásában.

Jobb szélen Guy Williams (Forrás: Zorro facebook oldal)

Valóban többen pályáztak Kalifornia megszerzésére a 18. század végén és a 19. század elején. Összesen négy nagyhatalom küzdött a ma Kaliforniának és Oregonnak nevezett területek fölötti ellenőrzésért. A térség első gyarmatosítói a spanyolok voltak, akik Mexikóból kiindulva messze északra keresték a legendás „hét elveszett aranyvárost”. A 18. században az oroszok a szőrmekereskedelem miatt aktívan léptek föl Észak-Amerikában. A spanyol kormányzat igyekezett megelőzni az oroszokat Kalifornia megszerzésében, és bátorították a spanyol ferences szerzeteseket, hogy alapítsanak missziókat messze északon. Új-Spanyolország Alkirályság megbízásából Junípero Serra y Ferrer ferences szerzetes 21 missziót alapított Kaliforniában. A spanyol zászló követte a kereszt útját: ahol egy misszió megalakult, azon a helyen fölépítettek egy erődöt is, az indiánok megtérítésén buzgólkodó testvérek védelmére.

A spanyol Kaliforniát nem szabad összetéveszteni az Egyesült Államok mai Kalifornia államával. A déli része, Alsó-Kalifornia (Baja California), egy hosszú félsziget ma is Mexikó területe. Felső-Kalifornia magában foglalta a mai Kalifornia államon kívül Nevadát, Utahot, valamint a mai Arizona, Új-Mexikó, Colorado és Wyoming államok területének egy részét. A spanyol államhatalom néhány erődre és misszióra korlátozódott. A ferencesek megalapították Los Angeles falut, a Zorro-történetek állandó helyszínét. A település eredeti neve (A mi úrnőnknek, az Angyalok királynőjének faluja a Porciúncula folyón) semmiképpen nem illett ehhez a néhány házból álló, poros határvidéki faluhoz. Hivatalosan Los Angeles városát csak az amerikai-mexikói háborút (1846-1848) követően alapították meg. A protestáns amerikaiak uralma alatt a város nevéről lekopott a katolikus cirkalmasság, és egyszerűen Los Angelesként kezdték emlegetni.

Veracruzi csata (Forrás: wikipedia)

 Míg a spanyolok délről vonultak észak felé, az oroszok sem tétlenkedtek. Az 1794-ben alapított Orosz-Amerikai Társaságot nem az aranyvárosok és a megtérítendő lelkek vonzották, hanem az „erdő aranya”: a prém. 1812-ben erőd alapításával (Ross-erőd) tették nyomatékossá jelenlétüket Kaliforniában. Végül az oroszok 1824-ben visszahúzódtak északra, lemondva mind Kaliforniáról, mind Oregonról. Nagy-Britannia szemet vetett Kalifornia és Oregon területére, ahogyan az Egyesült Államok is.

A mexikói forradalom 1821-es győzelmével a terület a Mexikói Köztársaság része lett, ám az angolok északról és az amerikaiak keletről történő előrenyomulása joggal aggasztotta az egymást sűrűn váltó mexikóvárosi kormányokat. Távol feküdt Mexikó központi területétől, Közép-Amerikától, ezért elvesztése nem volt kérdés, csupán az, mikor következik be, és az, melyik nagyhatalom szerzi meg. Az amerikai katonatiszt és felfedező, John C. Frémont harmadik expedíciója (1845–1846) során összetűzésbe került a mexikói hatóságokkal és az indiánokkal. Váratlanul érte az Egyesült Államok és Mexikó között kitört háború híre, de ha már ott volt, nem habozott: társaival önkényesen kikiáltotta a Kaliforniai Köztársaságot, amely csatlakozott az Egyesült Államokhoz. A háborút lezáró békével Mexikó területének több, mint felét elveszítette. A békeszerződés kettévágta Kaliforniát: míg az amerikaiak megszerezték Felső-Kaliforniát, a déli terület, Alsó-Kalifornia Mexikó része maradt.

