Portré
Életrajzok és interjúk
A felső-magyarországi „szörnyeteg“ – Grünwald Béla története
Grünwald Béla (1839–1891) Zólyom vármegyei alispán a szlovák nemzeti emlékezet egyik legnegatívabb személyisége, ami nem is csoda, hiszen az ő nevéhez köthető a dualizmuskori Magyarország szlovákellenes politikájának leglátványosabb eleme, a három szlovák tannyelvű
„A Magyar Királyság állami jogfolytonossága nem szakadt meg Mohács után…” – interjú Guitman Barnabással
Guitman Barnabás történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Történettudományi Intézetének adjunktusa, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének, a Lendület Hosszú reformáció Kelet-Európában (1500–1800) Kutatócsoportnak, valamint a Szent István Társulatnak a
Benda Gyula munkásságáról a számítógépes történettudomány szemszögéből
Benda Gyula munkássága a ma számítógépes történettudománya, történeti demográfiája – s egyben a digitális bölcsészet szempontjából különösen tanulságos. A történettudományi kutatásokban az ’50–’60-as években jelenik meg a számítástudomány elmélete, illetve
Rimaszombat–Varsó–Budapest – Szokolay Katalin (1929–2020) emlékére
2020. október 22-én, 92 éves korában elhunyt Szokolay Katalin történész, polonista, egyetemi tanár, az MTA Történettudományi Intézetének és a Párttörténeti Intézetnek egykori tudományos munkatársa, a Pártfőiskola és az Eötvös Loránd
Marosvásárhely, Kolozsvár, Bernády György és az Erdélyi Krónika – interjú Fodor Jánossal
Fodor János történész a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem oktatója, ahol 20. századi egyetemes, illetve magyar történelmet és nemzetközi kapcsolatokat tanít. Kutatásai során főként a romániai magyarság, illetve az erdélyi politikai és
Wilsontól a Szent Korona amerikai kalandjáig – interjú Glant Tiborral
Glant Tibor a Debreceni Egyetem Észak-amerikai Tanszékének oktatója, az amerikanisztikai doktori alprogram vezetője, az MTA Lendület Trianon 100 kutatócsoport tagja. Egyetemi tanulmányait Debrecenben és Warwickben végezte, angol és magyar PhD-fokozattal
Egy haditerv sem éli túl az ellenséggel való találkozást – Helmuth von Moltke élete és munkássága
Ha Magyarországon szóba kerülnek a 19. század nagy hadvezérei és katonai gondolkodói mindenki Napóleonra és Clausewitzre gondol elsőként, esetleg még felmerülnek olyan nevek, mint Radetzky marsall, Görgei Artúr vagy Ulysses
Lengyel hazafiból Amerika csillaga – Kazimierz Pułaski amerikai élete és emlékezete
A 18. század legnagyobb része háborúskodással és ellenségeskedéssel telt, amelyek jórészt Európából indultak, de az egész világot érintették. Ezek egyik legnagyobb eseménye az észak-amerikai angol gyarmatok lázadása volt, ami kevesebb
„Más, amikor az ember egy tanulmányból tud valamit, és más, amikor napi szinten találkozik ilyen történetekkel” – interjú Földváryné Kiss Rékával
Földváryné Kiss Réka a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kar Egyháztörténeti Tanszékének vezetője. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem–néprajz szakpárján diplomázott, majd ugyanitt néprajztudományból szerzett tudományos
Pázmány Péter – Bíboros, Esztergom érseke és Magyarország prímása
Pázmány Péter (1570–1637) az egyik legkiválóbb személyisége volt a kora újkori Magyarország történelmének. Protestánsként született, diákként áttért a katolikus vallásra, majd később jezsuita szerzetessé vált. A Társaság követelményével szemben, miszerint