Keresd a tornyot! –  Zubreczki Dávid: Templomséták a Dunakanyarban

Zubreczki Dávid újságíró, blogger, „építészeti mesemondó”, korábban az Urbanista blog szerzője szellemes és közérthető írásaival népszerűsíti az építészetet. Nap mint nap elsétálunk különböző korokból származó épületek mellett, mégis nehéz megfogalmazni, miben rejlik értékük, miért szeretjük vagy épp nem szeretjük az általunk gyakran használt és látogatott épületeket. Az utóbbi években több olyan építészeti sétakönyv jelent meg, amely kifejezetten az építészet iránt érdeklődő laikusokat célozza meg. Ebbe a sorba illeszkedik a Templomséták a Dunakanyarban is.

Zubreczki Dávid: Templomséták a Dunakanyarban, Kedves László Könyvműhelye, 2021, Budapest

Ha építészeti útikönyvről és építészeti sétáról beszélünk, elsősorban Budapest vagy egyéb nagyvárosok juthatnak eszünkbe. A Dunakanyart inkább természeti szépségei miatt szokás megcélozni. Ám a festői táj többet rejt ennél: sokszínű templomoknak is otthont ad a középkori romoktól kezdve egészen a kortárs épületekig. A könyv vezérfonala – a Dunakanyar mint földrajzi keret mellett – az épületek műfaja: a templom, korszakokon és felekezeteken átívelve. A rövid, lényegre törő építészettörténeti bevezető után tizenhat fejezet tizenhat sétaútvonalat tartalmaz, összesen százötvenhét templomot bemutatva. Az fejezeteket Bődey János fotói színesítik. A szerző a bevezetőben megemlíti, hogy előző könyvével – Templomséták Budapesten (2020) – ellentétben itt nagyobb távolságok lehetnek az egyes épületek között, ezért a nagyobb városokban kijelölt sétaútvonalak között „utazós fejezetek vannak, amit mindenki a legkedvesebb módon járhat be”.

Az első útvonal kezdőállomása hazánk legmagasabb épülete, a százméteres esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház, utána a környezetében elhelyezkedő szakrális építmények következnek. Esztergomban két túraútvonal, sőt egy kápolnatúra is végigjárható. Az Utazás Esztergomból Visegrádra című fejezet Szentgyörgymező, Pilismarót és Dömös látnivalóit veszi sorra. Ezek egy-egy nagyobb túra pihenőállomásai is lehetnek, akár a közkedvelt túraútvonal, a Rám-szakadék irányából. A Séta Visegrádon egyaránt tartalmaz középkori, barokk és kortárs organikus templomot is.

Zubreczki Dávid könyvének egy oldalpárja

Az Utazás Visegrádról Szentendrére című fejezetben Dunabogdányba és Leányfalura kalauzolja el az olvasót a szerző. Emellett egy mini Makovecz-túrát is kínál, hiszen a Mogyoró-hegyen – az apró mogyoróhegyi kápolna mellett – több Makovecz-épület is található.

A templomtornyokkal sűrűn teletűzdelt Szentendrén a 19–20. század fordulójáig itt élő, számottevő szerb lakosságnak köszönhetően több szerb ortodox templomot is megtekinthetünk. A szentendrei sétáról szóló rész után külön fejezet kalauzol el a Skanzen templomaihoz.

Magától értetődő az egyházi központok – Vác, Visegrád és Esztergom – meglátogatása, mellettük a szerző azonban olyan, agglomerációban fekvő településeken tett sétákat is ajánl, amelyek kirándulási úticélként nem feltétlenük jutnának eszünkbe: ilyen a Pomáz–Budakalász-útvonal. A két egymás mellett fekvő, a fővárosból HÉV-vel megközelíthető település középkori templomromokkal is büszkélkedik.

Budakalászról a Megyeri hídon át közelíthető meg Dunakeszi, amely szintén nem tűnik magától értetődő túraútvonalnak, pedig vétek lenne kihagyni. Kivételes története van a Kegyeleti parkban álló Szent István-kápolnának is: a kedves falusi barokk kápolna egy temető közepén áll, ám nem temetőkápolnának épült: 1739-ben emeltette Orczi György, a terület földesura hálából a pestisjárványból való felépüléséért. 1777-ben Mária Terézia a templomok körüli helyhiányra és az egészségügyi követelményekre hivatkozva rendeletben tiltotta meg a templomok körüli temetkezést. A temetőknek a városok szélén vagy a városokon kívül kellett kijelölni területeket. Így a sírokkal körülvett templom ma már ritka látványnak számít hazánkban.

Útban Dunakesziről Vácra Alag, Sződliget és Vác-Derecske meglátogatását javasolja a szerző. A váci séta több monumentális alkotást is érint: a vártemplom és a Nagyboldogasszony-székesegyház (Isidore Carnevale, 1772) mellett a romantikus stílusú zsinagóga (Cacciari Alajos, 1864) és a néhány éve épült Hősök emléktemploma (Mohai Zsuzsanna és Boczkó Ákos, 2017) is figyelmet érdemel.