Los Angeles egyik legrégebbi épülete 1822-ben épült (Forrás: britannica.com)

Így nézett ki tehát annak a területnek a hatalmi viszonyrendszere, amely a Zorro-történetek színhelyét adta. A változó – spanyol, majd mexikói – központi hatalom gyöngesége, valamint a szomszédos hatalmak aspirációi nagyon is reálissá tették, hogy egy titkos szervezet vagy egy kalandor megszerezze az uralmat Kaliforniában.

Ehhez még hozzá kell venni a belső ellentéteket. A spanyol gyarmatbirodalom belső hatalmi viszonyaiban megtalálható a későbbi latin-amerikai államokra jellemző caudillismo, vagyis az „erős emberre”, egy sikeres hadvezérre épülő uralom csírája. A caudillók a hadsereg segítségével szerezték meg az uralmat. Bár a 18. századi Bourbon-Spanyolország közigazgatását a bürokrácia kiépítése és a centralizáló hajlam jellemezte, a központoktól távoli területeken a katonai kormányzók hatalma korlátlan volt. A hegyek, pampák, esőerdők nem tették lehetővé a Kaliforniától Tűzföldig húzódó hatalmas birodalom kormányzását, még alkirályságokkal sem. Túl nagyok voltak a távolságok, és az alkirályságok között nem volt kapcsolat. Ez a természetföldrajzi környezet kedvezett a provincializmusnak és a szeparatista tendenciáknak. A Mexikói Köztársaság örökölte ezt a problémát.

Nem csoda, hogy egy hatalmi központoktól távoli vidéken, mint Felső-Kalifornia, szembenálló hatalmi csoportok alakultak ki. A külföldi kalandorok és hatalmak kihasználták a viszálykodásokat. John Sutter svájci vállalkozó például beavatkozott Juan Bautista de Alvarado kormányzó és a katonai parancsnok, Mariano Guadalupe Vallejo küzdelmébe, majd százfős hadsereggel támogatta Manuel Micheltornát Alvarado ellenében. Jellemző, hogy a nagy távolságok, a természeti akadályok és az alacsony népsűrűség miatt a korszak kaliforniai és közép-amerikai háborúit kis hadseregek vívják. Több ezer fős sereget irányítani lehetetlen ekkoriban. A Guy Williams főszereplésével készült Zorro-sorozatban Don Diego apja egy ötvenfős sereget szervez a Sas tervének megakadályozására. Frémont és társai kihasználták a José Antonio Castro kormányzó és Pio de Jesús Pico katonai parancsnok harca által előidézett anarchiát.

A Róka (Forrás: wikipedia)

Az általános anarchia közepette nem volt lehetetlen egy Zorro-szerű karakter színre lépése. De kiről mintázták a főhőst? Volt-e egyáltalán bárki, akinek tettei megfeleltethetőek lennének Zorróéival? Kezdjük a főhős nevével. Zorro, azaz róka néven emlegették Miguel Hidalgo y Costilla plébánost, az első mexikói forradalom vezetőjét, aki az indiánok védelmezőjeként szerzett hírnevet. Igaz, a nevet a kollégiumban nem ravaszsága, hanem éles esze és memóriája miatt kapta. 1810 szeptemberében társaival felkelést szervezett, amely végigsöpört Mexikón. 1811 márciusában a királyi csapatok elfogták a pap-vezért, és kivégezték.

A spanyol gyarmatbirodalom fölbomlása idején számos banditát kiáltottak ki a nép nagylelkű védelmezőjének. Ahogyan Magyarországnak vagy Itáliának, Mexikónak is voltak betyárhagyományai. S a betyárok gyakran a nemzeti ellenállás szimbólumai lettek, mint Salomon Maria Simeon Pico, Juan Cortina vagy a leghíresebb, de legrejtélyesebb zsivány, Joaquin Murrieta. A Nyugat Robin Hoodja vagy az El Dorado Robin Hoodja néven emlegetett Joaquin Murrieta életét több dal és ballada megénekelte. John Rollin Ridge írta meg a híres mexikói betyár élettörténetét.

