Magyarország és az 1848-as forradalmak – Ladányi Gábor kurzusa

Térkép nem érhető el

Időpont
2019 nov 26. - 2020 jan 13.
18:00

Helyszín
Pesti Bölcsész Akadémia


Magyarország és az 1848-as forradalmakLadányi Gábor kurzusa, Pesti Bölcsész Akadémia

Előadás-sorozatom keretében a „nagy év” különböző forradalmi megmozdulásainak vázlatos bemutatására és a fontosabb összefüggések megvilágítására vállalkozom a magyar forradalom és szabadságharc európai beágyazottságát és nemzetközi kapcsolatrendszerét a középpontba helyezve. 1848-ban a gazdasági válság és az egyre élesedő társadalmi, illetve szociális problémák döntő szerepet játszottak a forradalmi megmozdulások kitörésében. Az egymással szerte Európában is kapcsolatokat kiépítő, a sajtó adta lehetőségeket a cenzúra korlátozásai ellenére is ügyesen kihasználó európai reformmozgalmak is egyre inkább sürgették a változást. A felfokozott helyzetben és az információáramlás felgyorsulásának köszönhetően a januári palermói és a februári párizsi felkeléseket láncreakciószerűen követték a számos másik európai nagyvárosban sorra kirobbanó forradalmak. A Habsburg Monarchiában a márciusi felkelések hatására gyorsan megdőlt a Metternich kancellár nevével fémjelzett abszolutista politikai rendszer és az uralkodó a forradalmi események nyomására alkotmányos reformok bevezetésére kényszerült. Az itáliai szabadságmozgalom élére Károly Albert szárd-piemonti király állt, aki kezdetben úgy tűnt, hogy haderejével sikerrel lép fel az itáliai Habsburg területek függetlenségének kivívásáért. A széttagolt Német Szövetség államaiban szintén felkeléseket és liberális fordulatot hozott a „népek tavasza”, ami új lendületet adott a német egyesülés eszméjének is. Ennek jegyében május 18-tól Frankfurtban a német államok képviselőiből álló parlament egy összbirodalmi alkotmány kidolgozásába kezdett. Az újra egyesülni vágyó Németországgal való szövetség a magyar külpolitikai gondolkodás leginkább reális reményekkel kecsegtető orientációjának tekinthető. Az orosz támogatással is gerjesztett pánszlávizmus eszmei alapjain Prágában azonban a szláv népek összefogását hirdető ún. Szláv Kongresszus szerveződött Frankfurt ellenében. A Batthyány Lajos vezetésével megalakult magyar kormány kezdettől fogva törekedett a nemzetközi kapcsolatok kiépítésére. Az előadás végig követi a szövetségkeresés útját, bemutatja a magyar vezetés külpolitikai alternatíváit, és azt is, hogy melyik más nemzetek képviselői harcoltak a magyarok oldalán a szabadságharc véres küzdelmeiben, és adták vérüket vagy életüket, a Magyarországon harcoló lengyel légió jelmondatával élve: „a mi szabadságunkért és a ti szabadságotokért”.

1. előadás: I. Európa 1815 és 1848 között, a nemzetközi politikai helyzet, a válság és a forradalmak kitörésének okai, a magyar reformmozgalom (2019. november 26., kedd 18:00. ELTE BTK Ifjúsági épület III/1.)

Az első előadás során röviden bemutatásra kerülnek az 1848-as forradalmi események előzményei, a napóleoni háborúk lezárását követő európai politikai rend (az ún. „Szent Szövetség” rendszere) és a nemzetközi politikai helyzet alakulása, valamint szó lesz a felkelések kitörésének különböző okairól. A gazdasági válság, a megoldatlan és egyre jobban kiéleződő társadalmi és szociális problémák, az Európa szerte erősödő (és egymással kapcsolatokat kiépítő) liberális reformmozgalmak ugyanis mind kiemelten fontos szerepet játszottak az 1848-as forradalmi hullámhoz vezető folyamatban. Az előadás utolsó nagy témája a magyar reformellenzék vezető személyiségeinek, valamint céljainak és tevékenységének vázlatos ismertetése, különös tekintettel a külföldi reformmozgalmakkal kiépített kapcsolatokra.

2. előadás: II. A „népek tavasza”, 1848 márciusának forradalmi eseményei a Habsburg Monarchiában és a német területeken (2019. december 2. hétfő, ELTE BTK „A” épület -150)

1848 tavaszán (azt megelőzően az év elején pedig Palermóban és Párizsban) egymást követve sorra felkelések törtek ki Európa nagyvárosaiban. A második előadás a Habsburg Monarchia különböző tartományaiban (Ausztria, Magyarország, Itália, Csehország) és a német területeken kitörő forradalmi megmozdulásokat és ezek céljait, illetve eredményeit, valamint egymásra gyakorolt kölcsönös hatásukat igyekszik vázlatosan bemutatni az érdeklődő közönség számára.

3. előadás: III. A német egység és a pánszlávizmus szerepe az európai politikában és jelentősége Magyarország számára (2019. december 9. hétfő, ELTE BTK „A” épület -150)

A tervezett német egység létrejötte nagy jelentőséggel bírt a korabeli európai politikában és az újra egyesülni vágyó Németországgal való szövetségkötés terve a magyar kormány legfontosabb külpolitikai orientációjának tekinthető. A német államok képviselői Frankfurtban május 18-tól egy új birodalmi alkotmány kidolgozásába kezdtek, a magyar vezetés pedig elküldte követeit a frankfurti parlamenthez a magyar-német szövetségi terv konkretizálása érdekében. Az oroszok által is támogatott, a szláv népek egyesülését célzó pánszlávizmus eszméjének jegyében Prágában azonban egy Szláv Kongresszus alakult a németség képviselőinek frankfurti gyűlése ellenében. A harmadik előadás során áttekintjük mindezek szerepét az 1848-as eseményekben, különös tekintetettel azok jelentőségére Magyarország számára.

4. előadás: IV. A magyar kormány külpolitikai alternatívái és nemzetközi kapcsolatai, a magyar szabadságharc külföldi résztvevői, magyarok és lengyelek 1848-ban (ÚJ IDŐPONTBAN: 2020. január 13. hétfő, ELTE BTK Ifjúsági épület III/1.)

Az utolsó előadás keretében elemzésre kerülnek a magyar kormány lehetséges külpolitikai alternatívái, illetve nemzetközi kapcsolatai vagy azok kiépítésére tett kísérletei. Az előadás-sorozat összegzése mellett utolsó nagy témaként azokkal a külföldiekből álló légiókkal és fontos hadvezérekkel foglalkozunk majd, akik a magyarok oldalán harcolták végig a szabadságharc küzdelmeit, különös tekintettel a szabadságharc számos lengyel résztvevőjére és kitérve a lengyelek a forradalmi évben Európában betöltött szerepére is.

Az előadások Facebook-eseménye ide kattintva érhető el.

Ezt olvastad?

„Egy emlékművet, egy történelmi ikont akartam hús-vér emberré visszaváltoztatni” – írja Katherine J. Chen Johanna című regényéről, melyben Jeanne d’Arc