A Vácról Szobra vezető útvonal olyan sokállomásos, hogy érdemes több kisebb túrára bontani. Ezek a települések kifejezetten vonzzák az erdőjárókat, kirándulni vágyó családokat, de a kisvonatozás vagy evezés közben megéri beiktatni egy-egy templomlátogatást is. Verőce az egyik leghangulatosabb Duna-parti község, ezt már a rendszeresen itt nyaraló Giergl Kálmán építész is tudta. Ő tervezte a Szent Kereszt felmagasztálása kápolnát (1936). Zebegényre egy egész napot érdemes rászánni, már csak a Kós Károly és Jánszky Béla tervezte Havas Boldogasszony-plébániatemplom miatt is.

A Szentendrei-sziget bejárására a szerző kerékpárt, kenut vagy kajakot javasol. A Visegrádi-hegységről szóló fejezet Csobánka, Pilisszentkereszt és Pilisszentlászló templomait veszi sorra. A Pilis lejtőjén található a ciszterci rend első magyarországi monostora, amely nemcsak középkori építészettörténetünk egyik mérföldköve, hanem történelmi jelentőségű is: ide temették Meráni Gertrudist, II. András feleségét.

Római katolikus templom Pilisszentlászlón – Zubreczki Dávid könyves egítségével a Dunakanyarban számos kincsre bukkanhatunk (Kép forrása: Wikipedia)

Az utolsó fejezet a Börzsöny templomairól szól, amelyekhez Szokolyára, Kóspallagra és Márianosztrára kell ellátogatni. Az utolsó állomás az elsőhöz hasonlóan szintén egy bazilika: a márianosztrai Magyarok Nagyasszonya-bazilika (1352, újjáépítés: Vépi Máté, 1720).

A könyv hat evangélikus templomról tesz említést. Sándy Gyula (1868–1953) építész, műegyetemi tanár számos megépült evangélikus temploma közül kettő a Dunakanyarban található: az alsógödi (1929) és a sződligeti (1948). A 20. század első felében kedvelt nyaralóhellyé vált Alsógöd legöregebb temploma a vöröstégla-homlokzatú evangélikus templom. A könyvben szereplő kortárs templomok közül a szentendrei Bükkös partján épült evangélikus istenháza (Kocsis József, 2004) alkalmazkodik legjobban a hely szelleméhez.

Az utóbbi években az építészeti ismeretterjesztő könyvek száma és minősége is ugrásnak indult, amiben szerepe van a Templomséták a Dunakanyarbant kiadó Kedves László Könyvműhelyének is. Kedves László adta közre a szerző előzőleg megjelent Templomséták Budapesten című könyvét, valamint a jelenleg kétrészes 10+1 Budapest (2020) könyvsorozatot is. A kiadványok mindegyike közérthető nyelvezetével, látványos fotóival, praktikus méretével és jól használható felépítésével hozza meg az építészet iránt érdeklődők kedvét a városi sétákhoz és épületlátogatásokhoz. Felépítését és terjedelmét tekintve a kiadvány hasonló Kovács Dániel Szecessziós Budapest (Kedves László Könyvműhelye, Budapest, 2021), valamint Art deco és modern Budapest (Kedves László Könyvműhelye, Budapest, 2019) című köteteihez, amelyek az építészeti kalauzok vagy sétakönyvek úgyszólván új generációjának első darabjai voltak. A kötetek mindegyike kitűnő ajándék lehet, akár külföldről idelátogatók számára is, hiszen szinte mindegyik angol nyelven is megjelent.

A sétakönyvek célja az építészet széles körben való megszerettetése, valamint annak bizonyítása, hogy még a legváratlanabb helyeken is vannak kiemelkedő épületek. Zubreczki Dávid: Templomséták a Dunakanyarban című könyve pedig újabb lépést tesz, hiszen azt eddig is tudtuk, hogy Budapest rengeteg építészeti értéket rejt, de ez a könyvecske azt igazolja, hogy a Dunakanyar és a budai agglomeráció kisebb falvaiban és nagyobb városaiban is bőven akad felfedeznivaló, legyen szó középkori emlékekről vagy éppen kortárs templomokról. A könyv legnagyobb értéke, hogy tartalma térben és időben is nagyon szerteágazó, mégis tömör, koherens marad. Egyetlen hiányossága, hogy nem tartalmaz térképet, bár, valljuk be, egy ekkora területet egyébként a segítségével sem tudnánk jól áttekinteni.

Magyaróvári Fanni Izabella cikke Zubreczki Dávid munkájáról (Építészeti útikalauz a Dunakanyar templomaihoz) eredetileg a Credo Evangélikus Folyóirat 2022. évi 1. számában jelent meg. A cikket az Újkor.hu és a Credo együttműködésének keretében másodközöljük. A folyóirat honlapja ide, Facebook-oldala pedig ide kattintva érhető el.

Zubreczki Dávid könyve igazi útitárs, nem csak zsebbarát mérete miatt: sok gyakorlati tanácsot tartalmaz az épületek nyitvatartására, megközelítésére vonatkozóan is. Ha legközelebb a Dunakanyarba látogatunk, ne felejtsük el betenni a hátizsákba vagy indulás előtt otthon átlapozni – várhatóan találunk legalább egy templomot, amely útba esik majd.

Magyaróvári Fanni Izabella

Ezt olvastad?

Írásomnak két esemény ad időszerűséget. Egyik közülük a magyar népmese napjának közelsége: szeptember 30-án országszerte mesemondással, meseolvasással emlékeznek Benedek Elek