Miután az aranymosásból élő Murrieta feleségét amerikai arányásók megerőszakolták, majd egy másik amerikai csoport meglincselte a féltestvérét, a mexikói férfi bosszút esküdött. Csapata, az Öt Joaquin nevű banda rettegett lett az amerikaiak körében (nevüket onnan kapták, hogy a banda mind az öt tagja a Jouaqin keresztnevet viselte). A mexikói szegények nemzeti hősükként tisztelték Murrietát, aki ma is a mexikói Rózsa Sándor hírnévnek örvend. Murrieta bandájához csatlakozott hatodikként egy Manuel García nevű férfi, akit csonkasága miatt Háromujjú Jacknek hívtak. Végül Harry Love kapitány, a kaliforniai lovascsendőrség parancsnoka találta meg a banditát, akinek fejét magával vitte.


Joaquin Murrieta Carrillo (Forrás: wikipedia)

A Zorro álarca című 1998-as film több elemet átvett Murrieta élettörténetéből. Joaquin Murrieta és Háromujjú Jack karakterei szerepelnek a filmben. Láthatjuk a nevezetes fejlevágást is, de a filmbéli Love kapitány nem a személyazonosság igazolásául, hanem szadista hajlamból vágja le a bandita fejét. Joaquin öccse, Alejandro Murrieta bosszút esküszik bátyja haláláért (Joaquinnak egyébként nem volt Alejandro nevű öccse). Később találkozik a bujkáló Don Diegóval, aki ráveszi, vállalja el Zorro szerepét.

Murrieta és fiktív fivére szerepelnek a Disney Stúdió Zorro-sorozatában is, ott azonban nem játszanak dicső szerepet: a Sas megbízásából rablott aranyat csempésznek, hidegvérrel gyilkolnak is, ha kell, s természetesen Zorro fékezi meg őket.

A banditákon kívül Zorro távoli ősei között tartják számon William Lamport ír származású nemesembert, katonatisztet, aki a 17. században Új-Spanyolország Alkirályság kormányzásáról reformterveket készített elő a király és minisztere, Olivares hercege számára, majd a nála talált iratok alapján megvádolták, hogy tervet sző Új-Spanyolország függetlenségének kivívására. Perében az inkvizíció bűnösnek találta eretnekség vádjában, és kivégezték.

Hopkins és Banderas a Zorró álarcában (Forrás: Zorro facebook oldal)

Zorro történetét a forgatókönyvírók és rendezők szabadon értelmezték az idők során, elszakadva McCulley világától. Ám Bernardo, García őrmester, vagy Tornádó, Zorro fekete lova vissza-visszatérnek a különböző filmekben. A kaliforniai igazságtevő kalandjain nemzedékek nőttek föl. A hírek szerint készül a Zorro női főszereplős változata. Ez a hír mutatja, hogy fekete maszk, a fekete ruha és a fekete mén örök, de a Zorro-történetek világa állandóan változik.

Felhasznált irodalom:
Berkes Ildikó: A western. Bp., 1986., Gondolat Kiadó.
Hahner Péter: A Vadnyugat. 20 hős, 20 talány. Bp., 2012., Animus.
Lynn V. Foster: Mexikó története. Bp., 1999., Pannonica Kiadó.
Kathy Weiser: Joaquin Murrieta – Patriot or Desperado? Legends of America. https://www.legendsofamerica.com/ca-murieta/, 2020. 11. 10.

Ezt olvastad?

Roy Halston Frowick – vagy ahogyan a világ ismeri, ismerte, Halston – élete, története tipikusan olyan, amely már régóta várt